Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője

Az ezredforduló, az utolsó évtizedek rákényszerítenek bennünket, hogy újraértelmezzük azokat a fogalmakat is, amelyek látszólag a legnyilvánvalóbbak, amelyek értékét, sokáig úgy tűnt, nem kérdőjelezheti meg senki. A házasságot és a családot a civilizált világ alapjának tekintették az elmúlt évszázadok során. A modern európai államok jogrendszere és az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata egyértelműen kiemelt védelmet biztosít a családnak és a házasságnak. Mégis, ha körülnézünk, nem csupán Magyarországon, hanem éppen a legfejlettebb, legmagasabb anyagi biztonságot nyújtó társadalmakban, mint a skandináv országokban, a házasság és család leértékelésének példáit látjuk, ott a legalacsonyabb a házasodási kedv.
Fel kell tennünk tehát a kérdést: fontos-e és ha igen, miért fontos ma is a család, a házasság, a mai magyar társadalom és az egyén számára? (Andorka, 1996, S. Molnár és mtsai 2000, Somlay, 2000, Tóth O, 1994, 1998, Utasi, 2000)
A pszichológiában, elsősorban az Erikson (1968, 1999) által leírt személyiségmodell értelmében a személyiség fejlődésének alapja a krízisek meghaladása. Igaz ez a társadalomra is, a kríziseknek kétféle kimenetele lehet, vagy a visszafejlődés, a regresszió, amikor nem tudunk megbirkózni a kihívásokkal, illetve az, ha megpróbáljuk megérteni a krízis lényegét, és így megerősödve léphetünk túl rajta.
A házasság és család krízise alkalmat ad arra, hogy a lényeges vonásokat emeljük ki, és megszabaduljunk a sallangoktól. Bizonyos értelemben igenis örülnünk kell ennek a helyzetnek, hiszen rákényszerít bennünket, hogy túllépjünk a kényelmes közhelyeken.
Akik ma azt állítják, hogy nincs szükség a családra, egy formális, kiüresedett családmodellt támadnak. Évszázadokon át az európai modellben a család elsősorban gazdasági közösséget jelentett, a szülők választották ki a házastársakat gazdasági és társadalmi megfontolások alapján. A magas gyermekhalandóság és anyai halandóság miatt hat-hét gyermekből sokszor csak egy-kettő maradt életben – ez volt a helyzet a második világháború előtt, és még utána is csak lassan javult a népegészségügy, az antibiotikumok és a védőoltások hatására.
A formális, gazdasági tényezők és családi döntés által létrejött házasságot és családot-gyermekeket a társadalom védte. Olaszországban csak az utóbbi évtizedekben engedélyezték a válást. a tradícionális házasságok igen sokszor valódi életközösséggé váltak, igazi, mély kapcsolattá, de a társadalom gyakorlatilag mindig elfogadta a férfiak számára a bordélyházak második világát, cserébe az asszony az anyagi biztonságot kaphatta. A 19., a 20. század első felének irodalmában kedvenc téma ezeknek a kiüresedett, gyakran érzelem nélküli kapcsolatoknak, és az ezekből való menekülésnek a leírása.
Érdemes visszaemlékeznünk arra, hogy a 20. század elején még évtizedekbe tellett, amíg az első magyar orvosnő működési engedélyt kaphatott, igen szigorú numerus clausus vonatkozott a nőhallgatókra valamennyi egyetemen. Svájcban az utóbbi évtizedekben nyerték csak el a nők a választójogot. Érthető hát, hogy a nők jogaiért harcoló polgárjogi aktivisták meg akarták és akarják szüntetni ezeket a súlyos jogsértéseket. A kérdés csupán az, hogy amikor a nők jogaiért harcolunk, elfogadható-e az a vélemény, hogy a házasság és a család szükségszerűen a nő elnyomásának eszköze, hogy a nők felszabadításának útja a házasság és család intézményének eltörlése, ahogy egyes feministák állítják. Ha nem érzelmektől, előítéletektől vezetve, hanem tudományos, biológiai, pszichológiai, szociológiai meggondolások alapján vizsgáljuk ezt a kérdést, arra a következtetésre jutunk, hogy soha nem volt olyan fontos a család és a házasság szerepe az egyén és a következő generáció életminősége, kiegyensúlyozottsága, valamint az elviselhető társadalmi légkör szempontjából, mint a modern társadalomban. Ehhez azonban le kell hántanunk minden sallangot arról, amit családnak és házasságnak nevezünk, és meg kell fogalmaznunk a lényeget. a családdal és házassággal kapcsolatban széles körben jellemzőek az előítéletek, mind az idősebb, mind a fiatalabb generációban. Az ellenállás kiváltásának, a frontok megmerevedésének legbiztosabb módja, ha előítéletek ütköznek egymással, ma lépten-nyomon ezzel találkozunk.
Melyek azok a főbb szempontok, amelyek mentén a házasság és a család tényleges jelentőségét meghatározhatjuk?
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave