Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Andorka R. (1996) Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek Antológia.
Antal ZL. (2000) Népesedési folyamatok és az európai kultúra jövője. In: Emberi Viszonyok: Cseh-Szombathy László tiszteletére. Szerk.: Spéder Zsolt, Tóth Pál Péter. Századvég kiadó, Budapest.
Bech P, Staehr-Johansen K, Gudex C. (1996) The WHO (Ten) Well-Being Index: validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65:183–190.
Beck AT, Ward CH, Mendelson M, Mock J, Erbaugh J. (1961) An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4:561–571.
Cseh-Szombathy L. (1991) A családi értékek változása és ennek hatása a csaádi funkciók alakulására. In: Társas kapcsolatok. Szerk. Tasi Ágnes. Gondolat kiadó, Budapest.
Cseh-Szombathy L (1994) Értékváltozások a magyar családban., INFO-Társadalomtudomány, 30.
Cseh-Szombathy L. (2001) A népesedési folyamatok alakulása Magyarországon. In: Népesedés és népesedéspolitika. Szerk.: Cseh Szombathy L, Tóth PP. Századvég kiadó, Budapest.
Csoboth Cs. (1999) Egészségkárosító magatartásminták fiatal nők körében-Jobb Egészséget a nőknek , Mentálhigiéne és Pszichoszomatika, 10, 3-4:16–-29.
Demográfiai Évkönyv, 2002, KSH, Budapest.
Fojtyik I, Kiss K, Rózsa S. (1999) Fiatal nők szexuális életének egyes dimenziói: fogamzásgátlás, gyermekvállalás, terhességmegszakítás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10, 3-4:30–40.
Folkman S, Lazarus R. (1980) An analysis of coping in a middle aged community sample. Journal of Health and Social Behavior, 21:219–239.
Gyukits Gy, Ürmös A. (1999) Roma nők véleménye állapotukról és egészségügyi ellátásukról. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10, 3-4:54–60.
Gyukits Gy. (2003) Gyermekvállalás a nagyvárosi szegénynegyedben élő fiatal roma nők körében. Szociológiai Szemle II. 59–83.
Hablicsek L. (2003) A népességreprodukció területi aspektusairól, Demográfia, 46,1:45–72.
Kamarás F. (2003)Fertility preferences versus actual behavior in Hungary (konferencia előadás).
Kamarás F. (2003) Gyermekvállalás, KSH konferencia.
Kawachi I, Kennedy BP, Lochner KSM, Prothrow-Stith D. (1997) Social Capital, Income Inequality, and Mortality. American Journal of Public Health, 87(9):1491–1498.
Klinger A. (2001) Halandósági különbségek Magyarországon iskolai végzettség szerint, Demográfia, 44,3-4:227–258.
Klinger A. (2003) A kistérségek halandósági különbségei, Demográfia, 46,1:9-–.
Kopp M. (2001) Az egészségi állapottal összefüggő életminőség, In: Életminőség és vizsgálata a gasztroenterológiában. (szerk: Újszászy L, Udvardy M, Kupcsulik P.) MEDISZTER, Budapest, 31–43.
Kopp M, Csoboth Cs, Purebl Gy. (1999) Fiatal nők egészségi állapota. In: Szerepváltozások (Szerk Pongrácz T, Tóth IGy.) TÁRKI, 239–259.
Kopp M, Csoboth Cs, Purebl Gy. (1999) Egészségmegőrzés – mit jelent ma Magyarországon a fiatal nők „egész”-sége. Mentálhigiéne és Pszichoszomatika, 10, 3–4:5–15.
Kopp M, Fóris N. (1995) A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó.
Kopp M, Falger P, Appels A, Szedmák S. (1998) Depression and Vital Exhaustion are differentially related to behavioural risk factors for coronary heart disease. Psychosomatic Medicine, 60:752–758.
Kopp MS, Schwarzer R, Jerusalem M. (1993) Hungarian Questionnaire in Psychometric Scales for Cross-Cultural Self-Efficacy Research. Zentrale Universitats Druckerei der FU Berlin.
Kopp M, Skrabski Á. (1992) Magyar Lelkiállapot. Végeken Alapítvány, Budapest.
Kopp M, Skrabski Á. (1995) Alkalmazott magatartástudomány. A megbirkózás egyéni és társadalmi stratégiái. Corvinus Kiadó, Budapest.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (1995) Socioeconomic factors, severity of depressive symptomatoliogy and sickness absence rate in the Hungarian population. J. Psychosomic Research, 39, 8:1019–1029.
Kopp M, Skrabski Á, Szedmák S. (1999. A testi és lelki egészség összefüggései országos reprezentatív felmérések alapján. Demográfia, XLII, 1-2:88–119.
Kopp MS, Skrabski Á, Lőke J, Szedmák S. (1999) The Hungarian state of Mind in a Transforming society. In: Hungary in Flux, Society, Politics and Transformation. (Ed: Spéder Zs) Verlag Dr. Reinhold Kramer, Hamburg, 117–134.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society. Social Sciences and Medicine, 51:1350–1361.
Kopp M, Skrabski Á. (2001) A házasság és a család válságának újraértelmezése a mai magyar társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12, 1-2:5–18.
Kopp M, Szedmák S. Lőke J, Skrabski Á. (1997) A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és egészségügyi jelentősége a magyar lakosság körében. Lege Artis Med, 7(3):136–144.
Lakatos J. (2003) Munkahely és gyermekvállalás. KSH konferencia.
Lindström M, Merlo J, Östergren PO. (2002) Individual and neighbourhood determinants of social participation and social capital: a multilevel analysis of the city of Malmö, Sweden, Social Science of Medicine, 54:1779–1791.
Matlary JH. (2001) A felvirágzás kora. CRS Kiadó, Budapest.
Pongrácz Tné. (1994) Változások a magyar családban. INFO- Társadalomtudomány, 30.
Pongrácz Tné, S Molnár E. (2000) Kísérlet a „tradícíóörző” és az attól elszakadó, „modernizálódó” családi értékek empírikus vizsgálatára. In: Emberi Viszonyok: Cseh-Szombathy László tiszteletére. Szerk.: Spéder Zs, Tóth PP. Századvég kiadó, Budapest.
Pongrácz T, Spéder Zs. (2002) Párkapcsolatok az ezredfordulón, Életünk fordulópontjai. (Szerk Spéder Zs) 13–32.
Rahe RH, Tolles RL. (2002) The Brief Stress and Coping Inventory: A Useful Stress Management Instrument. International Journal of Stress Management, Vol. 9, No. 2:61–70.
Réthelyi J, Berghammer R, Kopp MS. (2001) Comorbidity of pain-associated disability and depressive symptoms in connection with sociodemographic variables: results from a cross-sectional epidemiological survey in Hungary. Pain, 93, 2:115–121.
Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. (2001) A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői a hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16 (4):384–402.
Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A, Susánszky É, Mészáros E, Skrabski Á, Kopp M. (2003) A Hugarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzői. Psychiatria Hungarica, 18 (2): 83–94.
Sampson RJ, Raudenbush SW, Earls F. (1997) Neighbourhoods and violent crime: a multilevel study of collective efficacy. Science, 227:918–924.
Schwarzer R. (1993) Measurement of perceived self-efficacy. Psychometric scales for cross-cultural research. Berlin, Germany: Freie Universität Berlin.
Skrabski Á, Kopp M. (1999) Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke. Századvég, 12:128–146.
Skrabski Á. (2003) A társadalmi tőke és a középkorú halálozás összefüggései. Demográfia, 46,1:95–109.
Skrabski A, Kopp M, Kawachi I. (2003) Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates. Journal of Epidemiology & Community Health, 57(2):114–119.
Skrabski Á, Kopp M, Kawachi I. (2004) Social Capital and Collective Efficacy in Hungary: Cross-sectional Associations with Middle-Aged Female and Male Mortality Rates, Journal of Epidemiology & Community Health, 58:340–345.
Skrabski Á. (2003) Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban. Hét Szabad Művészet Könyvtára, Budapest
Skrabski Á, Kopp M, Rózsa S, Réthelyi J. (2004) A koherencia és az egészségi állapot összefüggései a magyar társadalomban. Mentálhigiéne és Psichoszomatika, 5:7–25.
S Molnár E, Dobossy I. (2000) „Tradíció követő” és „modernizálódó” szemléletmód a rendszerváltozás után jelentkező családi problémák érzékelésében. In: Emberi Viszonyok: Cseh-Szombathy László tiszteletére. Szerk.: Spéder Zs, Tóth PP. Századvég kiadó, Budapest.
S. Monár E. (2001) A közvélemény gyermekszám preferenciái. Demográfia, 44,3-4:259–279.
Somlai P. (1991) Nagyszülők és unokák Budapesten. In: Társas kapcsolatok. Szerk.: Utasi Á. Gondolat kiadó, Budapest.
Somlai P. (2000) Meghatározások, avagy miről szól a család válsága. In: Emberi Viszonyok. Cseh-Szombathy László tiszteletére. Szerk.: Spéder Zs, Tóth PP. Századvég kiadó, Budapest.
Spéder Zs. (2003) Gyermekvállalás szorító gazdasági körülmények között. Demográfia, 46, 2-3:153–176.
Tóth O. (1994) A házassággal, válással és az együttéléssel kapcsolatos attitüdök. INFO-Társadalomtudomány, 30.
Tóth O. (1998) Házasság és gyermek, vélekedés és viselkedés. Századvég, 11:80-93
Utasi Á. (2000) Tradicionális család individuális értékpreferenciákkal. In: Emberi Viszonyok: Cseh-Szombathy László tiszteletére. Szerk.: Spéder Zs, Tóth PP. Századvég kiadó, Budapest.
Zigmond, AS, Snaith RP. (1983) The Hospital Anxiety and Depression Scale. Acta Psychiatrica Scandinavica, 67:361–370.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave