Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Amato PR. (2000) The consequences of divorce for adults and children. Journal of Marriage and Family. Vol. 62 (4):1269.
Aseltine RH Jr, Kessler RC. (1993) Marital disruption and depression in a community sample. J Health Soc Behav, 34 (3):237–251.
Baker B, Paquette M, Szalai JP, Driver H, Perger T, Helmers K, O’Kelly B, Tobe S. The influence of marital adjustment on 3-year left ventricular mass and ambulatory blood pressure in mild hypertension. Arch. Inter. Med./160:3453–3458.
Balog P, Janszky I, Leineweber C, et al. (2003) Depressive symptoms in relation to marital and work stress in women with and without coronary heart disease: the Stockholm Female Coronary Risk Study. Journal of Psychosomatic Research 54: 13–119.
Balog P, Tarján E, Demetrovics Zs. (2001) Egy lehetséges megoldás kapcsolati krízisben. Egy párterápia első 12 ülésének fontosabb mozzanatai. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, Budapest, 12, 3–4:26–31.
Blom M, Janszky I, Balog P, Orth-Gomer K, Wamala SP. (2003) Social relations in women with coronary heart disease: the effects of work and marital stress. J Cardiovasc Risk, 10, (3):201–206.
Bognár G, Telkes J. (1994) A válás lélektana, Haas és Singer Alapítvány, Budapest.
Cheung YB. (1998) Can marital selection explain the differences in health between married and divorced people? From a longitudinal study of a British birth cohort. Public Health, 112 (2):113–117.
Cheung YB. (2000) Marital status and mortality in British women. International Journal of Epidemiology, 29:93–99.
Cheung YB, Sloggett A. (1998) Health and adverse selection into marriage: evidence from a study of the 1958 British birth cohort. Public Health, 112 (5):309–311.
Cole M, Cole SR. (1998) Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.
Davies PT, Cummings EM. (1994) Marital conflict and child adjustment. An emotional insecurity hypothesis. Psycological Bulletin, 116:387–411.
Duffy ME, Thomas C, Trayner C. (2002) Women’s reflection on divorce – 10 years later. Health Care Women Int, 23 (6-7):550–560.
Easterlin RA. (2003) Explaining happiness. PNAS, Vol. 100, No. 19.
Ebrahim S, Wannametee G, McCallum A, Walker M, Shaper AG. (1995) Marital status, change in marital status, and mortality in middle-aged British men. Am J Epidemiol, 142:834–842.
Életmód – Időmérleg. Házasság – élettársi kapcsolat – válás: társadalmi meghatározottságok (2002). KSH – Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Gander AM. (1991) After the divorce: familial factors that predict well-being for older and younger persons. Journal of Divorce and Remarriage. Vol. 15 (1-2):175–192.
Gottman JM. (1998) Psychology and the study of marital processes. Ann Rev Psychol, 49:169–197.
Gottmann JM, Silver N. (1999) A boldog házasság hét titka. Vince Kiadó, Budapest.
Hernádi M. (1989) Válni veszélyes! Családbomlás Magyarországon. Háttér Lap- és Könyvkiadó, Budapest.
Hernádi M. (2001) Családbomlás az ezredfordulón. Angolszász adatok és álláspontok kritikai értékelése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Holmes TH, Rahe RH. (1967) The social readjustment rating scale.J Psychosomatic Research, 11:213–218.
Horwitz AV, White HR, Howell-White S. (1996) The use of multiple outcomes in stress research: a case study of gender differences in responses of marital dissolution. J Health Soc Behav. 37 (3):278–291.
Huston TL, Niehuis S, Smith SE. (2001) The Early Marital Roots of Conjugal Distress and Divorce. Current directions in psychological science. Vol. 10. Nr. 4. August 2001.
Johnson NJ, Backlund E, Sorlie PD, Loveless CA. (2000) Marital status and mortality: the National Longitudinal Mortality Study. Ann Epidemiol, 10:224–238.
Joung IM, van de Mheen HD, Stronks K, van Poppel FW, Mackenbach JP. (1998) A longitudinal study of health selection in marital transitions. SocSciMed, 46(3):425–435.
Kast V. (2000) Kötés és oldás. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Kiekolt-Glaser JK. (2001) Marriage and Health: His and Hers. Psychological Bulletin, Vol. 127, No. 4:472–503.
Krantzler M, Krantzler P. (1999) A kreatív válás. Hogyan tegyük életünket boldogabbá és eredményesebbé a válás alatt és után. Alexandra Kiadó, Budapest.
Magyar Statisztikai Évkönyv/2002. Statistical Yearbook of Hungary/2002, Központi Statisztikai Hivatal (2003), Budapest.
Mastekaasa A. (1994) Marital status, distress and well-being: an international comparison. J. Comp Fam Stud, 25:183–206.
Orth Gomer K, Wamala SP, Horsten M, et al. (2000) Marital stress worsens prognosis in women with coronary heart disease: The Stockholm Female Coronary Risk Study. JAMA, 284: 3008–3014.
Overbeek G, Vollebergh W, Engels RC, Meeus W. (2003) Young adults’ relationship and the incidence of mental disorders: a three-wave longitudinal study. Soc Psychiatr Epidemoil. 38, (12):669–676.
Philips R. (2004) Amit Isten összekötött… A válás rövid története. Osiris Kiadó, Budapest.
Previti D, Amato PR. (2003) Why stay married? Rewards, Barriers, and Marital Stability. Journal of Marriage and Family 65, (August 2003):561–573.
Prigerson HG, Maciejewski PK, Rosenheck RA. (1999) The effects of marital dissolution and marital quality on health and health service use among women. Med Care, 37, (9):858–873.
Richards M, Hardy R, Wadsworth M. (1997) The effects of divorce and separation on mental health in a national UK birth cohort. Psychol Med, 27 (5):1121–1128.
Robles TF, Kiekolt-Glaser JK. (2003) The physiology of marriage: pathways to health. Pshysiology and Behavior. 79:409–416.
Surján L (2004) Család és egészség. In: Civilizáció és egészség. Szerk: Bácsy E és Mikola I. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.
Székely I. (2003) Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Animula Kiadó, Budapest.
Wheaton B. (1990) Where work and family meet: stress across social roles. In: Stress between work and family. The Plenum series on stress and coping (Ed: Eckenrode J, Gore S). 153–174.
Willitts M, Benzeval M, Stansfeld S. (2004) J Epidemiol Community Health. 58, (1):53–58.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave