Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja

Vizsgálatunk célja volt kideríteni, hogy az elhízás befolyásolja-e az életminőséget, s ha igen, akkor milyen paraméterek mentén, van–e különbség a nemek között az elhízás hatásában az életminőségre. Az elhízás meghatározásához testtömegindexet alkalmaztunk. A testtömeg megállapításához a szükséges magasságot és súlyt a Hungarostudy 2002 adatbázisból nyertük.
 
Általános eredmények
A 4.2.4-1. táblázatban megadjuk a különböző BMI kategóriák szerinti százalékos eloszlást a magyar mintában. Itt felsoroljuk az elhízás különböző súlyossági fokait, de a későbbiekben az elhízás megállapításánál a BMI $ 30 értéket használjuk.
 
4.2.4-1. táblázat. A minta BMI kategóriák szerinti százalékos eloszlása nemekre bontva
BMI kategóriák
 
Férfi
Nő %
Összes
BMI < 18,5:
alultápláltság
1
,3
4
,7
3
,1
18,5 : # BMI < 25:
normál súly
39
,8
45
,2
42
,8
25 : # BMI < 30:
túlsúly
39
,9
31
,7
35
,3
30 : # BMI < 35:
elhízás
15
,5
13
,7
14
,5
35 : # BMI < 40:
középsúlyos elhízás
2
,9
3
,9
3
,4
BMI $ 40:
súlyos elhízás
0
,7
0
,8
0
,7
 
Az egész minta 18,7%-a elhízott, ebből 19% férfi és 18,4% nő, a különbség a nemek között nem volt szignifikáns. A korcsoportok szerinti elhízás gyakoriságát a 4.2.4-2. táblázat szemlélteti.
 
4.2.4-2. táblázat. Elhízás gyakorisága korcsoportonként
 
Férfi
Nő %
Összes
Fiatal korosztály (1844 év)
13
,4
9
,5
11
,3
Középkorú korosztály (4564 év)
25
,3
26
,7
26
,1
Idős korosztály(64 év felett)
22
23
,4
22
,9
 
Logisztikus regresszió segítségével megvizsgáltuk néhány általános szociális és demográfiai változó kapcsolatát az obesitással (4.2.4-3. táblázat). Ezek a következők: kor, településnagyság, ahol él, szociális és gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás (dolgozik, vagy nem: tanuló, nyugdíjas, háztartásbeli, eltartott), nem és korosztály.
 
4.2.4-3. táblázat. Az elhízás rizikófaktorainak vizsgálata logisztikus regresszió segítségével
VÁLTOZÓ
OR
CI (95%)
szig
korcsoportok
Fiatalok (1844év)
1*
 
 
Középkorúak (4564 év)
4
,2
3,7–4,7
p< 0,001
Idősek (64 év felett)
3
,3
2,8-3,9
p< 0,001
Település nagysága
község
1
,8
1,5–2,1
p< 0,001
kisebb város
1
,4
1,2–1,7
p< 0,001
megyeszékhely
1
,12
0,9–1,4
n. s.
Budapest
1*
 
 
SES-kategóriák**
alsó negyed
1
,3
1,1–1,5
p< 0,01
2. negyed
1
,4
1,2–1,7
p< 0,001
3. negyed
1
,4
1,2–1,6
p< 0,001
felső negyed
1*
 
 
Gazdaságilag inaktív*/aktív
1
,
0,84–1,1
n. s.
Nem (férfi*/nő)
1
,2
1,1–1,4
p< 0,001
* referencia kategória (viszonyítási kategória)
** SES = szociális és gazdasági helyzet
 
A fent vizsgált szociodemográfiai változók közül legnagyobb mértékben a kor növelte az elhízás esélyét. A fiatal korosztályhoz képest a középkorúaknál több mint a négyszeresére, az időseknél több mint a háromszorosára nő az esély az elhízásra. Az elhízás szempontjából fontos tényezőnek tűnik a település nagysága is – a fővárosi lakossághoz képest a kisebb városokban, valamit a községben élőknek nagyobb az esélye, hogy elhízottak legyenek. A szociális és gazdasági helyzet szintén összefüggésben áll az elhízással. A magas szociális-gazdasági státusszal rendelkezőkhöz képest mind a három másik kategória növeli az elhízás veszélyét. az obesitas szempontjából nem számít rizikófaktornak a gazdasági aktivitás. Érdekes, hogy itt megjelenik a nemi különbség, ami azt jelenti, hogy a nőknél nagyobb az elhízás esélye, mint a férfiaknál, ha a nemi különbség hatását a többi fent felsorolt szociodemográfiai változóra kontrolláljuk. Ezért külön, nemekre bontva vizsgáltuk meg a fenti szociodemográfiai tényezők kapcsolatát az elhízással.
A következő eredményeket kaptuk. A település nagyságának hasonló hatása volt mindkét nemnél és megegyezett a fenti táblázatban leírtakkal. Az életkornak a fent leírtakhoz hasonló hatása volt, mely szerint a középkorú nők obesitásának esélye a fiatalokhoz képest nagyobbá vált, több mint az ötszörösére nőtt (OR: 5,3, 95%CI:4,4–6,3), míg a középkorú férfiaknál a fiatal férfiakhoz képest több mint a háromszorosára (OR: 3,4, CI:2,8-4). a gazdasági aktivitás nők esetében enyhén csökkentette az esélyt az obesitásra (OR: 0,8, 95%CI:0.7-0.98), míg a férfiaknál ennek nem volt hatása. a szociális és gazdasági helyzet és az elhízás kapcsolatának vizsgálatakor viszont nagy különbség jelent meg a két nemnél. Férfiaknál a felső kategóriához viszonyítva az alacsonyabb kategóriába tartozásának vagy nem volt hatása az elhízásra, vagy csökkentette ennek esélyét. az utóbbi a legalacsonyabb szociális-gazdasági státuszra vonatkozott (OR: 0,64, 95%CI:0.5-0,8). Nőknél viszont a felső SES kategóriához képest mindegyik más kategória jelentősen növelte az esélyt az elhízásra: a 3. negyednél 1,5-szeresére (OR: 1,5, 95%CI:1,2-1,9), a 2. negyednél 2-szeresére (OR: 1,9, 95%CI:1,5-2,4), alsó negyednél szintén 2-szeresére (OR: 2,0, 95%CI: 1,6-2,5).
 
Életminőség és elhízás
Az életminőség és bizonyos betegségek szempontjából külön vizsgáltuk a nőket és a férfiakat, mivel a szakirodalmi adatok alapján az elhízás másképpen befolyásolja a nők és férfiak életminőségét. Az obes kategóriát mindig a normál súlyú csoporttal hasonlítottuk össze, az adatokat minden egyes esetben korra, szociális-gazdasági státuszra és egyéb vizsgált változó befolyásoló tényezőre kontroláltuk (ezt mindig feltüntettük).
Fájdalom: Logisztikus regresszióanalízis segítségével vizsgáltuk, hogy az elhízás kockázatot jelente a fájdalom szempontjából. Az adatokat korra, szociális-gazdasági státuszra és depresszióra kontrolláltuk, mivel a depresszió a nőknél szoros összefüggést mutat a fájdalommal (Réthelyi 2004). Mindkét nemnél az elhízás szoros kapcsolatot mutatott a fájdalommal. Az obes nőknél majdnem kétszeresére nő a valószínűsége annak, hogy megjelennek a fájdalmak (OR:1,9, CI:1,66-2,29), a férfiaknál kisebb ennek a kockázata (OR: 1,29, CI: 1,09–1,54) de az eltérés a normál súlyúaktól szignifikáns.
Betegségek: Az elhízás számos betegséggel jár együtt. vizsgálatunkban logisztikus regresszió segítségével elemeztük, hogy az elhízott embereknél életük során milyen betegségek fordultak elő. Külön vizsgáltuk a nőket és a férfiakat, és az adatokat kontrolláltuk korra, mint folyamatos változóra, szociális-gazdasági helyzetre és dohányzásra, mivel a dohányzás számos betegség kialakulásához járul hozzá. Mindegyik betegség-kategóriát külön vizsgáltuk logisztikus regresszióval. a 4.2.4-4. táblázat az összesített eredményeket mutatja.
A táblázatból látható, hogy az elhízás számos betegség előfordulásának valószínűségét jelentősen megnöveli. Az elhízás a magas vérnyomás és a cukorbetegség megjelenését több mint háromszorosára növelte mindkét nemnél. Ezt követi a férfiaknál a szívinfarktus, nőknél a reumás megbetegedések esélyének növekedése. Az elhízás mindkét nemnél növeli az esélyt a májbetegség, az izom- és csontrendszeri betegségek, a szív- és érrendszeri betegség, nőknél a nőgyógyászati betegségek, férfiaknál a vesebetegségek szempontjából.
 
