Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


4.2.4.4. Megbeszélés

Az eredmények az mutatják, hogy az elhízás jelenleg fontos probléma Magyarországon. A lakosságnak közel egyötöde elhízott, ami megegyezik a korábbi kutatások eredményeivel (Halmy, 1999, Csoboth, 1997). A különböző szociodemográfiai tényezők vizsgálata azt mutatja, hogy ezek kapcsolatban állnak az elhízással. Az obesitas gyakorisága a különböző korcsoportokban eltérő, a fiatal korosztályban még tíz százalék körül van, de a középkorosztálynak már egynegyede elhízott. Az elhízás gyakrabban fordul elő a kisebb városok, községek lakói között, ami talán a táplálkozási kultúrával, vagy a hagyományos, sokszor nem egészséges, elhízásra hajlamosító ételek gyakori fogyasztásával függ össze. Érdekesnek tűnik, hogy a szociális és gazdasági helyzet, amelyet általában összefüggésbe hoznak a táplálkozással, csak a nők esetében áll kapcsolatban az elhízással, éspedig úgy, ahogy ez várható volt – a magas szociális-gazdasági státusszal rendelkező nők között ritkábban fordul elő, de minden más, alacsonyabb szociális-gazdasági státusz növeli az elhízás esélyét, míg a férfiaknál ez nem áll fönn. A nőknél a munkábaállás enyhén csökkenti az elhízás esélyét, míg a férfiaknál nem. Úgy tűnik, hogy a nők esetén több szociodemográfiai változó áll kapcsolatban az elhízottsággal, mint a férfiaknál.
A nemzetközi irodalommal összhangban, vizsgálatunk szerint az elhízás negatívan befolyásolja az egészséget, szoros kapcsolatban áll különböző betegségekkel, ezek közül kiemelendő a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- érrendszeri betegségek, valamint az izom- csontrendszeri betegségek.
Az elhízás negatív irányban befolyásolja a saját egészségi állapot szubjektív megítélését, de fontos tudni, hogy vizsgálatunkban férfiaknál ez akkor jelenik meg, ha az elhízást cukorbetegség, vagy magas vérnyomás kíséri, a nők esetében az említett betegségeken kívül még a fájdalom is jelen van az elhízás mellett. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben ezek a problémák nem állnak fenn, az elhízásnak nincs hatása az egészségi állapot szubjektív megítélésére. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy az elhízás nem jelent egészségi problémát az elhízott emberek számára addig, amíg nem jelennek meg, vagy rejtve maradnak a fenti problémák. Ezt alátámasztják azok a vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy az elhízás miatt kezelésre jelentkező páciensek életminősége sokkal rosszabb, mint azoké, akik nem keresnek orvosi segítséget. Mivel az elhízás hatása az egészségi állapotra nem azonnal jelentkezik, fontosnak tűnik az intenzívebb és széleskörű tájékoztatás annak érdekében, hogy az emberek ne csak akkor keressék a segítséget, amikor már jelen vannak a különböző egészségi problémák, hanem akkor is, amikor még nem. A vizsgált pszichés változók többségére (depresszió, jóllét) az obesitásnak nem volt hatása. Az elhízott nők kimerültebbnek érezték magukat, mint a normál súlyúak. a férfiaknál ez a kapcsolat nem állt fenn. viszont az obesek mindkét nemnél kevésbé kompetensnek érezték magukat, mint a normál súlyúak. A kompetencia azt a meggyőződést fejezi ki, hogy az ember aktívan képes befolyásolni az eseményeket, kontrollálni azokat, aktív része a változásnak, és képes megbirkózni a stresszel. vizsgálatunk arra nem adott választ, hogy az elhízás járul-e hozzá a kompetencia csökkenéséhez, vagy pedig fordított irányú-e ez az összefüggés. Ugyanakkor rámutat arra, hogy az elhízás kezelésére kidolgozott programokba érdemes beépíteni a stresszkezelő, hatékony viselkedést célzó elemeket. Az elhízás hatása az életminőség pszichés komponenseire az áttekintett irodalom alapján eltérő különböző országokban, ami összefügghet az eltérő kulturális és szociális háttérrel, az obesitás elfogadásának, vagy elutasításának mértékével egy adott társadalomban.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave