5.1.5.3. Eredmények

 

A művi vetélések aránya társadalmi-gazdasági jellemzők szerint

Vizsgálatunk eredményei szerint a magyarországi, 18 évnél idősebb női népesség körében a művi abortuszok előfordulása 22%-os, ami azt jelenti, hogy minden negyedik-ötödik nőre jut egy abortusz. A roma nők körében a terhességmegszakítások aránya 43%-os.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2721/#m1395amnea_2721 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2721/#m1395amnea_2721)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2721/#m1395amnea_2721)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.1.5-1. ábra. A művi abortuszok száma (N = 6980)

 

Aktivitás: A művi abortuszok alakulásának szempontjából az egyik legfontosabb szociális tényező az aktivitás-inaktivitás kérdése volt. Az alábbi inaktív kategóriákban nagyobb számban fordul elő a terhességmegszakítás (840 fő, 55,1%): a legtöbb művi abortusz az alkalmi munkások, a rokkantnyugdíjasok és a háztartásbeliek esetében figyelhető meg.

A munkavégzés jellege: A munkavégzés jellege szintén meghatározó jelentőségű faktor: kiemelkedő a művi abortuszok alakulásakor a betanított munkások (341 fő, 22,4%), szakmunkások (281 fő, 22,9%), szakalkalmazottak (307 fő, 20,2%), és az ügyviteli dolgozók (243 fő, 16%) aránya. Ha a munkavégzés jellegét ágazatok szerint határozzuk meg, akkor az iparban dolgozók magasan a statisztika „élén” állnak a művi abortuszok alakulásakor (348 fő, 23,7%). A szociális hátrány vagy az életfeltételek jelentős változása összekapcsolódva az alacsony iskolai végzettséggel tehát a művi abortuszok szempontjából jelentős rizikótényezőnek bizonyult.

Iskolázottság: Az alacsony iskolázottság fontos tényező: a 8 általánost és a szakmunkásképzőt (413 fő, 27%, illetve 331 fő, 21,7% és p = 0,000) végzettek körében a legmagasabb a terhességmegszakítások aránya. Jelentős tényezőnek tűnik továbbá az is, hogy nemcsak az adott személy rendelkezik alacsony iskolai végzettséggel, hanem mind az édesanyja (1123 fő, 75,5% és p<0,000), mind pedig az édesapja (948 fő, 64,8% és p = 0,000) esetében is megfigyelhető, hogy nagyobb arányú a középfok alatti iskolai végzettség.

Anyagi és szociális helyzet: Ugyanakkor az alacsony iskolázottság, a rossz szociális helyzet és a művi abortuszok kapcsolatára is fény derült: a terhességmegszakításon átesett csoportban lévők anyagi helyzetüket egyértelműen rosszabbnak ítélik meg, mint az a csoport, amelyben nem fordult elő művi abortusz. Megfordítva ugyancsak igaz, hogy a jó anyagi helyzet mind a családi, mind pedig az egyéni szinten protektív faktorként van jelen. (Ugyancsak a művi abortuszon átesettek válaszolták nagyobb arányban azt, hogy olyan kevés a jövedelmük, hogy az élethez alapvetően szükséges dolgokat sem tudják megvásárolni. Ezen csoport esélye a terhességmegszakításra közel másfélszerese volt azokénak, akiknek az élethez alapvetően szükséges cikkek rendelkezésükre állnak.) Fontos továbbá az is, hogy a művi abortuszon átessetek egynegyede érezte úgy, hogy élete során szociális helyzete miatt hátrányos helyzetbe került. A „szociális hátrányt” megéltek esélye a művi abortuszra közel másfélszerese a megfelelő, illetve jó helyzetben lévőkének (5.1.5-2. táblázat).

 

5.1.5-2. táblázat. Az anyagi és szociális helyzet és a művi abortuszok kapcsolata

Szociális háttértényezők	Művi abortusz nem volt	Művi abortusz volt	Szignifikancia- szint és esélyhányados	Konfidencia-intervallum 95%
„Olyan kevés a jövedelme,	664	254	P = 0,000	CI = 1,181–1,619
hogy az élethez alapvetően szükséges cikkeket sem tudja megvásárolni?”	12,9%	17%	OR = 1,383	CI = 1,181–1,619
„Érezte-e úgy, hogy szociális helyzete	287	140	P = 0,0001	CI = 1,193–1,866
miatt hátrányos helyzetbe került?”	14,4%	20%	OR = 1,492	CI = 1,193–1,866
Saját anyagi helyzete	2881	928	P = 0,000
nem megfelelő	55,2%	60,7%	P = 0,000
Családjuk anyagi helyzete	2663	878	P = 0,000
nem megfelelő	51,7%	58,3%	P = 0,000

 

Életkor és gyermekvállalás: Fontos tényező az életkor kérdése is. a reprezentatív mintába bekerült 6576 nő átlagéletkora 49 év. Feltételezhető, hogy a művi abortuszok számaránya az életkor egy bizonyos pontjáig növekedhet, majd stagnál. Nem hagyható figyelmen kívül azonban még egy fontos tényező: nevezetesen az, hogy bizonyos életkori kohorszok esetében számottevőek a speciális, külső hatások (ld. Ratkó-korszak, vagy az utána következő liberalizáció, illetőleg az 1960-as években a korszerű fogamzásgátló eszközök hiánya). A legtöbb művi abortusz a most 50-60 éves korcsoportot jellemzi.

Az életkori tényezőhöz hasonlóan még fontos tényezőnek tartjuk az első terhesség időpontját. Feltételezhető ugyanis, hogy minél korábbi időpontra esik az első terhesség, annál valószínűtlenebb a gyermekvállalás. A kapott adatok alapján elmondható, hogy azoknál, akiknél 21 éves koruk előtt következett be az első terhesség, a terhesség-megszakítás aránya 65%-os (átlag = 22%). A megszületett gyermekek száma szintén fontos faktor: szignifikánsan több a művi abortusz azok között, akiknek kettő vagy több gyermekük van. (5.1.5-3. táblázat).

 

5.1.5-3. táblázat. A gyermekvállalás tényezői

Gyermekvállalás tényezői	Művi abortusz nem volt	Művi abortusz volt	Szignifikanciaszint és esélyhányados	Konfidenciaintervallum 95%
Első terhesség 21 éves kor alatt	1938	975	P = 0,000
	48,6%	65,1%	P = 0,000
Gyerekszám 2-nél több	2939	1066	P = 0,000	CI = 1,597–2,035
	55,7%	69,4%	OR = 1,803

 

Családi állapot: A családi állapot kérdésében a következő eredményt kaptuk: a művi abortuszok valószínűsége körülbelül másfélszeres a házasságban, illetve az élettársi kapcsolatban élők esetében (974 fő, 63,5%, OR = 1,349 és 95%, CI = 1,199–1,519). Kapott adataink azonban egybevágnak az országos tendenciával (Kamarás 1999): az 1950-es évek végén a terhességmegszakítást végző nők 90%-a házas volt, ez az arány az 1970-es évek elejére 80%-ra csökkent. az 1980-as, 1990-es években arányuk folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, de csak az 1998. évi adatok mutatják, hogy a művi abortuszok magyarországi történetében először a házas nők kerültek kisebbségbe: ekkor arányuk 48%-os volt. Az életkori tényezők ismeretében látható, hogy miért a házasságban élő nők körében magasabb a művi abortuszok száma.

A vallás szerepe: A művi abortuszok kérdésével kapcsolatban talán a legtöbbet emlegetett tényező a vallás, vallásosság szerepe. A művi abortuszon átesettek 90,7%-a válaszolt úgy, hogy az életükben egyáltalán nem, vagy csak kissé fontos szerepet képvisel a vallás. Eredeti feltételezésünkkel összhangban állnak kapott eredményeink: a vallásosság és a vallásgyakorlás protektív tényezőnek bizonyult. Végül egy olyan tényező szerepére kívánjuk felhívni a figyelmet, amely az eddigiekben ismertetett változók mindegyikével kapcsolatban állhat. A „Jelentett-e Önnek valaha hátrányt, hogy nő?” kérdésre a művi abortuszon átesett csoport 66%-a (N = 115) válaszolt igennel, míg ez az arány azoknál, akiknek nem volt abortusza, 34,4% (N = 218) volt (p = 0,01, OR = 1,436, 95% és CI = 1,093–1,887). A művi abortuszok szociális-társadalmi rizikótényezőinek elemzése alapján elmondható, hogy bizonyos védőfaktorok jelenléte különös jelentőséggel bír. a magasabb iskolai végzetség (a szülők esetében is), az aktivitás, a megfelelő szociális és anyagi helyzet, valamint a vallásosság protektív tényezőként volt jelen.

 

A művi vetélések pszichoszociális háttértényezői

Az alábbiakban ismertetjük azon háttértényezők szerepét, amelyeknek kiemelt jelentőségük van a terhességmegszakítások szempontjából. A fentiekben ismertetett társadalmi-szociális-demográfiai tényezők mellett kiemelt fontossággal bírnak a társas támogatás tényezői, a kora gyermekkori kötődés és az esetleges traumatizáció kérdései, továbbá a fizikai bántalmazással kapcsolatos összefüggések.

A szülői háttér szerepe: Az előzőekben már ismertettük a szülők iskolai végzettsége és a terhességmegszakítások összefüggéseit. Fontos tényezőnek tűnik továbbá a szülők válása, az állami gondozottság, az édesapa vagy az édesanya halála, és az, hogy az illető nehéz élethelyzetben nem számíthat szülői támogatásra.

Látható, hogy a gyermekkori veszteségélmények – mint a családból való kiszakadás, a családok szétzilálódása vagy a szülők elvesztése – a művi abortuszok jelentős rizikófaktora.

A szülők halála meghatározó változónak bizonyult: a terhességmegszakításon átesett csoport 70%-ának nem él az édesapja és 48,4%-ának az édesanyja. Fontos azonban szem előtt tartanunk azt a tényt, hogy a szülők halálára vonatkozó ismereteink az adatok felvételekori állapotot tükrözik.

Abban az esetben, ha a szülők elváltak, a terhesség-megszakítás esélye majdnem másfélszeres.

Még inkább jelentős hatású az állami gondozottság. Az állami gondozásban nevelkedettek körében szignifikánsan nagyobb mértékben fordul elő művi abortusz, mint a családi környezetben nevelkedettek esetében.

A terhességek alakulásakor, a gyermekvállaláskor kulcsszerepű annak a kérdése, hogy egy fiatal nő számíthat-e valakire ezekben a fontos kérdésekben. Egy gyermek vállalása vagy a terhesség megszakítása számos tényezőtől függ, s talán ezek közül is a leglényegesebb a partneri támogatás mikéntje, de nem hanyagolható el a „jelentős mások” támogatása, segítsége sem. Főként a fiatalkori terhesség vállalásakor – s mint láttuk, mintánkban a művi abortuszon átesett csoportra jellemző a 21 év alatti teherbeesés – kiemelkedően fontos a szülői támogatás. Kapott eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a művi abortuszon átesett csoport nagyobb mértékben nyilatkozott úgy, hogy nehéz élethelyzetben egyáltalán nem, vagy keveset számíthat a szülők segítségére (5.1.5-4. táblázat).

 

5.1.5-4. táblázat. A családi háttértényezők és a művi abortuszok kapcsolata

Családi háttértényezők szerepe	Művi abortusz nem volt	Művi abortusz volt	Szignifikanciaszint és esélyhányados	Konfidenciaintervallum 95%
Édesapa halála	3191 61,1%	1058 70,5%	P = 0,000
Édesanya halála	2280 43,9%	725 48,4%	P = 0,002
„Volt-e állami gondozott”	53 1%	40 2,7%	P = 0,000 OR = 2,676	CI = 1,768–4051
„Szülei elváltak”	590 11,5%	218 14,6%	P = 0,001 OR = 1,326	CI = 1,122–1567
„Nehéz élethelyzetben nem számíthat szülei segítségére”	774 27,5%	283 40,2%	P = 0,000

 

A partner szerepe: A gyermekvállalás tényezői, mint láthattuk, számos faktortól függenek, mind társadalmi, mind pedig egyéni szinten is. többek között befolyásolhatja ezt a politika, a fogamzásgátlási lehetőségek, a szociális-gazdasági helyzet, a tradíciók és a családi hatások halmaza is. Feltételezésünkkel összhangban a vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a partnernek alapvető szerepe van a gyermekvállalásban, illetve a művi abortusz melletti döntésben (Fojtyik 1999).

A következőkben bemutatjuk, hogy a partner-támogatásnak, illetve a partner/házassági kapcsolatnak milyen szerepe van a terhességmegszakítások alakulásában.

Az alacsony házastársi támogatás a kapott eredmények alapján jelentős rizikófaktornak minősíthető: a művi abortuszon átesett csoport nagyobb arányban válaszolta azt, hogy nehéz élethelyzetben egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben számíthat az élettárs segítségére (476 fő, 29%). Az élettársi kapcsolatokban a támogatás megítélése még szomorúbb képet mutat: a terhességmegszakításon átesett élettársi kapcsolatban élők 80%-a (603 fő) érezte úgy, hogy nem elégséges partnere támogatása.

A gyermekvállalás kontra abortusz kérdésénél nemcsak az előbbiekben megvizsgált társas támogatás kérdése döntő, hanem az is, hogy a házassági/partner-kapcsolat valóban betölti-e funkcióját, megfelelően működik-e. Nem hagyhattuk tehát figyelmen kívül a házastársi stressz szerepét, melyet a következő kérdések alapján, indexet készítve állítottunk elő:

Házastársa (élettársa) az Önhöz legközelebb álló személy, bizalmasa?

Vannak dolgok, amiről nem tudnak nyíltan beszélgetni egymással?

Voltak korábban komoly problémák a kapcsolatukban?

Problémáikat közösen szokták megoldani?

Házastársával (élettársával) közösen töltik a szabadidejüket?

 

A művi abortuszon átesett csoportnál a házassági stressz mértéke szignifikánsan magasabb értéket mutat. a házassági stressz mértéke tehát jelentős befolyással van a művi abortuszok alakulására. (5.1.5-5. táblázat).

 

5.1.5-5. táblázat. A házassági stressz (jelenlegi) és a művi abortuszok kapcsolata

A házassági stressz megléte	Művi abortusz nem volt	Művi abortusz volt	Szignifikancia- szint és esélyhányados	Konfidenciaintervallum
Házastársi stressz megléte	1292 38,2%	466 44,2%	P = 0,002 OR = 1,258	CI = 1,094-1,447

 

A bántalmazás és a művi abortuszok összefüggései: A szakirodalmi adatok alapján feltételeztük továbbá azt is, hogy a fizikai abúzusok előfordulási gyakorisága összefügg a terhességmegszakítással (Folytik 1999, Ney-Wickett 1993). Reprezentatív mintánkban azok a nők, akiknek életében bármilyen fizikai abúzus szerepelt, nagyobb arányban estek át terhességmegszakításon. Az alábbi táblázatban összefoglalóan ismertetjük vizsgálatunk eredményeit (5.1.5-6. táblázat).

 

5.1.5-6. táblázat. A bántalmazás és a művi abortuszok kapcsolata

Bántalmazás jellege	Művi abortusz nem volt	Művi abortusz volt	Szignifikanciaszint és esélyhányados	Konfidenciaintervallum 95%
Fizikális bántalmazás a partner részéről	338 6,7%	225 15,5%	P = 0,000 2,529	2,112–3,027
Fizikális bántalmazás a szülő/rokon részéről	472 9,4%	211 14,4%	P = 0,000 1,630	1,370–1,940
Fél valakitől a közvetlen környezetében, mert testileg bántalmazhatja?	123 2,3%	72 4,7%	P = 0,000 2,082	1,547–2,801
Az elmúlt évben előfordult, hogy valaki megütötte, megverte, megrugdosta vagy egyéb módon testileg bántalmazta?	100 2%	48 3,3%	P = 0,005 1,675	1,181–2374

 

A fenti adatsorokból látható, hogy akik bántalmazást szenvedtek (mind a partner, mind pedig a szülő/rokon részéről), azok nagyobb arányban választották a művi abortuszt. Azok közül pedig, akik jelenleg is elszenvednek bántalmazást, vagy félnek a potenciális erőszaktól, szintén nagyobb a terhességüket megszakítók aránya.

 

Önkárosító magatartásformák összefüggése a művi vetéléssel

Elemzésünkben elérkeztük témánk talán legvitatottabb területére. a következőkben ugyanis az alkohol, dohányzás, drog, depresszió és öngyilkossági magatartás kapcsolatát elemezzük a művi abortuszokkal. Mindenkor kérdés marad azonban, hogy a fenti pszichés zavarok, szenvedélybetegségek, illetve devianciáik, mint közös magatartási hátteret képező tényezők, mennyiben okai vagy következményei a terhességmegszakításoknak.

Az öngyilkossági gondolatok és kísérletek kapcsolata a művi vetéléssel: A terhességmegszakításon átesett csoportban mind az öngyilkossági gondolatok, mind pedig a kísérletek száma magasabb, mint a másik csoportban, s családjukra is jellemzőbb az öngyilkossági magatartás (5.1.5-7. táblázat).

Alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, dohányzás: Vizsgálatunk eredményei szerint a legszembetűnőbb eltérés a dohányzás tekintetében van a terhességmegszakítók és a másik csoport között. Az alkoholfogyasztás jellemzőbb a művi abortuszon átesett csoport esetében, míg a drogfogyasztás tekintetében nem találtunk szignifikáns eltérést (5.1.5-8. táblázat).

 

Depresszió és művi vetélés

A Beck-depressziós tünetegyüttes vizsgálatakor úgy találtuk, hogy mind az enyhe, mind a közepes és súlyos depresszió határértékeinél a művi abortusz által érintettek nagyobb arányban vannak jelen (5.1.5-9. táblázat).

 

5.1.5-7. táblázat. Az öngyilkossági magatartás és a művi abortuszok kapcsolata

Öngyilkossági magatartás	Művi abortusz nem volt	Művi abortusz volt	Szignifikanciaszint és esélyhányados	Konfidenciaintervallum 95%
„Foglalkoztatták-e öngyilkossági gondolatok élete során ?”	554 10,5%	293 19,2%	P = 0,000 OR = 2,027	CI = 1,736–2367
„Volt-e öngyilkossági kísérlet?”	135 2,6%	106 7,2%	P = 0,000 OR =2 ,854	CI = 2,198–3,706
„Előfordult-e a családjában öngyilkossági kísérlet?”	641 12,2%	312 20,5%	P = 0,000 OR = 1,851	CI = 1,594–2,149
„Előfordult-e a családjában halállal végződő öngyilkosság?”	488 9,9%	213 15,5%	P = 0,000 OR = 1,607	CI = 1,352–1,911

 

5.1.5-8. táblázat. A dohányzás és az alkoholfogyasztás kapcsolata a művi abortuszokkal

Egészségmagatartás	Művi abortusz nem volt	Művi abortusz volt	Szignifikanciaszint és esélyhányados	Konfidenciaintervallum 95%
Dohányzás	1744 33,4%	706 46,8%	P = 0,000 OR = 1,750	CI = 1,558–1,966
Alkoholfogyasztás	274 5,2%	97 6,7%	P = 0,000 OR = 1,236	CI = 0,973– 1,570

 

5.1.5-9. táblázat. A depressziós tünetegyüttes és a művi vetélés kapcsolata

Beck Depresszió súlyossági kategóriák	Művi abortusz nem volt	Művi abortusz volt	Szignifikancia-szint
Normál	3617 70,5%	976 65,6	P = 0,002
Enyhe	795 15,5%	275 18,5%
Közepes	277 5,4%	102 6,9%
Súlyos	444 8,6%	134 9%

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//