4.2.4-4. táblázat. Az elhízás és különböző betegségek kapcsolatának vizsgálata (logisztikus regresszióanalízis)
FÉRFIAK
NŐK
Betegség
OR (95% CI)
Betegség
OR (95% CI)
Cukorbetegség ***
3,86 (2,79–5,34)
Magas vérnyomás ***
3,76 (3,19–4,42)
Magas vérnyomás ***
3,72 (3,06-4,53)
Cukorbetegség ***
3,43 (2,59–4,54)
Szívinfarktus ***
2,31 (1,6–3,34)
Reumás megbetegedés ***
2,59 (2,14–3,12)
Májbetegség **
1,81 (1,23–2,67)
Szív- és érrendszeri betegség ***
1,9 (1,59–2,27)
Reumás megbetegedés ***
1,69 (1,31–2,18)
Májbetegség **
1,62 (1,16–2,26)
Szív- és érrendszeri betegség***
1,57 (1,24–1,98)
Nőgyógyászati betegségek ***
1,56 (1,24–1,86)
Vesebetegség *
1,5 (1,11–2)
Gyomor- és bélrendszeri betegség
 
(kivéve gyomor- és nyombélfekély) 1,53 (1,21–1,9)
Izom- és csontrendszeri**
1,38 (1,14–1,67)
Izom- és csontrendszeri ***
1,36 (1,15–1,6)
megbetegedés
 
megbetegedés
1,36 (1,15–1,6)
 
 
 
 
* p<0,05, ** p<0,01, *** p<0,001
 
Egészségi állapot önbecslése: Az általános lineáris modell segítségével megvizsgáltuk, hogy az elhízásnak van-e hatása a saját egészségi állapot megítélésére. Az adatokat korra és szociális-gazdasági helyzetre kontrolláltuk. Mindkét nemnél az elhízásnak szignifikáns (p<0,001) hatása volt az egészségi állapot megítélésére, az obesek rosszabbnak ítélték a saját egészségi állapotukat a normál súlyúakhoz képest. Felmerült viszont az a kérdés, hogy ez a hatás közvetlenül, vagy pedig az említett betegségeken át közvetítve jelenik-e meg? Ezért a modellhez hozzáadtuk a leggyakrabban elhízással együtt járó betegségeket: a magas vérnyomást és a cukorbetegséget. Ennek következtében a BMI hatása az egészség megítélésére megszűnt a férfiaknál, nőknél viszont stabil maradt (p<0,001). Ez úgy értelmezhető, hogy férfiak esetében az elhízás csak az említett betegségeken keresztül fejti ki hatását a saját egészségi állapot megítélésére, míg a nőknél az elhízás hatása az egészség megítélésére független a fent említett betegségek meglététől. viszont, ha a modellhez hozzáadjuk a fájdalmak meglétét, akkor már a nőknél is megszűnik az elhízás által gyakorolt hatás a saját egészség megítélésére, azaz az elhízás a fenti betegségeken kívül a fájdalmon keresztül is kihat a nők szubjektív egészségi állapotának megítélésére.
Jóllét, depresszió, vitális kimerültség, kompetencia: Az általános lineáris modell segítségével külön nemekre bontva vizsgáltuk az elhízás hatását a pszichés állapotra, és kontrolláltuk korra és szociális-gazdasági helyzetre. Az elhízásnak nem volt hatása a jóllét indexre és a depresszióra, sem férfiaknál, sem a nőknél. viszont a vitális kimerültségre hatást gyakorolt az elhízás a nők esetében (p<0,001). az obes nők kimerültebbnek érezik magukat a normál súlyúaknál. Férfiaknál az elhízás nem gyakorolt ilyen hatást. az elhízás mindkét nem esetében hat a kompetenciára, az obesek kevésbé kompetensnek érzik magukat (p<0,001).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave