4.2.3.2. Hazai adatok

Magyarországon a dohányzás nagy népegészségügyi problémát jelent, főként mivel mind a magyar nők, mind a magyar férfiak tüdőrák és kardiovaszkuláris betegség miatti halálozási adatai a világranglistán igen rosszul állnak. A dohányzásra egyre gyakrabban szoknak rá a fiatalok. Legfőképpen a fiatal nők veszélyeztetettek, 1998-ban a fiatal nők (15–24 éves) 31,9%-a dohányzott (Csoboth, Szumska, Purebl, 2004). Ez emelkedést mutatott 1995 óta, amikor a fiatal nőknek 28,1% dohányzott (Csoboth mtsai, 2002). A magyar fiatalok egyre korábban kezdenek el dohányozni. Míg 1994-ben 18,1 év volt az átlagéletkor 1998-ban a fiatal nők átlagban 15,8 évesen kezdtek el dohányozni (Józan, 1999). Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet adatai szerint a 17 éves fiatalok 80%-a már kipróbálta a dohányzást (WebDoki, 2004).

A dohányzás gyakorisága 1984 és 2000 között a férfiak körében csökkent (47%-ról 40,7%-ra), viszont a nők körében emelkedett (20,7-ről 26,3%-ra). A 35–49 éves nők körében mutatható ki kétszeres emelkedés (KSH, 2001).

 

Hungarostudy 2002 eredményei

Magyarországon a 18 évnél idősebb nők 22,8% és férfiak 34,9%-a dohányzott a kérdőívfelvételekor (4.2.3-1. táblázat). A férfiak átlagban 18,2 szál, a nők 13,5 szál cigarettát szívtak naponta. A mintában a férfiak átlagban 20,75 évig, a nők pedig 16,34 éven keresztül dohányoztak. A dohányzást átlagosan a férfiak 18 éves korban, a nők pedig 20 éves korban kezdték. A mintában a dohányosok 60%-a legalább egyszer már próbált leszokni a dohányzásról.

A dohányzási szokások szignifikánsan összefüggnek a korral mindkét nemben (4.2.3-1. ábra). A fiatalabb korosztályban a legmagasabb a dohányzók aránya. Nőknél az idősebb korosztályban (65 év felett) magas arányban fordulnak elő a soha nem dohányzók.

 

4.2.3-1. táblázat. Dohányzási szokások megoszlása nemek szerint

Dohányzási szokás	Nők		Férfiak
		%	N	%	N
Jelenleg dohányzik	22 ,8	1563	34 ,9	1940
Leszokott	12 ,3	845	25 ,1	1397
Soha nem dohányzott	64 ,9	4443	40 ,0	2226

 

4.2.3-2. táblázat. Szubjektív egészségi állapot gyakorisága dohányzási szokások szerint (p = 0,000)

	Szubjektív egészségi állapot	Soha nem dohányzott (%)	Leszokott (%)	Jelenleg dohányzik (%)
Férfiak	Rossz	11 ,9	20 ,1	14 ,2
	Közepes	34 ,1	42 ,7	38 ,6
	Jó	53 ,9	37 ,2	47 ,2
Nők	Rossz	19 ,6	16 ,1	14 ,2
	Közepes	40 ,5	40 ,3	40 ,5
	Jó	39 ,9	43 ,5	45 ,3

 

Iskolai végzettség szerint, mind a férfiaknál, mind a nőknél az általános iskolát vagy szakmunkásképzőt végzetteknél leggyakoribb a dohányzás. A férfiaknál a nem dohányzók aránya szignifikánsan a legmagasabb a gimnáziumi végzettséggel rendelkezőknél, a nők körében viszont mind a gimnáziumot, mind a felsőfokot végzetteknél egyforma arányban vannak a nem dohányzók (4.2.3-2. ábra). Foglalkozás szerint vizsgálva a dohányzók aránya legmagasabb az alkalmi munkások és munkanélküliek körében, mindkét nemben. Fontos adat, hogy a GYES-en levő nők körében magasabb arányban fordultak elő dohányzók (28,7%), mint a nem GYES-en levő nők körében (22,3%; p<0.001). Családi állapot szerint vizsgálva, mindkét nemnél legmagasabb arányban az élettársi kapcsolatban élők dohányoztak (férfiak: 48%, nők: 41,6%), ezt követően a házas nem együtt élők és elváltak körében volt a legmagasabb a dohányzók aránya.

Életminőség mutatóink közül a szubjektív egészségi állapot mutató szignifikánsan összefüggött a dohányzási szokásokkal. A férfiaknál a soha nem dohányzók körében fordult elő legnagyobb arányban az egészségi állapot jó, vagy nagyon jó minősítése (4.2.3-2. táblázat). Mint ahogy már a könyv korábbi fejezetében (Csoboth → 3.2. fejezet) említettük, a nők szubjektíven rosszabbnak ítélik meg egészségi állapotukat, hiszen a soha nem dohányzók között is magasabb arányban fordul elő közepes egészségi állapot. a dohányzást abbahagyók között a férfiaknál magasabb arányban fordul elő az egészségi állapot szubjektíven közepes megítélése, míg a nőknél magasabb arányban fordul elő a jó vagy nagyon jó minősítés. Érdekes, hogy a dohányzók közül sokan jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg egészségi állapotukat, ez a dohányzás, mint nem adaptív megbirkózási mód jelentőségére utal.

A dohányzás csak a férfiak körében mutatott szignifikáns összefüggést a WHO Jóllét Index pontszámokkal, nőknél ez nem volt szignifikáns. az alacsony szintű jólét gyakrabban fordult elő a dohányzó férfiaknál (41,4%), míg a magas szintű jólét a nem dohányzók körében volt gyakoribb (63,1%; p<0.005).

A depressziós tünetegyüttes erősen összefüggött a férfiak dohányzási szokásaival és gyengébb, de szignifikáns (p<0,05) összefüggést mutatott a nők körében (4.2.3-3. táblázat). A soha nem dohányzó férfiak körében ritkábban fordul elő súlyos depressziós tünetegyüttes (5,4%), míg a dohányzást abbahagyók csoportjában a legmagasabb ez az előfordulás (7,5%). Markáns különbségeket az enyhe depressziót jelző kategóriában lehet látni, amely szintén a dohányzást abbahagyó férfiaknál fordul elő leggyakrabban (16%). a nőknél valamelyest más kép mutatkozik, náluk a súlyos depresszió a soha nem

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2068/#m1395amnea_2068 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2068/#m1395amnea_2068)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2068/#m1395amnea_2068)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

4.2.3-1. ábra. Dohányzási szokások korcsoport szerint a magyar lakosság körében (Hungarostudy 2002)

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2070/#m1395amnea_2070 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2070/#m1395amnea_2070)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2070/#m1395amnea_2070)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

4.2.3-2. ábra. Dohányzás előfordulása végzettség szerint a magyar lakosság körében (Hungarostudy 2002)

 

dohányzóknál a leggyakoribb (9,4%), majd a jelenleg dohányzóknál (8,1%). A dohányzást abbahagyóknál szignifikánsan alacsonyabb értékű mind az enyhe, mind a súlyos depressziós tünetegyüttes. A depressziós kategóriákat korcsoportonként is megnéztük (4.2.3-4. táblázat). A férfiaknál mind a 18–44 éves (p = 0,000), mind a 45–64 éves (p<0,005) éves korcsoportban szignifikáns összefüggés volt a dohányzási szokások és a depressziós tünetegyüttes között. A 18–44 éves korosztályban a súlyos depressziós tünetegyüttes a leszokottak csoportjában volt a leggyakoribb (3,9%), a középkorúaknál viszont a dohányosok körében (10,4%). A nők esetében csak a legfiatalabb korcsoportban volt szignifikáns az összefüggés, a dohányosok körében gyakrabban fordult elő mindegyik depressziós kategória. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a dohányosok körében a súlyos depressziós tünetegyüttessel kapcsolatosan milyen markáns eltérés van a két nem között a férfiak esetében, amely a megbirkózási stratégiák nemi különbségeire utalhat.

Gyakori feszültség és idegesség a dohányos férfiak 25,6%-ban és a dohányzó nők 34,4%-ban fordul elő.

A fájdalom előfordulása (4.2.3-5. táblázat) mindkét nem esetében a dohányzást abbahagyók csoportjában a leggyakoribb (férfiak: 52,9%, nők: 55,2%). A nőknél viszont a soha nem dohányzott csoportban is igen magas a fájdalom előfordulása, míg a férfiaknál abban a csoportban fordul elő legkevésbé. Logisztikus regressziós vizsgálattal elemeztük nem szerint a dohányzás legfontosabb háttértényezőit az életminőség mutatói mentén, kontrollálva korra és végzettségre (4.2.3-6. táblázat). A férfiaknál a dohányzás leggyakrabban azoknál fordult elő, akik gyakran fogyasztanak alkoholt, szubjektíven alacsonynak ítélik meg saját anyagi helyzetüket, keveset sportolnak és ellenségesek. Nőknél szintén a gyakori alkoholfogyasztás és kevés sportolás, a szubjektív rossz családi anyagi helyzet és a szorongás jelenléte emelte a dohányzás előfordulásának esélyét.

 

4.2.3-3. táblázat. Depresszió kategóriák gyakorisága dohányzási szokások szerint

	Depresszió kategória	Soha nem dohányzott (%)	Leszokott (%)	Jelenleg dohányzik (%)
Férfiak P = 0,000	Normál	78 ,7	70 ,1	71 ,9
	Enyhe	11 ,4	16 ,0	15 ,2
	Középsúlyos	4 ,6	6 ,4	6 ,4
	Súlyos	5 ,4	7 ,5	6 ,4
Nők P<0,05	Normál	68 ,6	72 ,9	68 ,9
	Enyhe	15 ,8	14 ,9	17 ,4
	Középsúlyos	6 ,1	5 ,6	5 ,6
	Súlyos	9 ,4	6 ,6	8 ,1

 

4.2.3-4. táblázat. Depressziós tünetegyüttes előfordulása dohányzási szokások és korcsoportok szerint a magyar férfiak és nők körében

	Depresszió kategória	Soha nem dohányzott (%)	Leszokott (%)	Jelenleg dohányzik (%)
Férfiak 18–44 év P = 0,000	Normál	86 ,6	84 ,7	78 ,6
	Enyhe	8 ,6	8 ,5	14 ,1
	Középsúlyos	3 ,1	3	4 ,8
	Súlyos	1 ,8	3 ,9	2 ,5
Férfiak 45–65 év P<0,005	Normál	73 ,2	65 ,8	65 ,0
	Enyhe	14 ,1	18 ,7	16 ,4
	Középsúlyos	6 ,1	7 ,7	8 ,2
	Súlyos	6 ,6	7 ,8	10 ,4
Nők 18–44 év P = 0,000	Normál	83 ,1	80 ,6	74 ,2
	Enyhe	11 ,8	11 ,8	15 ,9
	Középsúlyos	3 ,1	4 ,8	5 ,6
	Súlyos	2 ,0	2 ,8	4 ,3

 

4.2.3-5. táblázat. A fájdalom előfordulása dohányzási szokások szerint magyar férfiak és nők körében

	Fájdalom	Soha nem dohányzott (%)	Leszokott (%)	Jelenleg dohányzik (%)
Férfi P = 0,000	Igen	37 ,9	52 ,9	42 ,6
	Nem	62 ,1	47 ,1	57 ,4
Nő P<0,001	Igen	53 ,9	55 ,2	48 ,6

 

4.2.3-6. táblázat. Férfiak körében a dohányzás és a pszichoszociális háttértényezőket vizsgáló logisztikus regresszió elemzés eredményei (p<0,05; R² = 0,12)

Háttértényező	Wald	Sig	R	Exp (B)	95% CI
Kor	149,0172	,0000	-,1825	,9686	,9637 – ,9736
Alkohol fogyasztás	57,8186	,0000	,1125	1,2309	1,1667 – 1,2986
Végzettség	44,4498	,0000	-,0981	,8178	,7708 – ,8676
Saját anyagi helyzet	8,6264	,0033	-,0388	,8980	,8357 – ,9648
Fizikai aktivitás	7,3738	,0066	,0349	1,3766	1,0930 – 1,7338
Ellenségesség	6,5386	,0106	,0321	1,0381	1,0088 – 1,0683

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//