Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.1.5.3. Eredmények

 
A művi vetélések aránya társadalmi-gazdasági jellemzők szerint
Vizsgálatunk eredményei szerint a magyarországi, 18 évnél idősebb női népesség körében a művi abortuszok előfordulása 22%-os, ami azt jelenti, hogy minden negyedik-ötödik nőre jut egy abortusz. A roma nők körében a terhességmegszakítások aránya 43%-os.
 
5.1.5-1. ábra. A művi abortuszok száma (N = 6980)
 
Aktivitás: A művi abortuszok alakulásának szempontjából az egyik legfontosabb szociális tényező az aktivitás-inaktivitás kérdése volt. Az alábbi inaktív kategóriákban nagyobb számban fordul elő a terhességmegszakítás (840 fő, 55,1%): a legtöbb művi abortusz az alkalmi munkások, a rokkantnyugdíjasok és a háztartásbeliek esetében figyelhető meg.
A munkavégzés jellege: A munkavégzés jellege szintén meghatározó jelentőségű faktor: kiemelkedő a művi abortuszok alakulásakor a betanított munkások (341 fő, 22,4%), szakmunkások (281 fő, 22,9%), szakalkalmazottak (307 fő, 20,2%), és az ügyviteli dolgozók (243 fő, 16%) aránya. Ha a munkavégzés jellegét ágazatok szerint határozzuk meg, akkor az iparban dolgozók magasan a statisztika „élén” állnak a művi abortuszok alakulásakor (348 fő, 23,7%). A szociális hátrány vagy az életfeltételek jelentős változása összekapcsolódva az alacsony iskolai végzettséggel tehát a művi abortuszok szempontjából jelentős rizikótényezőnek bizonyult.
Iskolázottság: Az alacsony iskolázottság fontos tényező: a 8 általánost és a szakmunkásképzőt (413 fő, 27%, illetve 331 fő, 21,7% és p = 0,000) végzettek körében a legmagasabb a terhességmegszakítások aránya. Jelentős tényezőnek tűnik továbbá az is, hogy nemcsak az adott személy rendelkezik alacsony iskolai végzettséggel, hanem mind az édesanyja (1123 fő, 75,5% és p<0,000), mind pedig az édesapja (948 fő, 64,8% és p = 0,000) esetében is megfigyelhető, hogy nagyobb arányú a középfok alatti iskolai végzettség.
Anyagi és szociális helyzet: Ugyanakkor az alacsony iskolázottság, a rossz szociális helyzet és a művi abortuszok kapcsolatára is fény derült: a terhességmegszakításon átesett csoportban lévők anyagi helyzetüket egyértelműen rosszabbnak ítélik meg, mint az a csoport, amelyben nem fordult elő művi abortusz. Megfordítva ugyancsak igaz, hogy a jó anyagi helyzet mind a családi, mind pedig az egyéni szinten protektív faktorként van jelen. (Ugyancsak a művi abortuszon átesettek válaszolták nagyobb arányban azt, hogy olyan kevés a jövedelmük, hogy az élethez alapvetően szükséges dolgokat sem tudják megvásárolni. Ezen csoport esélye a terhességmegszakításra közel másfélszerese volt azokénak, akiknek az élethez alapvetően szükséges cikkek rendelkezésükre állnak.) Fontos továbbá az is, hogy a művi abortuszon átessetek egynegyede érezte úgy, hogy élete során szociális helyzete miatt hátrányos helyzetbe került. A „szociális hátrányt” megéltek esélye a művi abortuszra közel másfélszerese a megfelelő, illetve jó helyzetben lévőkének (5.1.5-2. táblázat).
 
5.1.5-2. táblázat. Az anyagi és szociális helyzet és a művi abortuszok kapcsolata
Szociális háttértényezők
Művi abortusz nem volt
Művi abortusz volt
Szignifikancia- szint és esélyhányados
Konfidencia-intervallum 95%
„Olyan kevés a jövedelme,
664
254
P = 0,000
CI = 1,181–1,619
hogy az élethez alapvetően szükséges cikkeket sem tudja megvásárolni?”
12,9%
17%
OR = 1,383
CI = 1,181–1,619
„Érezte-e úgy, hogy szociális helyzete
287
140
P = 0,0001
CI = 1,193–1,866
miatt hátrányos helyzetbe került?”
14,4%
20%
OR = 1,492
CI = 1,193–1,866
Saját anyagi helyzete
2881
928
P = 0,000
 
nem megfelelő
55,2%
60,7%
P = 0,000
 
Családjuk anyagi helyzete
2663
878
P = 0,000
 
nem megfelelő
51,7%
58,3%
P = 0,000
 
 
Életkor és gyermekvállalás: Fontos tényező az életkor kérdése is. a reprezentatív mintába bekerült 6576 nő átlagéletkora 49 év. Feltételezhető, hogy a művi abortuszok számaránya az életkor egy bizonyos pontjáig növekedhet, majd stagnál. Nem hagyható figyelmen kívül azonban még egy fontos tényező: nevezetesen az, hogy bizonyos életkori kohorszok esetében számottevőek a speciális, külső hatások (ld. Ratkó-korszak, vagy az utána következő liberalizáció, illetőleg az 1960-as években a korszerű fogamzásgátló eszközök hiánya). A legtöbb művi abortusz a most 50-60 éves korcsoportot jellemzi.
Az életkori tényezőhöz hasonlóan még fontos tényezőnek tartjuk az első terhesség időpontját. Feltételezhető ugyanis, hogy minél korábbi időpontra esik az első terhesség, annál valószínűtlenebb a gyermekvállalás. A kapott adatok alapján elmondható, hogy azoknál, akiknél 21 éves koruk előtt következett be az első terhesség, a terhesség-megszakítás aránya 65%-os (átlag = 22%). A megszületett gyermekek száma szintén fontos faktor: szignifikánsan több a művi abortusz azok között, akiknek kettő vagy több gyermekük van. (5.1.5-3. táblázat).
 
5.1.5-3. táblázat. A gyermekvállalás tényezői
Gyermekvállalás tényezői
Művi abortusz nem volt
Művi abortusz volt
Szignifikanciaszint és esélyhányados
Konfidenciaintervallum 95%
Első terhesség 21 éves kor alatt
1938
975
P = 0,000
 
48,6%
65,1%
P = 0,000
 
Gyerekszám 2-nél több
2939
1066
P = 0,000
CI = 1,597–2,035
55,7%
69,4%
OR = 1,803
 
 
Családi állapot: A családi állapot kérdésében a következő eredményt kaptuk: a művi abortuszok valószínűsége körülbelül másfélszeres a házasságban, illetve az élettársi kapcsolatban élők esetében (974 fő, 63,5%, OR = 1,349 és 95%, CI = 1,199–1,519). Kapott adataink azonban egybevágnak az országos tendenciával (Kamarás 1999): az 1950-es évek végén a terhességmegszakítást végző nők 90%-a házas volt, ez az arány az 1970-es évek elejére 80%-ra csökkent. az 1980-as, 1990-es években arányuk folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, de csak az 1998. évi adatok mutatják, hogy a művi abortuszok magyarországi történetében először a házas nők kerültek kisebbségbe: ekkor arányuk 48%-os volt. Az életkori tényezők ismeretében látható, hogy miért a házasságban élő nők körében magasabb a művi abortuszok száma.
A vallás szerepe: A művi abortuszok kérdésével kapcsolatban talán a legtöbbet emlegetett tényező a vallás, vallásosság szerepe. A művi abortuszon átesettek 90,7%-a válaszolt úgy, hogy az életükben egyáltalán nem, vagy csak kissé fontos szerepet képvisel a vallás. Eredeti feltételezésünkkel összhangban állnak kapott eredményeink: a vallásosság és a vallásgyakorlás protektív tényezőnek bizonyult. Végül egy olyan tényező szerepére kívánjuk felhívni a figyelmet, amely az eddigiekben ismertetett változók mindegyikével kapcsolatban állhat. A „Jelentett-e Önnek valaha hátrányt, hogy nő?” kérdésre a művi abortuszon átesett csoport 66%-a (N = 115) válaszolt igennel, míg ez az arány azoknál, akiknek nem volt abortusza, 34,4% (N = 218) volt (p = 0,01, OR = 1,436, 95% és CI = 1,093–1,887). A művi abortuszok szociális-társadalmi rizikótényezőinek elemzése alapján elmondható, hogy bizonyos védőfaktorok jelenléte különös jelentőséggel bír. a magasabb iskolai végzetség (a szülők esetében is), az aktivitás, a megfelelő szociális és anyagi helyzet, valamint a vallásosság protektív tényezőként volt jelen.
 
A művi vetélések pszichoszociális háttértényezői
Az alábbiakban ismertetjük azon háttértényezők szerepét, amelyeknek kiemelt jelentőségük van a terhességmegszakítások szempontjából. A fentiekben ismertetett társadalmi-szociális-demográfiai tényezők mellett kiemelt fontossággal bírnak a társas támogatás tényezői, a kora gyermekkori kötődés és az esetleges traumatizáció kérdései, továbbá a fizikai bántalmazással kapcsolatos összefüggések.
A szülői háttér szerepe: Az előzőekben már ismertettük a szülők iskolai végzettsége és a terhességmegszakítások összefüggéseit. Fontos tényezőnek tűnik továbbá a szülők válása, az állami gondozottság, az édesapa vagy az édesanya halála, és az, hogy az illető nehéz élethelyzetben nem számíthat szülői támogatásra.
Látható, hogy a gyermekkori veszteségélmények – mint a családból való kiszakadás, a családok szétzilálódása vagy a szülők elvesztése – a művi abortuszok jelentős rizikófaktora.
A szülők halála meghatározó változónak bizonyult: a terhességmegszakításon átesett csoport 70%-ának nem él az édesapja és 48,4%-ának az édesanyja. Fontos azonban szem előtt tartanunk azt a tényt, hogy a szülők halálára vonatkozó ismereteink az adatok felvételekori állapotot tükrözik.
Abban az esetben, ha a szülők elváltak, a terhesség-megszakítás esélye majdnem másfélszeres.
Még inkább jelentős hatású az állami gondozottság. Az állami gondozásban nevelkedettek körében szignifikánsan nagyobb mértékben fordul elő művi abortusz, mint a családi környezetben nevelkedettek esetében.
A terhességek alakulásakor, a gyermekvállaláskor kulcsszerepű annak a kérdése, hogy egy fiatal nő számíthat-e valakire ezekben a fontos kérdésekben. Egy gyermek vállalása vagy a terhesség megszakítása számos tényezőtől függ, s talán ezek közül is a leglényegesebb a partneri támogatás mikéntje, de nem hanyagolható el a „jelentős mások” támogatása, segítsége sem. Főként a fiatalkori terhesség vállalásakor – s mint láttuk, mintánkban a művi abortuszon átesett csoportra jellemző a 21 év alatti teherbeesés – kiemelkedően fontos a szülői támogatás. Kapott eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a művi abortuszon átesett csoport nagyobb mértékben nyilatkozott úgy, hogy nehéz élethelyzetben egyáltalán nem, vagy keveset számíthat a szülők segítségére (5.1.5-4. táblázat).
 
5.1.5-4. táblázat. A családi háttértényezők és a művi abortuszok kapcsolata
Családi háttértényezők szerepe
Művi abortusz nem volt
Művi abortusz volt
Szignifikanciaszint és esélyhányados
Konfidenciaintervallum 95%
Édesapa halála
3191 61,1%
1058 70,5%
P = 0,000
 
Édesanya halála
2280 43,9%
725 48,4%
P = 0,002
 
„Volt-e állami gondozott”
53 1%
40 2,7%
P = 0,000 OR = 2,676
CI = 1,768–4051
„Szülei elváltak”
590 11,5%
218 14,6%
P = 0,001 OR = 1,326
CI = 1,122–1567
„Nehéz élethelyzetben nem számíthat szülei segítségére”
774 27,5%
283 40,2%
P = 0,000
 
 
A partner szerepe: A gyermekvállalás tényezői, mint láthattuk, számos faktortól függenek, mind társadalmi, mind pedig egyéni szinten is. többek között befolyásolhatja ezt a politika, a fogamzásgátlási lehetőségek, a szociális-gazdasági helyzet, a tradíciók és a családi hatások halmaza is. Feltételezésünkkel összhangban a vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a partnernek alapvető szerepe van a gyermekvállalásban, illetve a művi abortusz melletti döntésben (Fojtyik 1999).
A következőkben bemutatjuk, hogy a partner-támogatásnak, illetve a partner/házassági kapcsolatnak milyen szerepe van a terhességmegszakítások alakulásában.
Az alacsony házastársi támogatás a kapott eredmények alapján jelentős rizikófaktornak minősíthető: a művi abortuszon átesett csoport nagyobb arányban válaszolta azt, hogy nehéz élethelyzetben egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben számíthat az élettárs segítségére (476 fő, 29%). Az élettársi kapcsolatokban a támogatás megítélése még szomorúbb képet mutat: a terhességmegszakításon átesett élettársi kapcsolatban élők 80%-a (603 fő) érezte úgy, hogy nem elégséges partnere támogatása.
A gyermekvállalás kontra abortusz kérdésénél nemcsak az előbbiekben megvizsgált társas támogatás kérdése döntő, hanem az is, hogy a házassági/partner-kapcsolat valóban betölti-e funkcióját, megfelelően működik-e. Nem hagyhattuk tehát figyelmen kívül a házastársi stressz szerepét, melyet a következő kérdések alapján, indexet készítve állítottunk elő:
Házastársa (élettársa) az Önhöz legközelebb álló személy, bizalmasa?
Vannak dolgok, amiről nem tudnak nyíltan beszélgetni egymással?
Voltak korábban komoly problémák a kapcsolatukban?
Problémáikat közösen szokták megoldani?
Házastársával (élettársával) közösen töltik a szabadidejüket?
 
A művi abortuszon átesett csoportnál a házassági stressz mértéke szignifikánsan magasabb értéket mutat. a házassági stressz mértéke tehát jelentős befolyással van a művi abortuszok alakulására. (5.1.5-5. táblázat).
 
5.1.5-5. táblázat. A házassági stressz (jelenlegi) és a művi abortuszok kapcsolata
A házassági stressz megléte
Művi
abortusz nem volt
Művi
abortusz volt
Szignifikancia-
szint és esélyhányados
Konfidenciaintervallum
Házastársi stressz megléte
1292 38,2%
466 44,2%
P = 0,002 OR = 1,258
CI = 1,094-1,447
 
A bántalmazás és a művi abortuszok összefüggései: A szakirodalmi adatok alapján feltételeztük továbbá azt is, hogy a fizikai abúzusok előfordulási gyakorisága összefügg a terhességmegszakítással (Folytik 1999, Ney-Wickett 1993). Reprezentatív mintánkban azok a nők, akiknek életében bármilyen fizikai abúzus szerepelt, nagyobb arányban estek át terhességmegszakításon. Az alábbi táblázatban összefoglalóan ismertetjük vizsgálatunk eredményeit (5.1.5-6. táblázat).
 
5.1.5-6. táblázat. A bántalmazás és a művi abortuszok kapcsolata
Bántalmazás jellege
Művi abortusz nem volt
Művi abortusz volt
Szignifikanciaszint és esélyhányados
Konfidenciaintervallum 95%
Fizikális bántalmazás a partner részéről
338 6,7%
225 15,5%
P = 0,000 2,529
2,112–3,027
Fizikális bántalmazás a szülő/rokon részéről
472 9,4%
211 14,4%
P = 0,000 1,630
1,370–1,940
Fél valakitől a közvetlen környezetében, mert testileg bántalmazhatja?
123 2,3%
72 4,7%
P = 0,000 2,082
1,547–2,801
Az elmúlt évben előfordult, hogy valaki megütötte, megverte, megrugdosta vagy egyéb módon testileg bántalmazta?
100 2%
48 3,3%
P = 0,005 1,675
1,181–2374
 
A fenti adatsorokból látható, hogy akik bántalmazást szenvedtek (mind a partner, mind pedig a szülő/rokon részéről), azok nagyobb arányban választották a művi abortuszt. Azok közül pedig, akik jelenleg is elszenvednek bántalmazást, vagy félnek a potenciális erőszaktól, szintén nagyobb a terhességüket megszakítók aránya.
 
Önkárosító magatartásformák összefüggése a művi vetéléssel
Elemzésünkben elérkeztük témánk talán legvitatottabb területére. a következőkben ugyanis az alkohol, dohányzás, drog, depresszió és öngyilkossági magatartás kapcsolatát elemezzük a művi abortuszokkal. Mindenkor kérdés marad azonban, hogy a fenti pszichés zavarok, szenvedélybetegségek, illetve devianciáik, mint közös magatartási hátteret képező tényezők, mennyiben okai vagy következményei a terhességmegszakításoknak.
Az öngyilkossági gondolatok és kísérletek kapcsolata a művi vetéléssel: A terhességmegszakításon átesett csoportban mind az öngyilkossági gondolatok, mind pedig a kísérletek száma magasabb, mint a másik csoportban, s családjukra is jellemzőbb az öngyilkossági magatartás (5.1.5-7. táblázat).
Alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, dohányzás: Vizsgálatunk eredményei szerint a legszembetűnőbb eltérés a dohányzás tekintetében van a terhességmegszakítók és a másik csoport között. Az alkoholfogyasztás jellemzőbb a művi abortuszon átesett csoport esetében, míg a drogfogyasztás tekintetében nem találtunk szignifikáns eltérést (5.1.5-8. táblázat).
 
Depresszió és művi vetélés
A Beck-depressziós tünetegyüttes vizsgálatakor úgy találtuk, hogy mind az enyhe, mind a közepes és súlyos depresszió határértékeinél a művi abortusz által érintettek nagyobb arányban vannak jelen (5.1.5-9. táblázat).
 
5.1.5-7. táblázat. Az öngyilkossági magatartás és a művi abortuszok kapcsolata
Öngyilkossági magatartás
Művi abortusz nem volt
Művi abortusz volt
Szignifikanciaszint és esélyhányados
Konfidenciaintervallum 95%
„Foglalkoztatták-e öngyilkossági gondolatok élete során ?”
554 10,5%
293 19,2%
P = 0,000 OR = 2,027
CI = 1,736–2367
„Volt-e öngyilkossági kísérlet?”
135 2,6%
106 7,2%
P = 0,000 OR =2 ,854
CI = 2,198–3,706
„Előfordult-e a családjában öngyilkossági kísérlet?”
641 12,2%
312 20,5%
P = 0,000 OR = 1,851
CI = 1,594–2,149
„Előfordult-e a családjában halállal végződő öngyilkosság?”
488 9,9%
213 15,5%
P = 0,000 OR = 1,607
CI = 1,352–1,911
 
5.1.5-8. táblázat. A dohányzás és az alkoholfogyasztás kapcsolata a művi abortuszokkal
Egészségmagatartás
Művi abortusz
nem volt
Művi abortusz
volt
Szignifikanciaszint és
esélyhányados
Konfidenciaintervallum
95%
Dohányzás
1744 33,4%
706 46,8%
P = 0,000 OR = 1,750
CI = 1,558–1,966
Alkoholfogyasztás
274 5,2%
97 6,7%
P = 0,000 OR = 1,236
CI = 0,973– 1,570
 
5.1.5-9. táblázat. A depressziós tünetegyüttes és a művi vetélés kapcsolata
Beck Depresszió súlyossági kategóriák
Művi abortusz nem volt
Művi abortusz volt
Szignifikancia-szint
Normál
3617 70,5%
976 65,6
P = 0,002
Enyhe
795 15,5%
275 18,5%
 
Közepes
277 5,4%
102 6,9%
 
Súlyos
444 8,6%
134 9%
 
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave