Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?

A Hungarostudy 2002 felmérés (Rózsa és mtsai, 2003, Rózsa és mtsai → 2.1. fejezet) eredményei alapján megvizsgáltuk, hogy a családtól kapott társas támogatás mértéke hogyan függ össze az életminőség egyes mutatóival. Először azt vizsgáltuk meg, hogy a teljes népesség körében mennyire fontos a szoros családi bizalom, összetartozás élmény. Mivel az életminőséget jelentősen befolyásolja az életkor, a nem és az iskolázottság, ezek szerint a tényezők szerint kontrolláltuk az adatokat. Ezek után a parciális korrelációs együtthatók az mutatják meg, hogy az egyes életminőség mutatók iskolázottságtól, kortól és nemtől függetlenül összefüggésben állnak-e a családi támogatás mértékével, és milyen mértékben. (A családi támogatás mértékét úgy határoztuk meg, hogy egyenként a szülőktől, házastárstól, élettárstól, gyermektől, rokontól várható társas támogatás mértékét vizsgáltuk, valamennyi támogatási forma közül a legmagasabb értéket tekintettük a személyre jellemző támogatás mértékének. Mivel a család szerepe fiatal korban különösen jelentős, külön megvizsgáltuk, hogy 45 év alatt a férfiak illetve a nők esetében az életminőség függ-e a családi társas támogatástól, és milyen mértékben (5.1.1-1. táblázat).
 
5.1.1-1. táblázat. Az életminőség mutatók és a családi társas támogatás összefüggései a Hungarostudy 2002 eredményei alapján a parciális korrelációs együtthatók sorrendje szerint (kontrollálva a teljes népesség esetében életkor, nem és iskolázottság szerint, valamint 45 év alatt kor és iskolázottság szerint)
Életminőség változók
Teljes népesség r
Életminőség változók
45 évnél fiatalabb férfiak r
Életminőség változók
45 évnél fiatalabb nők r
Koherencia- élet értelme
,166***
Koherencia- élet értelme
,191***
Reménytelenség
-,180***
Reménytelenség
-,144***
Reménytelenség
-,130***
Depresszió (BDI)
-,175***
Depresszió (BDI)
-,128***
Hatékonyság, kompetencia
,125***
Koherencia- élet értelme
,151***
WHO jóllét
,128***
Depresszió (BDI)
-,111***
WHO jóllét
,117***
Hatékonyság, kompetencia
,106***
WHO jóllét
,101***
Szorongás
-,111***
Szorongás
-,090***
Szorongás
-,073***
Egészség önbecslése
,074***
Egészség önbecslése
,064***
Egészség önbecslése
,060***
Hatékonyság, kompetencia
Nem
*** p = .000, ** p = .01 * p = .05
 
Az 5.1.1-1. táblázat eredményei szerint valamennyi pszichológiai életminőség mutató és az egészségi állapot önbecslése igen szignifikánsan jobb azok között, akik úgy érzik, nehéz élethelyzetben nagyon számíthatnak családtagjaikra. Az elemzésbe együtt vettük be a szülőktől, házastárstól, élettárstól, gyermektől, rokontól várható támogatás mértékét. Mind a teljes mintában, mind a 45 évnél fiatalabb férfiak között a családi támogatás mértéke leginkább az élet értelmének tudatát, a koherenciát erősíti (Skrabski és mtsai → 4.1.1. fejezet). A nők esetében leginkább a depressziótól és reménytelenségtől véd a jó családi légkör. Az egészségi állapot önbecslése is kortól, nemtől és iskolázottságtól függetlenül szignifikánsan jobb azok között, akik nagyon számíthatnak családtagjaikra. Érdekes módon a hatékonyság, kompetencia érzés a 45 évnél fiatalabb férfiak között igen erősen függ a családi támogatástól, míg ebből a szempontból a 45 évnél fiatalabb nők között nem találtunk szignifikáns összefüggést.
Az életminőség pszichológiai háttértényezői közül mind a teljes mintában, mind a 45 évnél fiatalabbak között, mindkét nem esetében leginkább az ellenségesség függ a családi légkörtől, a rossz családi légkör, alacsony támogatottság igen szignifikánsan magasabb ellenségességet eredményez (5.1.1-2. táblázat). Mivel a fiatalok között is igen jellemző ez az összefüggés, feltételezhetjük, hogy itt a családi kapcsolat az oki tényező és az ellenséges beállítottság következményként alakul ki. A kötet más fejezetei foglalkoznak azzal, hogy az ellenségesség önmagában igen jelentős kockázati tényező, a negatív életminőség alapvető meghatározója. az ellenséges ember nem saját magát tartja ellenségesnek, hanem a környezetét aljasnak, önzőnek, akikben nem lehet megbízni. Az ellenséges beállítottság társadalmi méretekben a társadalmi tőke hiányának, a bizalmatlanságnak alapvető összetevője (Skrabski, 2003, Skrabski és mtsai, 1999, 2003, 2004). Az anómia, az értékválság, a hosszú távú tervezés képtelensége a fiatal férfiaknál függ igen erősen a családi légkörtől, míg a fiatal nők esetében a családi támogatás az együttműködési készséget, a közösségi hatékonyságot erősíti különösen. (Kopp → 1.1. fejezet, Kopp és Pikó → 1.2. fejezet, Kopp és mtsai → 3.1. fejezet, Skrabski és mtsai → 4.1.1. fejezet.)
Az önkárosító magatartásformák igen szorosan összefüggnek a családi támogatás hiányával. A teljes népesség körében, kortól, nemtől és iskolázottságtól függetlenül sorrendben a dohányzás, az öngyilkossági kísérletek, a marihuana és a tömény alkoholfogyasztás gyakoribb azok között, akiknek rossz a családi háttere. A fiatal férfiak között a marihuana használat, az érzelmi megbirkózási módok, a tömény alkoholfogyasztás és az öngyilkossági kísérletek vannak szoros kapcsolatban az alacsony családi támogatás érzésével. A fiatal nők esetében leginkább az öngyilkossági kísérletek, a marihuana használat és a napi cigarettaszám mutat igen szoros kapcsolatot a rossz családi légkörrel. Érdekes módon a fiatal férfiak esetében a dohányzás, a fiatal nők esetében a tömény alkoholfogyasztás nem mutat szignifikáns kapcsolatot a családi támogatás hiányával, ezeknek a magatartásformáknak az esetében a baráti, a kortárs csoport szerepe tűnik meghatározóbbnak. (Veszélyeztető magatartásformák → 4.2. fejezetek.)
Összességében a magyar társadalom túlnyomó többsége, 86,5%-a úgy érzi, hogy nehéz helyzetben számíthat családtagjaira, és csak 13,5% érzi úgy, hogy ez kevésbé, vagy egyáltalán nem jellemző. Az életminőség romlása a társadalomnak ebben a 13,5%-ban halmozódik nagy mértékben.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave