Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok

Számos vizsgálatot végeztek az elhízás, a túlsúly befolyásáról az életminőségre (az irodalmi áttekintésben csak az utóbbi évek közleményeit mutatom be). A vizsgálatok eredményei nem mindig konzisztensek. Egységesnek tűnik a szakirodalom abban, hogy az elhízás általában negatívan befolyásolja az életminőséget (Ford 2001). Az Egyesült Államokban végzett (Hassan 2003) széles keresztmetszetű vizsgálat szerint az elhízás csökkenti az életminőséget minden területen (fizikai, mentális, és mindennapi tevékenység területén – activity limitation).
Azokban a vizsgálatokban azonban, ahol külön vizsgálták az életminőség különböző komponenseit és a nemek közötti különbséget, már eltérések mutatkoznak. Az elhízásnak az életminőség fizikai egészség komponensére kifejtett negatív hatását – viszonylag egységesen – számos vizsgálat támasztja alá (Marchesini 2000, Lopez-Garcia 2003, Larsson 2002, Trakas 2001, Doll 2000, Katz 2000).
Több vizsgálatban kimutatták a nemi különbségeket az elhízás és az életminőség kapcsolatában: az obesitas jobban csökkenti a nők életminőségét, mint a férfiakét (Livingston 2002, Kolotkin 2002). Egy svéd felmérésben (Larsson 2002) 35–65 év közötti obes nők az összes skálán rosszabb eredményeket mutattak, míg a férfiak csak a fizikai egészség skálákon. Fiatalabb férfiaknál és nőknél az elhízás inkább az életminőség fizikai egészség komponensét befolyásolta, mint a mentális faktorokat. Marchesini (Marchesini 2000) vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az elhízás befolyása az életminőségre a fiatalabbaknál és a nőknél erősebb. Szerinte az elhízás és a vele kapcsolatos betegségek befolyásolják a fizikai jóllétet, míg a mentális jóllét inkább a szociális, kulturális és viselkedéses faktoroktól függ. Egy másik kutatás szerint (Doll 2000), az elhízás befolyásolja az egészség szubjektív megítélését, de az emocionális-pszichés jóllét csökkenése inkább az elhízás mellett megjelenő krónikus betegségek következménye.
Egy olasz (Mannucci 1999) vizsgálatban azt találták, hogy az elhízott nők alacsony életminősége inkább fizikai funkciókban jelenik meg, mint a pszichés státusban vagy a szociális funkciókban (szorongást, depressziót mértek).
Idős populáción (60 év fölöttiek) végzett spanyol vizsgálat (Lopez-Garcia 2003) szerint elhízott nőknek elhízott férfiakhoz viszonyítva rosszabb volt az életminősége. Az obeseknek a normál súlyúakhoz viszonyítva rosszabb volt az életminősége a fizikai funkció skálán mindkét nemnél, az elhízott férfiaknak (a nőknek nem) viszont jobb volt az életminősége a mentális skálán, mint a normál súlyúaknak.
Az elhízás hatásai az egészségre, és az életminőségre általában nem jelennek meg azonnal, hanem csak idővel. 26 éves követéses vizsgálatot végeztek (Daviglus 2003) annak kiderítésére, hogy a középkorúak testtömegindexe mennyire befolyásolja az időskori életminőséget. Általában a magas testtömegindex középkorúaknál csökkentette a későbbi életminőséget, de a legnagyobb mértékű életminőség csökkenés időskorra a középkorban elhízott személyeknél volt tapasztalható.
Egy nagy amerikai felmérésben azt találták, hogy a fájdalom közvetítő szerepet játszik az életminőség és az elhízás között (Heo 2003). A fájdalom és az életminőség csökkenése nagyobb mértékben jelenik meg azoknál, akik keresik a kezelést (Barofsky 1997, Kolotkin 2001). Ez arra is utal, hogy valószínűleg azok, akiknél ez életminőség nem, vagy kisebb mértékben csökkenti az elhízás, ritkábban kérnek orvosi segítséget.
Összefoglalva az irodalmi adatokat, azt lehet mondani, hogy az elhízás befolyásolja az életminőséget, főleg a saját egészségi, fizikai funkciók megítélésében. Az elhízás erőteljesebben hat az életminőség csökkenésére nőknél, mint férfiaknál. Nem egyértelmű, hogy az elhízásnak közvetlen hatása van-e az életminőségre, vagy pedig közvetetten, más faktorokon keresztül (betegségek, fajdalom stb.) fejti ki hatását. Az életminőség pszichés vonatkozásai tekintetében a vizsgálatok egy részének megállapításai szerint nem volt hatása az elhízásnak, ha ez a hatás mégis megjelent, főleg nőknél volt tapasztalható. Az életminőség csökkenés – az elhízás súlyossága mellett – fontos oka az orvosi segítségkeresésnek.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave