Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Összegzés

A szülők válása, különélése a vizsgált minta adatai alapján tehát eltérően hat a lányokra és a fiúkra. A lányokra a szülők különélése kedvezőtlenebbül hat, mint a fiúkra. Úgy tűnik, hogy a lányok érzékenyebben reagálnak érzelmi hatásokra, mert a külön élő szülők leánygyermekeinél gyakoribbak a különféle önkárosító magatartásformák, gyengébb az iskolai teljesítmény, míg a fiúkra a szülők válása e vizsgálat alapján nincsen hatással az itt vizsgált mutatók mentén. A szülők különválásának idői távolsága az itt alkalmazott bontásban (négy éven belüli vagy négy éven túli válás) nem eredményezett különbségeket a vizsgált változók zömében. A fiúknál a magasabb depresszió-pontszám, lányoknál pedig a gyengébb tanulmányi eredmény tűnik fel a szülők négy éven belüli válása és az annál régebben történt válás összehasonlításában.
A szülői támogatottság érzékelése vonatkozásában élesen válnak szét az együtt élő és egyszülős családok gyermekei. Nemektől függetlenül mindkét szülő segítségére kevésbé számítanak azok a fiatalok, akik egyszülős családban nevelkednek, és ezen belül az apai támogatás észlelése, az apa iránti bizalom csökken jelentős mértékben. Ebben azonban szerepet kaphat az is, hogy az egyszülős családban élő serdülők legnagyobb része az anyával él együtt, és ilyen módon a külön élő szülő támaszt nyújtó szerepe csökken.
Hasonlóképpen alakul a helyzet a bizalom kérdésében is: az egyszülős (jórészt anyai) családokban nemektől függetlenül az apa iránti bizalom csökkenése jellemző. Csak követéses vizsgálat adhatna választ arra, hogy az apa iránti érzelmi kötődés, bizalom csökkenése milyen következményekkel jár a serdülők későbbi alkalmazkodására, párkapcsolati jellemzőire nézve.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave