Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


4.2.3.1. Áttekintés

A dohányzással összefüggő népegészségügyi problémák világszerte járványszerű méreteket öltenek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint közel hárommillió ember halála a dohányzással hozható összefüggésbe. A halálozási statisztikák szerint, azon egyén, aki két doboz cigarettát szív naponta, 8-9 évvel kevesebbet él, mint az, aki nem dohányzik. Mégis azt látjuk, hogy a felnőtt lakosság 20–40%-a dohányzik világszerte. Az életminőség szempontjából izgalmas kérdés, hogy a dohányzás, mint magatartásforma rontja-e vagy javíthatja-e az egyénnek az életminőségét? Ebben a fejezetben erre a kérdésre keresem a választ.
A dohányzás ma a megelőzhető megbetegedéseknek és halálozásnak legfontosabb „hagyományos” rizikófaktora (US Department of Health and Human Services, 2000). Amerikai becslések szerint az Egyesült Államokban a lakosság negyede dohányzik (Center for Disease Control and Prevention, 1999) a fiatalkorúak körében pedig a kilencvenes évek eleje óta drasztikusan nő a cigarettázók száma (Center for Disease Control and Prevention, 1998). A dohányzásnak a társadalmi költsége is magas. Az Egyesült Államokban, 1993-ban több mint 50 milliárd dollárra becsülték a dohányzással kapcsolatos egészségügyi ellátás költségét, a dohányzással kapcsolatos rokkantság miatt elmaradt jövedelmet pedig 47 milliárd dollárra becsülték (CDC, 1994).
A fejlett országokban az alacsony társadalmi-gazdsági helyzetben élők körében magasabb a dohányzók aránya. Egyes tanulmányok a leszakadó rétegekben nemi különbségeket mutattak ki, például, hogy a nők dohányzását jobban befolyásolják a pszichés és szociális tényezők, mint a férfiakét (Rose mtsai, 1996). Nőknél a dohányzás gyakrabban szerepel megbirkózási stratégiaként a stresszkezelésében, a frusztráció csökkentésében, az unalom elűzésében (Bancroft mtsai, 2003), és az anyagi bizonytalanság érzés csökkentésében (Graham, 1999). A dohányzás kipróbálása és elkezdése leggyakrabban a korai serdülőkorban történik és ez összefüggésbe hozható a szociális tanulással és a családtagokhoz, iskolatársakhoz és kortársakhoz való kötődéssel (Conrad, 1992).
Az életminőséget tükröző mutatók- a depresszió, szorongás, szubjektív egészségi állapot, vitális kimerültség és jóllétmentén nemzetközileg eltérő adatok találhatók. Fiatal korúak esetében kimutatták, hogy a nem dohányzó fiatalok szubjektív életminősége jobb, mint a dohányzást kipróbáló vagy dohányzó fiataloké (Topolski mtsai, 2001). Epidemiológiai vizsgálatok erős kapcsolatot mutattak ki a depresszió és a dohányzás között (Covey, 1999). Több vizsgálat szerint azok a serdülők, akik depresszív tünetektől szenvednek, gyakrabban kezdenek el dohányozni (Kandel és Davies, 1986, Pikó, 2001). Goodman (2000) vizsgálati eredményei viszont azt mutatták, hogy depresszióban szenvedő serdülők körében gyakrabban fordul elő a depressziót megelőző dohányzás, mint a nem depressziósoknál, arra utalván, hogy talán maga a dohányzás vezethet depresszióhoz fiatalkorban.
A National Health and Nutrition Examination Survey adatai arra engedtek következtetni, hogy a dohányzás prevalenciája szoros összefüggésben van a depressziós skála pontszámával (Anda, Williamson, Escobedo mtsai, 1990). A dohányzásról való leszokás gyakran kiváltja a depresszív állapotot (Covey, Glassman, Stetner, 1990) és a depresszió gyakran megelőzi a visszaszokást (Shiffman, 1982). Gyakran nevezik a dohányzást a depresszió öngyógyító módszerének (Zinz er, Baker, Sherman, mtsai, 1992). A dohányzás antidepresszív hatásával kapcsolatosan több vizsgálat kimutatta, hogy negatív affektus esetében a cigaretta figyelemeltérítőként, kikapcsolódásként (Golding, Mangan, 1982) vagy meditatív technikaként (Kabat-Zinn, 1990) szolgálhat, ezzel kihasználva a hangulatszabályozás lehetőségét.
A dohányzás gyakran használt megbirkózási technika a szorongás, a feszültség csökkentése és a stressz levezetése céljából. A stressz, vagy krónikus hiper-arousal érzés csökkentése dohányzással a nikotin pszichoaktív tulajdonságainak, a cigaretta ízének, vagy a dohányzás rituáléjának köszönhető. A dohányzók gyakran úgy találják, hogy a cigaretta növeli a koncentrációs készséget, elősegíti a relaxációt és oldja a kellemetlen hangulatot. tehát a dohányzás, mint stressz-csökkentő technika rövidtávon előnyökkel jár. De hosszú távon a maladaptív megküzdési stratégiák új stresszhelyzeteket alakítanak ki, úgy, mint: betegség, leszokási képtelenség, és így egy ördögi kör alakul ki (Goldberg, Hoffman, Añel, 2002).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave