5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek

 

A bio-pszicho-szocio-gazdasági modell

A bio-pszicho-szocio-gazdasági modell mentén (5.2.1.2-2. ábra) a bizonyított egészségkárosító tényezők hatását elemeztük a nemzetgazdasági kiadások végső kimenetelével, amint azt az ábra felső szintje is szemlélteti. A kockázati tényezőket több kategóriába is sorolhatnánk, de mivel ezen tanulmány határai messzemenően meghaladnák e kötet kereteit, így a hagyományos és a nem hagyományos tényezők közül csak néhányat vizsgáltunk. Ily módon a modellünkbe a hagyományos kockázati tényezők közül a testtömeg indexet, a kort, az iskolai végzettséget és a dohányzást vettük figyelembe. A nem hagyományos pszichoszociális tényezők közül a munkahelyi biztonságérzetet, a munkával való megelégedettséget, a munkahelyi kontrollt és a munkatársi támogatottságot elemeztük. A négy elemből alkotott munkafeszültség indikátort, mind független változót, minden levezetett logisztikus modell mentén kontrolláltuk a korral, a nemmel, és az iskolai végzettséggel, mint fix egészség-meghatározó faktorokkal. az egészségi állapotot, mint függő változót, szűkebb értelemben véve, három tényező mentén határoztuk meg: magas vérnyomásbetegség, betegség nélküli munkaképesség csökkenés, és az, hogy volt-e betegállományban az elmúlt évben. A modellünk végső kimenetét a nemzeti költségterhek határozzák meg, melyet a munkafeszültség kapcsán megtöbbszörözött betegállományból számoltunk ki. A teljes „életminőség”-költség kimenetet két köztes tényező is befolyásolja, I. az egészségmagatartás (EM), és a nemzetgazdasági kimenetet terhelő faktoraiként másodfokon említenénk II. a termelékenység kiesést (TK), és az egészségügyi ellátás (EüE) költségeit. Az utóbbi három tényező vizsgálatára a jelen tanulmány nem tér ki.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_2973/#m1395amnea_2973 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_2973/#m1395amnea_2973)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_2973/#m1395amnea_2973)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.2.1.2-2. ábra. A tanulmány bio-pszicho-szocio-gazdasági (BPSzG) modellje

 

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy milyen mértékű életminőségbeli veszélyeztetettséggel társul a magas munkastressz, és mennyire jellemzi ez a jelenség az aktív magyar munkavállalói réteget. A bio-pszicho-szocio-gazdasági modell megbízhatóságát a Hungarostudy 1995-ös és 2002-es országosan reprezentatív felmérések alapján vizsgáljuk.

 

A mintavétel

Tanulmányunkban a gazdaságilag aktív 30-tól 60. évig terjedő korosztályt vizsgáltuk. 1995-ben 41,7 év, 2002-ben 43,4 év volt a gazdaságilag aktív munkavállalók átlag életkora. Az 1995-ös nemzeti epidemiológiai felmérésből elemzésünkben 3009 aktív munkavállaló szerepel, 1308 nő és 1701 férfi. 2002-ben 4530 fő, ebből 2355 nő és 2175 férfi. 1995-ben mintánk 27%-át vezetők alkották. a nem vezető kategória az alábbi besorolásokat tartalmazta: 6% segédmunkás, 4% betanított munkás, 32% egyéb szellemi és szakmunkás, 24% szakalkalmazott, 7% ügyviteli és egyéb dolgozó. 2002-ben vezetői besorolás 20%, segédmunkás 4%, betanított munkás 14%, egyéb szellemi és szakmunkás 29%, szakalkalmazott 24%, ügyviteli és egyéb munkavállalói kategória 9% (Rózsa, 2004; Kopp, 2002, 2004; Kovács és mtsai 2002).

 

Az egészségi állapot tanulmányunk szerinti dimenziói

A magas vérnyomásbetegséget az alábbi kérdéssel vizsgáltuk: „Állt-e kezelés alatt élete során az alábbi betegségek miatt? – magas vérnyomás.” kérdés, melyre az alábbi válaszlehetőségek voltak: 0 – nem, 1 – igen, régebben, 2 – igen, az elmúlt év során kezeltek járóbetegként, 3 – igen, az elmúlt egy év során feküdt kórházban. Tanulmányunkban a 2, 3 válaszokat vettük figyelembe és hozzáadtunk azokat az eseteket, akik jelenleg szednek gyógyszert is, mivel a hipertónia gyógyszeres kezelése esetükben csak tüneti kezelésnek minősül.

A betegség nélküli munkaképesség csökkenést az alábbi kérdéssel vizsgáltuk: „Összességében hogyan minősíti saját állapotát?” – válaszlehetőségek: 0 – nincs munkaképesség csökkenés, 1 – enyhe munka-képesség csökkenés, 2 – közepes munkaképesség csökkenés, 3 – súlyos teljesítménycsökkenés, 4 – nem képes fizetett munkát ellátni, 5 – székhez vagy tolószékhez kötött, 6 – ágyhoz kötött. A változónkat az alábbi módon értelmeztük: 0. válasz – 0 = nincs munkaképesség csökkenés és 1, 2, 3. válasz – 1 = munkaképesség csökkenés jelenléte. A 30-60 éves aktív munkavállalók mintáján nem találtunk olyan esetet, aki a 4-es 5-ös vagy a 6-os értékeket jelölte volna be.

A betegnapok lekérdezése az alábbi kérdéssel történt: „Az elmúlt egy évben hány napig volt betegállományban?” – a válaszadók itt is önbevallás alapján mondták meg, hogy hány napot töltöttek betegállományban az elmúlt évben. A válaszokat az alábbi módon értelmeztük: 0 – ha egyáltalán nem volt betegállományban, 1 – ha egyáltalán volt betegállományban az elmúlt év folyamán.

 

A munkafeszültség-indikátor (MFI), mint nem hagyományos, független kockázati tényező

Ahhoz, hogy a munkastressz jelenséget mérni tudjuk, nem hagyományos skálázási módszerrel megalkottuk a munkafeszültség-indexet (továbbiakban: MFI) (Münich, 2001; Albu, 1998; Kline, 1998; Vargha, 2000; Jakab, 2004), mely a négy tételre adott válaszlehetőségeket skálába foglalja. A tanulmányunkban kétféle MFI-ről (MFI1995 és MFI2002) beszélünk, mivel a Hungarostudy 1995-ben az elégedettség és a biztonságérzet nem azonos módon volt lekérdezve. Elméletünk szerint az MFI munkafeszültséget mérő négy szintézis jellegű kérdése megfelel a követelmény-kontroll-támogatottság és az erőfeszítés-jutalom-egyensúlyhiány modellek kulcsfontosságú elemeinek, az alábbi módon:

 

Hungarostudy 2002-ben

• A „követelmények feletti kontroll és a munkatársi támogatottság” modell kulcsfontosságú elemei, a kontroll és a munkatársi támogatottság két szintézis jellegű kérdéssel volt lekérdezve: 1. „Tudja-e befolyásolni, ami a munkacsoportjában történik?” (mint a munkakontrollra utaló kérdés) és 2. „Nehéz élethelyzetben mennyire számíthat az alábbiak segítségére?” A felsorolt válaszlehetőségek közül munkatársi segítségre utaló választ vettük figyelembe (mint a munkatársi támogatottságra utaló kérdés).
• Az „erőfeszítés-jutalom-egyensúlyhiány” modell szintézisszerű elemei a munkával való megelégedettséget és a munkahelyi biztonságérzetet határozzák meg, és tanulmányunk szerint az alábbi kérdéseknek felelnek meg: 3. „Elégedetlen vagyok munkámmal.” 4. „Örülök, hogy biztos munkám van.”, melyek a R. Rahe féle Stressz és megbirkózás kérdőív elégedettség blokkjából származnak. (Rahe és Tolles, 2002; Kopp és mtsai → 2.1. fejezet)

 

A válaszlehetőségek 0-tól 2-ig terjednek: 0 – egyáltalán nem, 1 – valamennyire, átlagosan és 2 – nagymértékben. A pozitív válaszokat fordítottan értelmeztük, így a skála pontérték növekedése magas munkafeszültséget fejez ki. A skálánk ily módon 0-tól 12-ig terjed. Az MFI2002 („cut point”) metszeti érzékenységét a Beck skála (Rózsa és mtsai → 2.1. fejezet) 18. pontérték feletti klinikai mértékéhez (Kovács és mtsai, 2002; Szádoczky és mtsai, 2003) viszonyítottuk, és ez a munkafeszültség indikátor 6,05 pontértéknek felelt meg (Jakab, 2004). 2002-ben a közepes MFI értékek 4,05-től 7,99-ig terjednek, a kritikusan magas MFI értékeket 8,0 pontérték felett határoztuk meg.

 

Hungarostudy 1995-ben

Az 1995-ös felmérésben a MFI változók a munkahelyi kontroll és a munkatársi támogatottság azonosak voltak. A munkahelyi biztonságra és a munkával való megelégedettségre utaló kérdések az alábbiak szerint voltak lekérdezve:

1. Munkáját nem szereti, testileg vagy pszichikailag károsodik (mint munkával való megelégedettség) és
2. Munkahelyén bizonytalan, rossz helyzetben van – nem kapott fizetést, fél hogy elveszti állását (mint munkahelyi biztonságérzet).

 

A válaszlehetőségek ebben az esetben 0 – nem és 1 – igenként voltak megadva. A munkatársi támogatottság és a munkahelyi kontroll kérdések 0 – egyáltalán nem, és 2 – nagymértékben jellemző értékeit vettük figyelembe, melyek kódolása így megfelel a Hungarostudy 1995 alapján lekérdezett munkahelyi elégedettség és munkahelyi biztonságérzet kódolási eljárásainak. A válaszok ez esetben 0 – nem és 1 – igen értelmezést nyernek, askálánk ebben az esetben 0-tól 8-ig terjed. az MFI1995 metszeti érzékenységét, a Hungarostudy 2002-es mintán végzett eljáráshoz hasonlóan, a klinikai mértékű depresszív tünetegyüttes mentén határoztuk meg. Ebben az esetben az MFI1995 skála („cut point”) érzékenysége a 4,05 pontértéknél volt megállapítható. 1995-ben a közepes MFI értékek 3,05-től 5,49-ig, a kritikusan magas MFI értékeket 5,5 pontérték felett határoztuk meg.

 

5.2.1.2-1. táblázat. Az MFI1995 kapcsolata a depresszió, a magas vérnyomás, a munkaképesség csökkenése és a betegállományban eltöltött napokkal, valamint az egyéb kontrollváltozókkal (kor, nem, iskolai végzettség) az 1995-ös felmérés alapján a magyar gazdaságilag aktív munkavállalók körében. Kétváltozós logisztikus regresszió analízis alapján

Csoportok Változók	Magas vérnyomás OR (CI 95%); p	Munkaképességcsökkenés OR (CI 95%); p	Betegállomány OR (CI 95%); p
Aktív munkavállaló Férfiak (log. regr. I.)
A modell magyarázó ereje:	ExpB 19%	ExpB 32%	ExpB 42%
Iskolai végzettség	NS	1,09 (1,07–1,1), p< ,001	1,01 (1,02–1,03), p: ,022
Kor	1,05 (1,03–1,07), p< ,001	0,8 (0,7–0,9), p< ,001	0,9 (0,8–0,9), p :,002
MFI1995közepes	NS	1,4 (1,06–2,08), p: ,019	NS
MFI1995magas	1,5 (1,04–2,4), p:,032	1,6 (1,09–2,4), p: ,017	NS
Aktív munkavállaló Férfiak (log. regr. I.)
Iskolai végzettség	1,04 (1,02–1,07), p< ,001	1,09 (1,07–1,1), p< ,001	1,02 (1,02–1,03), p: ,011
Kor	1,09 (1,07–1,1) , p: ,033	0,8 (0,8–0,9), p< ,001	0,9 (0,8–0,9), p: ,005
MFI1995közepes	NS	1,4 (1,04–2,08), p: ,023	NS
MFI1995magas	1,5 (1,01–2,3), p: ,050	1,5 (1,05–2,3), p: ,027	NS
Dohányzás	1,7 (1,2–2,3), p< ,001	NS	NS
BMI	1,09 (1,04–1,1), p< ,001	1,05 (1,01–1,1), p: ,007	NS
Aktív munkavállaló Nők (log. regr. I.)
A modell magyarázó ereje:	ExpB 20%	ExpB 34%	ExpB 46%
Iskolai végzettség	1,09 (1,07–1,1), p< ,001	1,1 (1,08–1,1), p< ,001	1,01 (1,01–1,02), p:,037
Kor	0,8 (0,8-0,9), p< ,001	0,8 (0,7–0,8), p< ,001	NS
MFI1995közepes	1,4 (1,05–2,0), p: ,047	NS	NS
MFI1995magas	NS	1,8 (1,3-2,5), p< ,001	1,6 (1,2 – 2,2), p: ,001
Aktív munkavállaló Nők (log. regr. II.)
Iskolai végzettség	1,08 (1,05–1,1), p< ,001	1,09 (1,07–1,1), p< ,001	1,01 (1,01–1,02), p:,035
Kor	0,8 (0,7–0,9), p:, 002	0,8 (0,7–0,8), p< ,001	NS
MFI1995közepes	NS	NS	NS
MFI1995magas	NS	1,7 (1,2–2,3), p: ,002	1,7 (1,3–2,3), p< ,001
Dohányzás	NS	NS	NS
BMI	1,1 (1,06–1,1), p< ,001	NS	NS

 

Tanulmányban csak hozzávetőlegesen tudjuk összehasonlítani a két munkafeszültséget mérő MFI skálát (MFI1995 és MFI2002), mivelhogy a két skála nem teljesen azonos. Az eredmények értelmezésénél ezt a különbséget figyelemmel követjük. Ily módon a munkahelyi biztonság és munkával való elégedettség dimenziók kivételével két – „részben” azonos- munkafeszültség indikátorról beszélünk.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//