Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében

Az egészségi állapottal összefüggő életminőség vizsgálatokra tehát jellemző, hogy többdimenziósak, azaz a fizikális, mentális és szociális egészség megismerésére egyaránt kiterjednek (Kullman és Harangozó, 1999). Mindegyik dimenzióban még további alskálák is képezhetők. Az egészséggel összefüggő életminőség WHO osztályozása szerinti dimenziókat az 1.2-1. táblázat mutatja.
 
1.2-1. táblázat. Az egészséggel összefüggő életminőség WHO osztályozása szerinti dimenziók
SKÁLÁK
Egészségkárosodás Egészségcsökkenés
Funkcióvesztés Fogyatékosság
Hátrányos helyzet
ALSKÁLÁK
Fájdalom
Fürdés
Fizikális függőség
Fáradtság
Öltözködés
Mobilitás
Aggodalom
Lépcsön járás
Szociális integráció
Depresszió
Munkaképesség
Tájékozódás
Inkontinencia
Társas kapcsolatok
Gazdasági függés
 
Az egészséggel kapcsolatos életminőséget számos, és sokszor nem logikusan felépített dimenzió mentén vizsgálják, ezért érdemes végiggondolni, hogy melyek azok az alapvető dimenziók, amelyre a többi is visszavezethető. Máig az egyik leglogikusabb felosztás az, amelyet Rosser 1988-ban dolgozott ki, és ami az egészséggazdasági, un. QUALY vizsgálatoknak ma is alapvető módszere (Nordenfelt 1993). A módszert Angliában számos egészségügyi intézetben vezették be általánosan, minden kezelt betegnél felvételkor és elbocsátáskor vizsgálták ennek a három faktornak a változásait. Eszerint az egészséggel kapcsolatos életminőség három alapdimenziója:
  • A munka- és alkotóképesség
  • Fájdalom
  • Érzelmi distressz, érzelmi negativitás
 
Az életminőség vizsgálatokban szereplő többi, általánosan elfogadott, gyakran használt átfogó skálákban (pl. SF 36, EuroQol, Manhattan Health Profile, stb.) igen gyakran a fenti háromnál több dimenzió szerepel, ezeket később tárgyaljuk (Novák és mtsai 1.4. fejezet).
Az egészséggel összefüggő életminőségnek valamennyi vizsgálat szerint igen fontos összetevője a mentális, hangulati, érzelmi állapot. Saját vizsgálataink szerint a 25 évnél fiatalabb nők között az alacsony életminőség legfontosabb meghatározója, előrejelzője a depressziós tünetegyüttes, érzelmi negativitás, ami azonban az esetek túlnyomó többségében nem jelent diagnosztizálható depressziós megbetegedést (Kopp, 1999). Ugyanakkor vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a depressziós tünetegyüttes, tehát a szubklinikai depresszió is jelentős rizikófaktor, elsősorban a kardiovaszkuláris morbiditás, de az általános morbiditás és mortalitás független előrejelzője (Glassman és Shapiro, 1998, Horrobin és Bennett, 1999, Musselman és mtsai, 1998). Ezekre az összefüggésekre számos vizsgálat utal, hiszen a depresszió, amely élettani szempontból a krónikus stresszállapotnak felel meg, súlyos magatartási és neuroendokrin szabályozási zavarokkal jár (Gold és Chrousos, 1998, Kopp, Réthelyi, 2004).
Az egészséggel kapcsolatos életminőség része egy általánosan definiált életminőség fogalomnak. Az életminőség szociológiai megközelítésébe az életminőséget meghatározó társadalmi tényezőket is gyakran bevonják (Pikó, 2002a). Ebben az értelemben az életminőség meghatározásába beletartoznak az egészség mellett a társadalmi, gazdasági, kulturális, környezeti tényezők is. Ezek együttese, valamint az egészségi állapot közösen határozzák meg a személy életminőségét. A releváns életminőség skálák azonban abból indulnak ki, hogy az egészségi állapot minősítésében mindezen tényezők percepciója az alapvető, tehát a környezeti tényezőket nem az életminőség mérése során kell vizsgálni, hanem mint az életminőséget meghatározó jelentős környezeti faktorokat. Az egészséggel kapcsolatos életminőség alapvető jellemzője tehát, hogy a személy perspektíváját tekinti elsődlegesnek. arról, hogy az egyén hogyan érzi magát, mennyire érzi egészségesnek magát, a legtöbbet maga a vizsgált személy tud (Diener és mtsai, 1999). az utóbbi években számos követéses vizsgálat mutatta ki, hogy az úgy nevezett „self-rated health”, az egészségi állapot önértékelése a halálozás legmegbízhatóbb előrejelzője (Bjorner és mtsai, 1996). Idler és Benyamini (1997) 27 hosszútávú követéses vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján megállapították, hogy az egészség szubjektív értékelése valamennyi szűrési módszernél hatékonyabban jelezte előre a halálozás valószínűségét. A férfiak között ez az összefüggés szorosabb, mint a nők esetében (Kopp és mtsai, 2004).
Az életminőség tényezők esetében alapvető kritérium, hogy reszponzívak legyenek, tehát az, hogy segítségükkel a megelőzési, kezelési, rehabilitációs hatékonyság követhető legyen. Ennek a feltételnek igen sok skála nem felel meg, hiszen viszonylag rövid idő alatt nem várható a tételek értékeinek változása – ez az a szempont, amit igen gyakran nem vesznek figyelembe.
A másik kritérium, aminek orvosi jelentősége nyilvánvaló, hogy az életminőség alapvető dimenziói álljanak kimutatható összefüggésben a morbiditási és mortalitási kockázattal. Ennek a kritériumnak bizonyítottan megfelel az egészségi állapot (munkaképesség) önbecslése, a mentális, pszichológiai faktorok közül a depresszió mérésére megbízhatóan alkalmazható skálák (Hemingway és Marmot, 1999, Idler és Benyamini, 1997).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave