Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

Allport GW. (1961) Pattern and growth of Personality. New York, Holt, Rinehart, Winston.
Andorka R. (1990) 1988 utózöngéi – mit kell meghallani 1990-ben. Közgazdasági Szemle, 37, 10:1194-1210.
Andorka R. (1992) Társadalmi változások Magyarországon az utolsó években, Magyarország Politikai Évkönyve.
Andorka R. (1996) A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta, Szociológiai szemle, 1.
Argile M. (1996) Subjective well-being. In: Pursuit of the Quality of Life, (Ed: Offer A) Oxford University Press, Oxford, New York.
Aristoteles (1971) Nikomachosi etika, Magyar Helikon, Budapest.
Berger-Smitt R, Noll HH. (2000) Conceptual framework and Structure of a European System of Social Indicators, EU Reporting Working Paper, No.9., ZUMA, Mannheim.
Campbell A, Converse PE, Rodgers WL. (1976) The Quality of American Life, Russel Sage Foundation, New York.
Csikszentmihályi M. (1997, 2001) Finding flow: The psychology of engagement with everyday life, Basic Books, New York.
Csikszentmihályi M. (1998) Flow: és addig éltek. A mindennapok minősége, Kultúrtrade, Budapest.
Diener E, Suh E, Lucas RE, Smith H. (1999) Subjective well-being: Three decades of progress, Psychological Bulletin, 125:276–302.
Easterbrook G. (2003) The Progress Paradox, Random House, New York.
Erikson E. (1959) Identity and life cycle. Psychol Issues 1:18–164.
Frankl V. (1996) Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben, Kötet kiadó, Budapest, 148–156.
Fredrickson BL. (2004) The broaden-and-build theory of positive emotions, Phil. Trans. R. Soc. London, 359:1367–1377.
Grastyán E. (1985) A játék neurobiológiája, Akadémiai székfoglaló, 1983. április 19. In: Értekezések, emlékezések. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Hankiss E, Manchin R. (1976) Szempontok az élet „minőségének” szociológiai vizsgálatához. Valóság, 1:20–34.
Hankiss E, Manchin R. (1977) Quality of Life models: the Hungarian experience. In: Indicators of Environmental Quality and Quality of Life, Paris, UNESCO.
Hankiss E, Manchin R. (1983) Interactions between socio-economic factors, ways of life and value orientations. Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
Hankiss E, Manchin R, Füstös L. (1978) Életminőség modellek. szempontok a társadalmi tervezés információs bázisának kiépítéséhez, Tömegkommunikációs Kutatóközpont.
Helliwell JF, Putnam RD. (2004) The social context of well-being. Phil. Trans. R. Soc. London, 359:1435–1446.
Keverne EB. (2004) Understanding well-being in the evolutionary context of brain development. Phil. Trans. R. Soc. London, 359:1349–1358.
Kopp M. (2001) A hangulatzavarok népegészségügyi jelentősége. In: Hangulatzavarok (Szerk: Szádóczky E, Rihmer Z.) 418–432.
Kopp M. (2003) A mentális és magatartási betegségek és zavarok gyakorisága és az általuk okozott társadalmi teher. In: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón, szerk: Ádány R. Medicina, MTA Orvosi Osztály, Budapest, 191–206.
Kopp M. (2003) A magatartástudományi kutatások lehetőségei az orvoslás területén. Magyar Tudomány, 11:1352–1363.
Kopp M, Berghammer R. (szerk) (2004) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest.
Lengyel Gy, Hegedűs R. (2002) A szubjektív jólét objektív tényezői nemzetközi összehasonlításban. In: Indikátorok és elemzések (Szerk. Lengyel Gy.) Műhelytanulmányok a társadalmi jelzőszámok témaköréből, BKAE, Budapest.
Lengyel Gy, Janky B. (2002) A szubjektív jólét társadalmi feltételei. In: Indikátorok és elemzések (Szerk. Lengyel Gy.) Műhelytanulmányok a társadalmi jelzőszámok témaköréből, BKAE, Budapest.
Manchin R. (1976) Az életmódkutatás módszertani problémái. Kossuth Kiadó, Budapest.
Maslow A. (1968) Toward a psychology of being. 2nd edition, New York, Van Nostrand. Murray CJL, Lopez AD. (1996) The Global Burden of Diease. A comprehensive assesment of mortality and disability from diseases, injuries and risk factors in 1990 and Projected to 2020. Cambridge, Harvard Univ Press.
Nesse RM. (2004) Natural selection and the elusiveness of happiness, Phil. Trans. R. Soc. London, 359:1333–1347.
Pikó B. (2002) A depresszió társadalom-lélektana: kórtünet vagy kortünet? Valóság, 45:53–62.
Pikó B. (2004) A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban: paradigmaváltás a társadalomtudományokban? Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5:289–299.
Ryff CR, Singer BH, Love GD. (2004) Positive health: connecting well-being with biology. Phil. Trans. R. Soc. London, 359:1383–1394.
Seligman MEP. (1975) Helplessness: On depression, development and health. Freeman WH.
Seligman MEP. (2002) Authentic happiness. Free Press, New York.
Seligman M. (2004) A balanced psychology of a full life. Phil. Trans. R. Soc. London, 1379–1381.
Sirgy JM. (2002) The Psychology of Quality of Life. Dordrecht, Kluwer Academic Publ, Amsterdam.
Szabó L. (2004) A társadalmi támaszt nyújtó személyes kapcsolatháló és a szubjektív életminőség összefüggései az egészség és a mozgáskorlátozott személyek körében. PhD. értekezés, Corvinus Egyetem, Szociológia Tanszék.
Utassy Á. (2000) Életminőség és társadalmi integráció. INFO-Társadalomtudomány, 50.
Varga K. (2004) Értékek fénykörében. Akadémiai Kiadó, Budapest.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave