Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
 
Az egészséggel kapcsolatos életminőség mutatók:
  • az egészségi állapot önbecslése,
  • a munkaképesség csökkenés,
  • a fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság,
  • Betegségteher Index.
 
Az egészségi állapot önbecslése
Az utóbbi években számos vizsgálat bizonyította, hogy az egészségi állapot önértékelése, az un. „self-rated health” a halálozás megbízható előrejelzője (Idler, Benyamini, 1997). Az „Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?” a kérdést ötfokozatú skálán kellett megítélniük a részt vevőknek: 1: nagyon rossz; 2: rossz; 3: közepes; 4: jó; 5: kiváló.
A teljes 18 évnél idősebb népesség egészségi állapotát 3,31 ± ,01 értékkel jellemezte. a férfiak összességében jobbnak minősítették egészségi állapotukat (3,4 ± ,01), mint a nők (3,2 ± ,01). Nyilvánvalóan mindkét nem esetében a rokkantnyugdíjasok, (ffi: 2,4 ± ,04, nő: 2,3 ± ,04) majd a nyugdíjasok (ffi: 2,9 ± ,03, nő: 2,8 ± ,02) egészségi állapota a legrosszabb, azonban a rokkantnyugdíjasok esetében a nyugdíjasoknál is sokkal alacsonyabb értékeket találtunk (5.2.1.1-4. táblázat, 5.2.1.1-5. táblázat). Az ágazatok közül a mezőgazdaságban dolgozók egészségi állapota a legrosszabb, a férfiak esetében a pénzügyben, a nők esetében a pénzügyben és az oktatás-kultúra területén dolgozók egészséggel kapcsolatos életminősége a legjobb (5.2.1.1-6. táblázat, 5.2.1.1-7. táblázat). A munka jellege szerint a munkahelyi hierarchia emelkedésével arányosan javul az egészséggel kapcsolatos életminőség. Az iskolázottság után a munka jellege, ami a segédmunkástól a diplomás vezetőig tart, az egészségi állapot igen fontos előrejelzője, mint ezt számos vizsgálat bizonyította. az angol közalkalmazottak között végzett vizsgálatok szerint egy segédmunkás tíz évvel kevesebbet él akkor is, ha nem iszik, dohányzik többet, mint egy diplomás vezető (Marmot,Wilkinson, 2000) (5.2.1.1-8. táblázat, 5.2.1.1-9. táblázat).
Az egészséggel kapcsolatos életminőség további mutatói, a munkaképesség csökkenés, a korlátozó mértékű fájdalmak és a Betegségteher Index az egészségi állapot önbecsléséhez teljesen hasonló képet mutatnak. A korlátozó mértékű fájdalmak kiugróan leginkább a mezőgazdasági dolgozókat jellemzik, míg a férfiak esetében legkevésbé a pénzügyben, a nők esetében legkevésbé az oktatás-kultúra területén dolgozókra panaszkodnak erről a problémáról.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave