5.1.4.1. Eredmények

 

Kívánt és tényleges gyerekszám a 45 évesnél fiatalabb népességben

„Hány gyereket szeretne?”: A nők átlagosan 2,14, tehát száz 45 évnél fiatalabb nő 214 gyermeket szeretne, a férfiak 2,13, azaz száz férfi 213 gyermeket szeretne, a férfiak és a nők között ebben a tekintetben egyáltalán nincs különbség.

Az 5.1.4-1. táblázat mutatja a száz nőre jutó kívánt és tényleges gyermekszámot, és a KSH 2001-es népszámlálás eredményei szerinti gyermekszámot a nők esetében, illetve a száz férfira jutó kívánt és tényleges gyermekszámot 45 év alatt, öt éves bontásban. A táblázatból kitűnik, hogy a Hungarostudy és a KSH népszámlálás tényleges gyermekszámra vonatkozó adatai gyakorlatilag teljesen megegyeznek.

 

5.1.4-1. táblázat. Száz nőre jutó kívánt és tényleges gyermekszám, a KSH Népszámlálás (2001) szerinti gyermekszámot a nők esetében, illetve a száz férfira jutó kívánt és tényleges gyermekszámot 45 év alatt, öt éves bontásban

45 évnél fiatalabb nők
	Kívánt Gyermekszám	Tényleges gyermekszám	KSH tényleges
20-24 év (N = 654)	204	28	30
25-29 év (N = 633)	210	89	91
30-34év (N = 581)	218	164	158
35-39 év (N = 526)	218	185	189
40-45 év (N = 555)	222	200	195
Együtt (N = 2949)	214	128	128
45 évnél fiatalabb férfiak
	Kívánt Gyermekszám	Tényleges gyermekszám
20-24 év (N = 571)	207	12
25-29 év (N = 575)	210	55
30-34év (N = 529)	211	122
35-39 év (N = 501)	219	170
40-45 év (N = 465)	221	193
Együtt (N = 2949)	213	105

 

A tényleges gyermekszám, mivel a minta a magyar népesség megoszlását tükrözi, a 18–44 évesek között nyilván még lényegesen alacsonyabb, mint ahány gyermekük majd megszületik. Ha azonban a jelenlegi és a kívánt gyermekszám különbségét szeretnénk megismerni, ez a szám sokat mond, mivel ugyanazoknak a fiataloknak tettük fel mindkét kérdést.

2002-ben a 45 évnél fiatalabb nők tényleges gyermekszáma 1,28 volt, tehát 100 nőnek 128 gyermeke született már meg, ugyanők azt mondták, hogy összesen 214 gyermeket szeretnének, tehát esetükben minden 100 nőnek még 86 gyermeke születhetne meg.

Mivel a férfiaknak életkora gyermekük születésekor általában magasabb, mint a nőknek, a 45 évnél fiatalabb férfiak tényleges gyermekszáma ennek megfelelően 1,05 volt, tehát 100 férfinak 105 gyermeke született meg. Esetükben, ha a kívánt gyermekek még megszülethetnének, minden száz férfinak még 108 gyermeke jöhetne világra.

Ha a jelenlegi és a kívánt gyerekszám megoszlását vizsgáljuk a teljes 45 évnél fiatalabb népességben (N = 5597), az első és legfontosabb jellemző, hogy a megkérdezetteknek csupán 2%-a válaszolta azt, hogy egyáltalán nem szeretne gyermeket, 13% csak egy gyereket, a legtöbben, 61% kettőt, viszonylag sokan, 20% hármat és csak nagyon kevesen, 4% szeretne háromnál több gyermeket.

 

5.1.4-2. táblázat. A gyermektelenek aránya a 45 évnél fiatalabb nők között a Hungarostudy 2002 felmérés illetve a KSH Népszámlálás 2001 szerint

	Hungarostudy 2002	KSH Népszámlálás 2001
20–24 év (N = 654)	79%	78%
25–29 év (N = 633)	42%	44%
30–34év (N = 581)	17%	18%
35–39 év (N = 526)	10%	10%
40–45 év (N = 555)	6 ,3%	8%
Együtt (N = 2949)	33%	34%

 

5.1.4-3. táblázat. A tényleges és a kívánt gyermekszám a házasságban, illetve az élettársi kapcsolatba élő 45 évnél fiatalabb nők között, száz nőre számítva (N=2949)

Hány gyereket szeretne?
Házas (N = 1612)	219
Élettárs (N = 252)	197	KSH (Népszámlálás 2001) 166
Gyerekszám:
Házas	177
Élettárs	104
Művi abortuszok száma:
Házas	0 ,26
Élettárs	0 ,30

 

5.1.4-4. táblázat. A tényleges és a kívánt gyermekszám a roma, illetve a nem roma 45 évnél fiatalabb nők között (N = 2949)

Hány gyereket szeretne?
roma (n = 105)	2,35
nem roma (n = 2844)	2,13
Gyerekszám:
roma	2,08
nem roma	1,25
Művi abortuszok száma:
roma	1,04
nem roma	0,25

 

Az 5.1.4-2. táblázat azt mutatja, hogy a Hungarostudy mintában és a népszámlálás adatai alapján a gyermektelenek aránya gyakorlatilag teljesen megegyezik mindkét felvételben.

Az 5.1.4-3. táblázat a házasságban illetve az élettársi kapcsolatban élő fiatal nők gyermekvállalási attitûdjét hasonlítja össze a 45 évnél fiatalabb nők között. A kívánt gyermekszám alacsonyabb az élettársi kapcsolatban élők esetében, a házasságban élők között magasabb, mint a népesség átlaga, száz házas nő 219, száz élettársi kapcsolatban élő nő 197 gyermeket szeretne.

Ha életkor szerint korrigáljuk az adatokat, a tényleges gyermekszám nem alacsonyabb az élettársi kapcsolatban élők között, mint a házasok esetében, mivel a házasok idősebbek, mivel ma a párok többsége néhány évi együttélés után házasodik meg. A házasok esetében száz nőnél 26, míg az élettársi kapcsolatban élőknél, ugyanannyi nőnek 30 művi terhesség megszakítása volt. (Természetesen ez nem egyenletesen oszlik meg, vannak akiknek több abortusza is volt.)

A Hungarostudy 2002 során rákérdeztünk a nemzetiségi, etnikai hovatartozásra is. a 45 évnél fiatalabb nők 3,6% mondta magát cigány, roma származásúnak. Érdekes módon, a kívánt gyermekszám tekintetében nincs jelentős különbség a roma és a nem roma nők között, száz cigány asszony 235, száz nem cigány asszony 213 gyermeket szeretne (5.1.4-4. táblázat).

A tényleges gyermekszám természetesen sokkal magasabb a roma fiatal nők között, 45 év alatt közöttük majdnem meg is születtek a kívánt gyermekek, a száz nőnek 208 gyermeke, míg a nem cigány nők között 45 év alatt ez a szám lényegesen alacsonyabb. Érdemes feltenni a kérdést, mi a magyarázata annak, hogy az igen nehéz életkörülmények ellenére a cigány fiatal nők kívánt gyermekei korán és valóban megszületnek, míg a népesség többségében nem. Gyukits György (1999, 2002, Gyukits → 5.3.4. fejezet) elemzése szerint a cigány fiatal nők számára a gyermek ma is jelentős szerepbeteljesülést, elfogadottságot, önértékelési pozitívumot jelent, míg a társadalom többi rétegében ez kevésbé van így.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2604/#m1395amnea_2604 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2604/#m1395amnea_2604)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2604/#m1395amnea_2604)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.1.4-1. ábra. A kívánt és a tényleges gyerekszám eltérése iskolázottság szerint a 45 évnél fiatalabb magyar nők között

 

Ha iskolai végzettség szerint vizsgáljuk meg a kívánt és tényleges gyermekszám eltéréseit, azt tapasztaljuk, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettségű rétegekben szintén majdnem azonos a tényleges és a kívánt gyermekszám, tehát ezekben a rétegekben gyakorlatilag megszületnek a kívánt gyermekek, míg az érettségizett és az ennél magasabb végzettségű nők esetében jelentős a különbség. Különösen érdekes, hogy a felsőfokú végzettségű nők az átlagosnál lényegesen több gyermeket szeretnének. Ezzel szemben ebben a rétegben születik meg a legkevesebb gyermek (5.1.4-1. ábra).

Bár korábbi vizsgálataink szerint (Csoboth és mtsai, 1999, Fojtyik és mtsai, 1999) a fiatal nők, a cigány nemzetiségűek is azt válaszolták, hogy tisztában vannak a fogamzásgátlás módszereivel, a valódi tragikus helyzet az, hogy ma is nagyon sokan az abortuszt használják fogamzásgátlás céljaira. Erre mutat, hogy átlagosan minden roma fiatalasszonyra jut egy művi terhességmegszakítás, száz fiatal nőre 105.

 

Gyermekvállalás és életminőség a 45 évnél fiatalabb népesség körében

Vizsgálataink talán legmeglepőbb eredménye, hogy a mai magyar társadalomban a gyermekvállalás a nők esetében több mutató tekintetében a gyermektelenekhez képest rosszabb életminőséggel jár együtt, míg a férfiak esetében ennek az ellenkezője jellemző.

Az adatokat életkor és iskolázottság szerint korrigáltuk, hiszen az alacsonyabb társadalmi-gazdasági rétegekben több a gyermek és a gyermekszám az életkor előrehaladásával nő, míg az egészségi állapot romlik.

Az 5.1.4-5. táblázat a gyermekszámot befolyásoló tényezők parciális korreláció értékekeit mutatja a nők és férfiak esetében, miután az adatokat korrigáltuk életkor és iskolázottság szerint.

A gyermekszám alakulásának legfontosabb előrejelzője az, hogy mennyire számíthatunk partnerünkre nehéz élethelyzetekben. Érdekes módon az élettársi kapcsolatban élők között a partnertől várható társas támogatás mértéke még fontosabb előrejelzője a gyermek vállalásának, mint a házasságban élők esetében. Szintén fontos tényező az egyéb társas támogatás mértéke. Ebből a szempontból a nők számára a szomszédsági támogatás különösen fontos. A gyermeket vállaló szülők fokozott terhelését, bizonytalan helyzetét jelzi, hogy a szorongás mind a nők, mind a férfiak esetében egyenes arányban van a gyermekek számával. Ezzel függhet össze, hogy a gyermekes férfiak többet dohányoznak. A gyermekesek fokozott szorongása a társadalom felelőssége, hiszen a gyermekvállalást gyakorlatilag hobbinak, a szülők egyéni vállalásának tekintik és igen kevés kompenzációt kapnak azért, hogy a társadalom többi tagja helyett is vállalják a következő generáció felnevelésének bizonytalanságát, kockázatát. Ennek súlyát mutatja, hogy a hét végén munkával töltött órák száma igen szignifikánsan nő a gyermekek számával, mind a férfiak, mind a nők között.

 

5.1.4-5. táblázat. A gyermekszám és a testi-lelki egészségi állapot mutatóinak parciális korrelációs együtthatói a 45 évesnél fiatalabb magyar népesség körében, életkor és iskolázottság szerint korrigálva

	Gyerekszám nők	Gyerekszám férfiak
		(N = 2864)	(N = 2546)
Munkaképesség	-,0519 p = ,003	NS
Relatív egészség	NS	,0339 p = ,041
Életminőség (WHO)	-,0438 p = ,009	NS
Kompetencia	NS	,0557 p = ,002
Koherencia (Élet értelme)	,0502 p = ,028	NS
Szorongás (HAS)	,0410 p = ,014	,0369 p = ,031
Szociális gátoltság	NS	-,0495 p = ,006
Partnerre számíthat	,2836 p = ,000	,3467 p = ,000
Szomszédra számíthat	NS	,0418 p = ,050
Társas támogatás	,1099 p = ,000	,1143 p = ,000
Vallásgyakorlás	NS	,0347 p = ,038
Vallás fontossága	,0352 p = ,029	,0521 p = ,004
Cigány nemzetiségű	,1456 p=,000	,2041 p=,000
Napi cigarettaszám	NS	,0377 p=,027
Kívánt gyerekszám	,3662 p=,000	,3303 p=,000
Hét végi munkaórák	,1131 p=,000	,1510 p=,000

NS = nem szignifikáns

 

Bár nem nagyon erős, de szignifikánsan ellenkező irányú összefüggés van a nők és a férfiak esetében a gyermekvállalás és az életminőség, az egészségi állapot önbecslése között. Életkor és iskolázottság szerint korrigálva az adatokat, a gyermekes nők munkaképességüket és életminőségüket szignifikánsan rosszabbnak ítélték, mint a nem gyermekesek a gyermekszámmal arányosan. Ez arra utal, hogy a gyermekvállalás aránytalanul megterheli a fiatal nőket a mai magyar társadalomban, hiszen a munkahelyi bizonytalanság, az otthon és a munkahely kettős elvárásai fokozottan veszik igénybe őket. Ha azt szeretnénk elérni, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek, a fiatal nők számára ezt a bizonytalanságot és fokozott terhet kellene alapvetően orvosolni (Lakatos, 2003). Igen érdekes módon, a fiatal férfiak esetében fordított az összefüggés. A gyermekes férfiak kortársaikhoz képest jobbnak ítélik egészségi állapotukat, és kompetensebbnek, hatékonyabbnak tartják saját magukat, inkább érzik úgy, hogy az életnek van értelme, mint nem gyermekes társaik (szintén életkortól és iskolázottságtól függetlenül). A férfiak esetében a társas gátoltság, gátlásosság és a gyermekszám között fordított a kapcsolat, a nők esetében nincs ilyen összefüggés.

A vallás fontossága és a gyerekszám között pozitív korreláció van, de a vallásgyakorlás módja csak a férfiak esetében függ össze a gyermekek számával. Ugyanakkor az egyes vallási csoportok között nem találtunk szignifikáns különbséget a gyermekszám tekintetében.

 

A társadalmi-gazdasági tényezők és a gyermekvállalás

Ha az adatokat életkor szerint korrigáljuk, a gyerekszám 45 év alatt rendkívül szignifikáns negatív kapcsolatban áll a végzettséggel, különösen a nők között, az anya és az apa végzettségével, a saját és a családi jövedelemmel, a gépkocsi tulajdonnal és a saját anyagi helyzet relatív becslésével. A nők esetében az anya, a férfiak esetében az apa iskolai végzettsége a lényegesebb negatív hatású tényező. A nők munkahelyi biztonságérzete és kontroll érzése az iskolázottság szerinti korrekció után is negatív kapcsolatban van a gyermekvállalással, azonban a rossz főnök is csökkenti a gyermekvállalás valószínűségét (5.1.4-6. táblázat). A munkahelyi biztonsággal kapcsolatban nem kérdeztünk rá arra, hogy valaki mennyire számíthat további foglalkoztatásra abban az esetben, ha gyermeket vállal. A mai munkahelyi viszonyok között a jó munkahelyi körülmények ellene hatnak a fiatal nők gyermekvállalásának, mert az érintettek igen kockázatosnak érzik, hogy feladják ezt a helyzetet.

 

5.1.4-6. táblázat. A gyermekszám és a társadalmi-gazdasági mutatók parciális korrelációs együtthatói a 45 évesnél fiatalabb magyar népesség körében, életkor szerint korrigálva

	Gyerekszám nők (N = 2864)		Gyerekszám férfiak (N = 2546)
Végzettség	-,2784	p = ,000	-,1523	p=,000
Apa végzettsége	-,2075	p = ,000	-,1425	p=,000
Anya végzettsége	-,2357	p = ,000	-,1352	p=,000
Saját jövedelem	-,1117	p = ,000	-,2357	p=,000
Családi jövedelem	-,0602	p=,002	-,0563	p=,007
Gépkocsi tulajdon	-,0807	p = ,000	-,0648	p=,001
Relatív anyagi helyzet	-,0767	P = ,000	-,0847	p=,000
Munkahelyi biztonság	-,1747	p = ,000	NS
Rossz főnök	-, 0875		NS
Munkahelyi kontroll	-,1960	p = ,000	NS

NS = nem szignifikáns

 

Összességében tehát továbbra is jellemző, hogy a gyermeket vállaló fiatalok anyagi helyzete minden tekintetben lényegesen rosszabb, mint a gyermekteleneké. Ebben azonban fontos tényező, hogy a magasabb végzettségű, jobb keresetű rétegekben kevesebb a gyermek. Ha az adatokat iskolázottság szerint korrigáljuk, a férfiak esetében a saját jövedelem és a gyerekszám között már pozitív korrelációt kapunk (r = ,0713, p = ,001). A nők szempontjából azonban sokkal rosszabb a helyzet, az iskolázottság szerinti korrekció után is szignifikánsan kevesebb a saját (r = ,0441, p = ,022) és a családi jövedelme (r = ,0405, p = ,038) a gyermekes nőknek.

Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy hány gyermeket szeretnének a fiatalok, akkor az iskolázottsággal pozitív kapcsolatban van a kívánt gyermekszám, mind a férfiak, mind a nők között. A magasabb végzettségű rétegekben különösen fontos volna segíteni ezeknek a kívánt, de a tanulmányi évek alatt „elhalasztott” gyermekeknek a megszületését, hiszen a család és a hivatás szerepkonfliktusa a nők esetében valóban drámai a mai magyar társadalomban. Nem megfelelő megoldás, hogy természetesnek fogadjuk el, hogy a nők a munkahelyen törvényszerűen hátrányos helyzetbe kerülnek azáltal, ha az egész társadalom szempontjából létfontosságú anyai szerepüket is betöltve gyermeket vállalnak. Norvégiában, Svédországban ezen a téren jelentős lépések történtek, mint Janne Matlary (2001) könyve elemzi. Ha az adatokat kor és iskolázottság szerint korrigáljuk, a nők közül több gyermeket szeretnének azok, akiknek a családi jövedelme magasabb, és akik országos viszonylatban jobbnak ítélik anyagi helyzetüket másokhoz viszonyítva. Ezek abszolút számok, tehát nem csak arról van szó, hogy akiknek még kevésbé van gyerekük, azok pótolni szeretnék ezt a hiányt, hanem abszolút számban is több gyereket akarnának. A férfiak esetében szintén több gyermeket szeretnének azok, akiknek magasabb a jövedelme, és akik másokhoz képest jobbnak ítélik anyagi helyzetüket. A férfiak esetében a kívánt gyermekszám sokkal inkább van pozitív kapcsolatban olyan pozitív személyiségjellemzőkkel, mint a kompetencia érzés, hatékonyság és a pozitív életminőség, míg a nők esetében a partnertől, házastárstól kapott támogatásnak van elsöprően nagy jelentősége a kívánt gyermekszám szempontjából. természetesen ez a tényező a férfiak gyermekvállalás iránti attitűdjeit is alapvetően meghatározza.

 

A gyermektől várt támogatás a magyar társadalomban

Miközben, mint a bevezetésben láttuk, a megszülető gyermekek száma folyamatosan csökken, a teljes társadalom körében rendkívül megnőtt azok aránya, akik úgy gondolják, hogy nehéz élethelyzetben elsősorban gyermekeikre számíthatnak. A magyar népesség körében végzett korábbi Hungarostudy felmérésekhez hasonlítva, 2002-re a teljes népességben a nők között 62% érzi úgy, hogy nehéz élethelyzetben nagyon számíthat gyermekei támogatására, míg a férfiak 51%-a válaszolta ezt. Mind a férfiak, mind a nők esetében ez az arány megduplázódott 1995 és 2002 között, az ugyanarra a kérdésre adott válasz tanusága szerint (5.1.4-7. táblázat).

 

5.1.4-7. táblázat. A teljes népesség körében a gyermektől várt támogatás nehéz élethelyzetben (n = 12 640)

Nők:
1988 nagyon	34%
1995 nagyon	30%
2002 nagyon	62%
Férfiak:
1988 nagyon	29%
1995 nagyon	22%
2002 nagyon	51%

 

Javaslat a népességfogyás csökkentésére a fiatal nők életminőségének javítása által

A népesedéspolitika alapvető célja kellene legyen, hogy segítse azoknak a gyermekeknek a vállalását, akiket a szülők kívánnak, de egyelőre még nem születtek meg. Ehhez alapvető volna a gyermeket vállaló fiatal nők életminőségének tudatos és rendszerszerű javítása.

A kívánt gyermekek száma ma Magyarországon lényegesen magasabb, mint a megszülető gyermekek. 45 év alatt, a Hungarostudy 2002 felmérés eredményei szerint a nők és a férfiak esetében ez az arány 2,14, illetve 2.13 lenne. Az iskolázottság negatív kapcsolatban áll a gyermekvállalással, azonban mind az iskolázottabb nők, mind a férfiak több gyermeket szeretnének, mint a kevésbé tanultak. Ennek megvalósításában kellene őket segíteni. A mai magyar társadalomban a gyermeket vállaló nőkre nehezedő lelki és anyagi terhek súlyát jelzi, hogy mind életminőségüket, mind munkaképességüket rosszabbnak minősítik, mint gyermektelen társaik. A társadalomnak feltétlen kötelessége, hogy ezen a helyzeten segítsen, hiszen a fiatal nők vállalják a legnagyobb népgazdasági gondokkal fenyegető nyugdíj és egészségügyi krízis megelőzését. A gyermeket vállaló férfiak életminősége, egészségi állapota ezzel szemben jobb, mint gyermektelen társaiké, és kompetensebbnek érzik magukat. Szakítani kellene azzal a fel fogással, hogy a gyermek a nő ügye, hiszen a férfi személyiségfejlődése szempontjából a gyermekvállalás még fontosabbnak tűnik. Mind a gyermekvállalás, mind a kívánt gyermekszám legszorosabb kapcsolatban azzal van, hogy a fiatalok nehéz élethelyzetben mennyire számíthatnak partnerükre, házastársukra illetve élettársukra. Ezért a bizalom, a megbízhatóság, azaz a társadalmi tőke erősítése a felelős gyermekvállalás alapvető feltétele. Erre azért is különös szükség van, mert a középkorú vagy idősebb népesség életminőségének igen fontos tényezője, hogy mennyire számíthatnak gyermekeikre. Érdemes volna ezt a szempontot is hangsúlyozni a fiatalok számára, mielőtt még nem késő világra hozniuk az „elhalasztott” gyermekeket. Ehhez azonban a társadalomnak, a munkahelyeknek minden segítséget meg kellene adnia a fiataloknak, és általánossá kellene tenni azt az attiűdöt, hogy minden gyermek megszületése mindannyiunk közös ügye, érdeke és öröme.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//