5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók

 

Pszichológiai életminőség mutatóként a következő változókat vizsgáltuk, külön a férfiak és a nők esetében:

• WHO Jóllét Index
• Beck Depresszió Kérdőív (negatív értelemben, mint a distressz mutatója)
• Szorongás
• Önbizalom, hatékonyság, kompetencia (self-efficacy)
• Élet értelme, koherencia érzés

 

Az 5.2.1.1-4. táblázat-5.2.1.1-9. táblázatban, illetve az 5.2.1.1-1. ábra-5.2.1.1-6. ábrákon egységes szerkezetben az egyes csoportok életminőség mutatóinak átlagtól való százalékos eltérését mutatjuk be

 

WHO Általános Jóllét Index (Bech és mtsai, 1996, Rózsa és mtsai, 2003)

A maximális jóllét pontszám 15 lehetne, az országos átlag 7,75 ±,03, a férfiak esetében 8,17 ± ,04, a nők esetében 7,41 ± ,05, a férfiak igen szignifikánsan magasabb jóllétről számoltak be. Az aktivitás szerinti csoportok közül mindkét nem esetében a rokkantnyugdíjasok kiugróan rosszabb életminőségről számoltak be, a tanulók között legmagasabb a jóllét skála értéke. A nők között nagyobbak az eltérések az aktivitási csoportok között, mint a férfiak esetében. A nők közül a GYES, GYED-en lévők, a közalkalmazottak, vállalkozók, míg a férfiak közül a közalkalmazottak számoltak be a legmagasabb jóllét értékekről (5.2.1.1-4. táblázat, 5.2.1.1-5. táblázat, 5.2.1.1-1. ábra, 5.2.1.1-2. ábra).

Ágazat szerint is sokkal jelentősebbek a nők közötti jóllét eltérések (5.2.1.1-6. táblázat, 5.2.1.1-7. táblázat, 5.2.1.1-3. ábra, 5.2.1.1-4. ábra). Mindkét nemben a mezőgazdasági dolgozók életminősége a legrosszabb. A férfiak között az egészségügyben, oktatás, kultúra területén és a pénzügyben dolgozók számoltak be a legnagyobb jóllétről, míg a nők közül az oktatás-kultúra területén dolgozók.

A munka jellege szerint mind a férfiak, mind a nők esetében a diplomás vezetők jólléte a legmagasabb, mind a férfiak, mind a nők közül a segéd és betanított munkások életminősége a legrosszabb. Egyértelmű tehát, hogy a munka jellege az életminőség igen jelentős meghatározója a magyar népesség körében is (5.2.1.1-8. táblázat, 5.2.1.1-9. táblázat, 5.2.1.1-5. ábra, 5.2.1.1-6. ábra).

 

Depresszió – Beck Depresszió kérdőív (BDI) rövidített változata (Beck, Beck, 1972, Beck és mtsai, 1961; Kopp, 2003, Kopp és mtsai, 1995, 1998, 2000; Kopp, Purebl, 2001, Réthelyi és mtsai, 2001; Rózsa és mtsai, 2002).

A depressziós tünetegyüttes országos átlagértéke 7,9 ± ,09, a depressziós tünetegyüttes értéke igen szignifikánsan magasabb a nők között. Aktivitás szerint a depresszió átlagértéke legmagasabb a rokkantnyugdíjasok között, mind a férfiak, mind a nők esetében, de a férfiak között relatíve még kiugróbban magasak a rokkantnyugdíjasok depresszió pontszámai (+138%, ill. +99%). Ez arra mutat, hogy a rokkantnyugdíjasok helyzete a mai magyar társadalomban rendkívül hátrányos, mind a férfiak, mind a nők esetében a depresszió határértéke fölé esik (férfiak: 16,9 ± ,6, nők: 16,9 ± ,7). Erre a jelenségre a társadalomnak különös figyelmet kellene fordítania, hiszen a népesség több mint 7%-a rokkantnyugdíjas. A rokkantnyugdíjasok rendkívül magas aránya a társadalom egészségromlásának egyik legsúlyosabb mutatója.

 

5.2.1.1-4. táblázat. Az életminőség mutatók átlagtól való százalékos eltérése az aktivitás szerinti csoportokban férfiaknál

Aktivitás, férfiak	WHO Jóllét Index	Beck Depresszió Kérdőív	Kompetencia (Self efficacy)	Élet értelme (Sense of coherence)	Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?	Elégedett vagyok anyagi helyzetemmel.
Átlag	8 ,169	7 ,101	8 ,723	9 ,630	3 ,377	0 ,647
SE:	0 ,049	0 ,130	0 ,035	0 ,039	0 ,012	0 ,010
F:	30 ,895	87 ,916	17 ,081	15 ,106	171 ,67	32 ,261
Sig.:	0 ,000	0 ,000	0 ,000	0 ,000	0 ,000	0 ,000
közalkalmazott	8 ,61%	-39 ,38%	3 ,37%	3 ,95%	10 ,41%	11 ,33%
alkalmazott	5 ,33%	-31 ,59%	2 ,93%	1 ,30%	7 ,63%	-5 ,88%
vállalkozó	6 ,58%	-41 ,73%	8 ,53%	5 ,72%	9 ,00%	39 ,05%
alkalmi munkás	-1 ,41%	7 ,55%	-8 ,83%	-9 ,85%	1 ,67%	-42 ,97%
munkanélküli	1 ,94%	8 ,93%	-1 ,40%	-9 ,03%	6 ,08%	-53 ,71%
nyugdíjas	-7 ,91%	40 ,16%	-3 ,63%	1 ,00%	-15 ,08%	24 ,35%
rokkantnyugdíjas	-28 ,55%	138 ,54%	-12 ,15%	-11 ,15%	-30 ,42%	-45 ,44%
tanuló	15 ,51%	-47 ,92%	-0 ,14%	3 ,72%	21 ,37%	24 ,15%
eltartott	-9 ,27%	20 ,44%	-15 ,93%	-21 ,01%	-1 ,31%	-64 ,69%
egyéb	2 ,26%	16 ,56%	-2 ,92%	-4 ,81%	0 ,32%	-34 ,96%

 

5.2.1.1-5. táblázat. Az életminőség mutatók átlagtól való százalékos eltérése az aktivitás szerinti csoportokban nőknél

Aktivitás, nők	WHO Jóllét Index	Beck Depresszió Kérdőív	Kompetencia (Self efficacy)	Élet értelme (Sense of coherence)	Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?	Elégedett vagyok anyagi helyzetemmel.
Átlag	7 ,414	8 ,489	8 ,425	9 ,951	3 ,246	0 ,624
SE:	0 ,046	0 ,128	0 ,033	0 ,034	0 ,011	0 ,009
F:	53 ,615	81 ,217	7 ,973	12 ,090	234 ,99	22 ,071
Sig.:	0 ,000	0 ,000	,000	0 ,000	0 ,000	0 ,000
közalkalmazott	13 ,64%	-36 ,97%	2 ,79%	4 ,19%	11 ,20%	-3 ,14%
alkalmazott	10 ,09%	-30 ,45%	2 ,33%	-0 ,15%	10 ,01%	3 ,38%
vállalkozó	12 ,45%	-43 ,67%	8 ,23%	6 ,14%	11 ,46%	50 ,17%
alkalmi munkás	4 ,26%	-17 ,11%	-2 ,95%	-5 ,87%	9 ,06%	-30 ,72%
munkanélküli	0 ,71%	2 ,77%	2 ,10%	-5 ,59%	3 ,91%	-44 ,18%
nyugdíjas	-13 ,70%	37 ,26%	-2 ,39%	0 ,77%	-15 ,28%	4 ,85%
rokkantnyugdíjas	-31 ,40%	98 ,75%	-8 ,63%	-9 ,53%	-29 ,38%	-54 ,00%
tanuló	18 ,88%	-48 ,08%	1 ,65%	3 ,14%	24 ,42%	30 ,28%
háztartásbeli	5 ,72%	-5 ,13%	-4 ,03%	-5 ,10%	3 ,44%	1 ,58%
GYES, GYED	14 ,09%	-39 ,38%	1 ,40%	0 ,62%	17 ,72%	9 ,97%
eltartott	-3 ,44%	52 ,63%	-6 ,21%	-11 ,23%	-5 ,73%	-47 ,47%
egyéb	-15 ,42%	32 ,11%	-4 ,90%	-10 ,13%	-6 ,45%	-30 ,94%

 

5.2.1.1-6. táblázat. Az életminőség mutatók átlagtól való százalékos eltérése az ágazat szerinti csoportokban férfiaknál

Ágazat, férfiak	WHO Jóllét Index	Beck Depresszió Kérdőív	Kompetencia (Self efficacy)	Élet értelme (Sense of coherence)	Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?	Elégedett vagyok anyagi helyzetemmel.
Átlag	8 ,108	7 ,211	8 ,739	9 ,634	3 ,343	0 ,643
SE:	0 ,051	0 ,135	0 ,037	0 ,040	0 ,013	0 ,010
F:	4 ,864	13 ,335	3 ,406	2 ,345	16 ,914	2 ,714
Sig.:	,000	0 ,000	0 ,001	0 ,016	0 ,000	0 ,006
ipar	-1 ,20%	7 ,33%	-0 ,66%	-0 ,65%	-1 ,93%	-5 ,72%
mezőgazdaság	-7 ,28%	38 ,14%	-3 ,72%	-1 ,69%	-8 ,27%	-2 ,95%
kereskedelem	2 ,30%	-18 ,80%	3 ,52%	0 ,19%	4 ,76%	6 ,83%
pénzügy	7 ,15%	-31 ,63%	-3 ,37%	2 ,92%	9 ,68%	34 ,03%
szolgáltatóipar	1 ,56%	-16 ,85%	1 ,67%	2 ,07%	3 ,89%	1 ,11%
egészségügy	10 ,61%	-28 ,51%	6 ,24%	6 ,42%	6 ,33%	0 ,01%
oktatás, kultúra	7 ,46%	-21 ,90%	0 ,20%	2 ,79%	5 ,39%	1 ,81%
egyéb közszolgálat	3 ,83%	-15 ,99%	1 ,03%	-0 ,40%	2 ,18%	14 ,63%
egyéb	-0 ,36%	2 ,53%	-1 ,30%	-3 ,08%	1 ,88%	-1 ,25%

 

5.2.1.1-7. táblázat. Az életminőség mutatók átlagtól való százalékos eltérése az ágazat szerinti csoportokban nőknél

Ágazat, nők	WHO Jóllét Index	Beck Depresszió Kérdőív	Kompetencia (Self efficacy)	Élet értelme (Sense of coherence)	Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?	Elégedett vagyok anyagi helyzetemmel.
Átlag	7 ,403	8 ,534	8 ,474	9 ,962	3 ,229	0 ,619
SE:	0 ,049	0 ,134	0 ,035	0 ,036	0 ,012	0 ,009
F:	23 ,321	35 ,921	3 ,773	6 ,128	49 ,167	7 ,411
Sig.:	0 ,000	0 ,000	0 ,000	0 ,000	0 ,000	,000
ipar	-4 ,35%	11 ,55%	-0 ,58%	-1 ,32%	-4 ,51%	-13 ,71%
mezőgazdaság	-20 ,30%	65 ,75%	-5 ,33%	-3 ,75%	-16 ,15%	3 ,83%
kereskedelem	7 ,43%	-18 ,58%	2 ,55%	0 ,12%	5 ,33%	6 ,06%
pénzügy	1 ,98%	-16 ,29%	-1 ,45%	-0 ,32%	7 ,45%	24 ,73%
szolgáltatóipar	0 ,21%	-5 ,46%	0 ,44%	0 ,53%	1 ,81%	-0 ,66%
egészségügy	6 ,43%	-15 ,42%	1 ,30%	0 ,24%	2 ,28%	-13 ,81%
oktatás, kultúra	12 ,80%	-31 ,44%	2 ,50%	6 ,06%	8 ,39%	7 ,91%
egyéb közszolgálat	-0 ,78%	-2 ,72%	-0 ,84%	0 ,10%	0 ,72%	15 ,64%
egyéb	-3 ,32%	6 ,47%	-1 ,53%	-2 ,72%	2 ,27%	-0 ,85%

 

5.2.1.1-8. táblázat. Az életminőség mutatók átlagtól való százalékos eltérése a munka jellege szerinti csoportokban férfiaknál

Munka jellege, férfiak	WHO Jóllét Index	Beck Depresszió Kérdőív	Kompetencia (Self efficacy)	Élet értelme (Sense of coherence)	Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?	Elégedett vagyok anyagi helyzetemmel.
Átlag	8 ,128	7 ,171	8 ,713	9 ,620	3 ,363	0 ,646
SE:	0 ,050	0 ,132	0 ,036	0 ,039	0 ,013	0 ,010
F:	12 ,041	30 ,358	16 ,588	14 ,277	31 ,877	31 ,094
Sig.:	0 ,000	0 ,000	0 ,000	0 ,000	0 ,000	0 ,000
Nincs foglalkozása, ill. soha nem dolgozott	7 ,82%	-12 ,64%	-6 ,77%	-4 ,32%	14 ,97%	7 ,35%
segédmunkás	-8 ,15%	60 ,68%	-9 ,11%	-9 ,26%	-8 ,87%	-21 ,72%
betanított munkás	-7 ,52%	34 ,76%	-4 ,49%	-4 ,19%	-5 ,17%	-18 ,84%
szakmunkás	-1 ,62%	3 ,08%	-0 ,10%	0 ,20%	-2 ,19%	-11 ,91%
nem diplomás vezető, irányító	1 ,89%	-17 ,60%	7 ,25%	3 ,55%	0 ,96%	27 ,65%
szakalkalmazott	4 ,69%	-30 ,48%	1 ,49%	0 ,68%	6 ,44%	2 ,53%
ügyviteli dolgozó	1 ,34%	-10 ,71%	1 ,89%	4 ,16%	3 ,00%	24 ,19%
diplomás vezető	11 ,89%	-34 ,81%	6 ,09%	8 ,25%	5 ,49%	55 ,60%

 

5.2.1.1-9. táblázat. Az életminőség mutatók átlagtól való százalékos eltérése a munka jellege szerinti csoportokban nőknél

Munka jellege, nők	WHO Jóllét Index	Beck Depresszió Kérdőív	Kompetencia (Self efficacy)	Élet értelme (Sense of coherence)	Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?	Elégedett vagyok anyagi helyzetemmel.
Átlag	7,401	8,559	8,427	9,941	3,237	0,622
SE:	0,047	0,130	0,034	0,035	0,011	0,009
F:	40,364	73,870	22,177	13,999	85,419	21,956
Sig.:	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Nincs foglalkozása, ill. soha nem dolgozott	-1,96%	16,17%	-7,47%	-3,87%	2,49%	3,46%
segédmunkás	-19,59%	75,95%	-9,55%	-5,19%	-16,44%	-11,24%
betanított munkás	-11,51%	32,69%	-2,49%	-2,48%	-9,37%	-20,36%
szakmunkás	0,63%	-6,57%	1,20%	-1,27%	0,11%	-9,65%
nem diplomás vezető, irányító	8,99%	-28,63%	9,82%	2,90%	3,86%	31,26%
szakalkalmazott	11,07%	-32,53%	2,40%	3,82%	9,20%	5,67%
ügyviteli dolgozó	3,96%	-22,05%	-0,03%	0,16%	4,66%	15,42%
diplomás vezető	19,66%	-42,40%	10,12%	8,76%	11,26%	42,70%

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2844/#m1395amnea_2844 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2844/#m1395amnea_2844)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2844/#m1395amnea_2844)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.2.1.1-1. ábra. WHO Jóllét Index különbségei (az átlagtól való százalékos eltérés) az aktivitás szerinti csoportokban férfiaknál. Átlag: 8,169 SE: 0,049 F: 30,895 Sig.: 0,000

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2846/#m1395amnea_2846 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2846/#m1395amnea_2846)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2846/#m1395amnea_2846)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.2.1.1-2. ábra. WHO Jóllét Index különbségei (az átlagtól való százalékos eltérés) az aktivitás szerinti csoportokban nőknél. Átlag: 7,414 SE: 0,046 F: 53,615 Sig.: 0,000

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2848/#m1395amnea_2848 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2848/#m1395amnea_2848)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2848/#m1395amnea_2848)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.2.1.1-3. ábra. WHO Jóllét Index különbségei (az átlagtól való százalékos eltérés) az ágazat szerinti csoportokban férfiaknál. Átlag: 8,108 SE: 0,051 F: 4,864 Sig.: 0,000

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2850/#m1395amnea_2850 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2850/#m1395amnea_2850)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2850/#m1395amnea_2850)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.2.1.1-4. ábra. WHO Jóllét Index különbségei (az átlagtól való százalékos eltérés) az ágazat szerinti csoportokban nőknél. Átlag: 7,403 SE: 0,049 F: 23,321 Sig.: 0,000

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2852/#m1395amnea_2852 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2852/#m1395amnea_2852)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2852/#m1395amnea_2852)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.2.1.1-5. ábra. WHO Jóllét Index különbségei (az átlagtól való százalékos eltérés) a munka jellege szerinti csoportokban férfiaknál. Átlag: 8,128 SE: 0,050 F: 12,041 Sig.: 0,000

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2854/#m1395amnea_2854 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2854/#m1395amnea_2854)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2854/#m1395amnea_2854)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.2.1.1-6. ábra. WHO Jóllét Index különbségei (az átlagtól való százalékos eltérés) a munka jellege szerinti csoportokban nőknél. Átlag: 7,401 SE: 0,047 F: 40,364 Sig.: 0,000

 

A nők között az eltartottak és a nyugdíjasok depresszió értékei is magasabbak a depresszió határértékénél (12,9 ± 1,9, 11,7 ± ,3), a férfiak esetében a nyugdíjasok között szintén magas a depresszió értéke (9,9 ± ,3), a 10 feletti érték már enyhe depressziós tünetegyüttest jelez. Érdekes módon a munkanélküliek depresszió pontszámai mindkét nem esetében csak alig magasabbak az átlagnál. A férfiak esetében a tanulók, vállalkozók, közalkalmazottak és alkalmazottak depresszió értékei lényegesen jobbak az átlagosnál (legalább 30%-kal alacsonyabbak), a nők esetében ugyanezeket a csoportokat, valamint a GYES-en, GYED-en lévőket jellemzi az átlagosnál legalább 30%-kal alacsonyabb depresszió pontszám. Érdekes módon a nők között az alkalmi munkások depresszió pontszáma az átlagnál jelentősen alacsonyabb, míg a férfiak esetében az átlagnál magasabb (5.2.1.1-4. táblázat, 5.2.1.1-5. táblázat).

Ágazat szerint a mezőgazdaságban dolgozók mindkét nem esetében lényegesen depressziósabbak az átlagnál, a férfiak esetében a pénzügyben és az egészségügyben dolgozók, míg a nők esetében az oktatás, kultúra területén dolgozók a legkevésbé depressziósok (5.2.1.1-6. táblázat, 5.2.1.1-7. táblázat).

A munka jellege és a depresszió között mindkét nem esetében szinte lineáris kapcsolat mutatható ki, ez alól csak az ügyviteli dolgozók esetében van kis eltérés, a szakalkalmazottak depresszió értékei alacsonyabbak, mint az ügyviteli dolgozóké. A nők esetében a segédmunkások és betanított munkások, a férfiak esetében a segédmunkások depresszió átlaga is magasabb 10-nél (5.2.1.1-8. táblázat, 5.2.1.1-9. táblázat).

 

Szorongás

A szorongás értéke is jelentősen magasabb a nők, mint a férfiak között. Aktivitás szerint a szorongás a rokkantnyugdíjasok után a munkanélküliek és a vállalkozó férfiak között a leggyakoribb. Ágazat szerint mindkét nemnél a mezőgazdaságban dolgozók szoronganak leginkább, ezután a férfiak közül az oktatás-kultúra területén dolgozók szoronganak leginkább, míg a nők esetében ők a legkevésbé. Ez arra mutat, hogy a foglalkozási helyzet bizonytalansága, az alacsony jövedelem a férfiak szorongásában lényegesen fontosabb szerepet játszik, mint a nők esetében. A munka jellege szerint mindkét nemben a segéd és betanított munkások szoronganak leginkább, a férfiak közül a szakalkalmazottak, a nők közül a diplomás vezetők legkevésbé.

 

Önbizalom (önhatékonyság vagy kompetencia) kérdőív (Schwarzer, 1993, Kopp 1993).

Azt a beállítottságot jelenti, hogy általában képesnek érezzük magunkat a nehéz helyzetek megoldására. Maximális értéke 12 lehet, a teljes népesség átlagértéke 8,6 ± ,02. Mind a férfiak, mind a nők körében a vállalkozók tartják sajátmagukat a leginkább kompetensnek, legkevésbé a rokkantnyugdíjasok és az alkalmi munkások (5.2.1.1-4. táblázat, 5.2.1.1-5. táblázat).

Ágazat szerint a férfiak közül az egészségügyben és kereskedelemben dolgozók, a nők közül a kereskedelemben, oktatás, kultúra területén dolgozók tartják sajátmagukat leginkább kompetensnek. Legkevésbé a mezőgazdaságban és érdekes módon a pénzügyben dolgozók tartják kompetensnek sajátmagukat (5.2.1.1-6. táblázat, 5.2.1.1-7. táblázat). A munka jellege szerint mind a férfiak, mind a nők esetében a nem diplomás és a diplomás vezetők tartják önmagukat leginkább kompetensnek (5.2.1.1-8. táblázat, 5.2.1.1-9. táblázat).

 

Élet értelme, koherenciaérzés (Skrabski és mtsai, 2004).

A koherenciamérés a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívből (Rahe és Tolles, 2002) vett kérdésekkel történt. Ez a nemzetközi pszichológiai életminőség vizsgálatokban alapvető jelentőségűnek tartott életminőség mutató az egyetlen, amelynek értékei szignifikánsan magasabbak a nők, mint a férfiak között.

Aktivitás szerint a koherencia leginkább a vállalkozókra, közalkalmazottakra és a tanulókra jellemző, de a nyugdíjasok között is magasabb az átlagnál, mind a férfiak, mind a nők esetében. Ezzel szemben a rokkantnyugdíjasok, a munkanélküliek és az alkalmi munkások érzik legkevésbé, hogy az életüknek van értelme (5.2.1.1-4. táblázat, 5.2.1.1-5. táblázat). A férfiak közül kiugróan leginkább az egészségügyben dolgozók, míg a nők esetében az oktatás-kultúra területén dolgozók érzik úgy, hogy az életnek van értelme, legkevésbé mindkét nemben a mezőgazdaságiak (5.2.1.1-6. táblázat, 5.2.1.1-7. táblázat). A munka jellege szerint a diplomás vezetők között legmagasabb a koherencia értéke, legalacsonyabb a segédmunkások között (5.2.1.1-8. táblázat, 5.2.1.1-9. táblázat).

 

Unalom (Életcél kérdőív) (Crumbaugh, Maholick, 1964, Kopp, Skrabski, 1996, Kopp és mtsai, 2000).

Érdekes módon az unalom szignifikánsan gyakoribb a férfiak, mint a nők között. Az unalom az életcélok hiányának igen fontos mutatója. A férfiak esetében leggyakoribb a rokkantnyugdíjasok között, legritkább a vállalakozók esetében. A nők közül leginkább a tanulók unatkoznak, ez a fiatalok között egyre gyakoribbá váló életérzés, ami gyakran vezet öncélú izgalomkereséshez, önkárosító magatartásformákhoz. A nők közül is a vállalkozók unatkoznak legkevésbé. Ágazatok szerint a férfiak közül a pénzügyesek és a mezőgazdaságban dolgozók unatkoznak leginkább, az egészségügyben dolgozók legkevésbé. A nők közül leginkább a mezőgazdaságiak, legkevésbé az oktatás-kultúra területén dolgozók unatkoznak. A munka jellege szerint a magasabb munkaköri beosztásban dolgozók kevésbé unatkoznak, ezalól egyedül az ügyviteli dolgozók kivételek a férfiak esetében, közöttük az átlagnál jelentősen gyakoribb az unalom.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//