Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
A MFI1995 és MFI2002 mukafeszültség skálák elemeinek szélsőséges értékei 1995 és 2002 között az alábbiak szerint alakultak: a munkahelyi kontroll hiánya 1995: 56,4%, 2002: 39,3%, a munkatársi támogatottság hiánya 1995: 72,3%, 2002: 34,1%. a munkahelyi bizonytalanság 1995: 17,2%, 2002: 21,9%, a munkahelyi elégedetlenség 1995: 26,4%, 2002: 43,8%. 1995-ben a, 4,05 pontértéknél dochotomizált MFI1995 a magyar munkavállalók 13,7%-át érintette, 2002-ben viszont a 6,05 pontérték feletti MFI2002 a munkavállalók 27,5%-ra volt jellemző.
A magas vérnyomásbetegség 1995-ben az aktív munkavállalók 16,7%-ban volt jelen, míg 2002-ben 13%-ban volt kimutatható. A munkaképesség csökkenése az alábbiak szerint alakult: 1995-ben az aktív munkavállalók összességében 23,3%-ban számoltak be munkaképesség csökkenésről, ebből 17,8% – enyhe, 4,3% – közepes és 1,2% – súlyos. 2002-ben munkaképesség csökkenése összességében 25,2%-ban volt jelen az aktív munkavállalók körében, ebből 16,9% – enyhe, 7% – közepes és 1,2% – súlyos. 1995-ben az aktív munkavállalók 47,9%-a volt betegállományban és 2002-ben az aktív munkavállalók 28,6%-a volt betegállományban.
 
5.2.1.2-2. táblázat. MFI2002 kapcsolata a depresszió, a magas vérnyomás, a munkaképesség csökkenése és a betegállományban eltöltött napokkal, valamint az egyéb kontrollváltozókkal (kor, nem, iskolai végzettség) a 2002 felmérés alapján a magyar gazdaságilag aktív munkavállalók körében. Kétváltozós logisztikus regresszió analízis alapján
Csoportok
Változók
Magas vérnyomás
OR (CI 95%); p
Munkaképességcsökkenés
OR (CI 95%); p
Betegállomány
OR (CI 95%); p
Aktív munkavállaló Férfiak (log. regr. I.)
A modell magyarázó ereje:
ExpB 14%
ExpB 32%
ExpB 42%
Iskolai végzettség
NS
0,6 (0,5 – 0,7), p< ,001
0,7 (0,6 – 0,8), p< ,001
Kor
1,1 (1,08–1,1), p<,001
1,06 (1,05–1,08), p<,001
NS
MFI2002közepes
1,4 (1,02–1,9), p: ,034
1,3 (1,05–1,6), p: ,017
NS
MFI2002magas
NS
2,3 (1,5–3,5), p< ,001
NS
Aktív munkavállaló Férfiak (log. regr. II.)
Iskolai végzettség
NS
0,6 (0,5–0,7), p< ,001
0,7 (0,6–0,8), p< ,001
Kor
1,1 (1,08–1,1), p<,001
1,06 (1,05–1,07), p< ,001
NS
MFI2002közepes
NS
1,3 (1,07–1,6), p: ,011
NS
MFI2002magas
NS
2,6 (1,7–4,01), p< ,001
1,5 (1,01–2,2), p: ,045
Dohányzás
NS
NS
NS
BMI
1,1 (1,09–1,1), p<,001
1,02 (1,02–1,05),p: ,032
NS
Aktív munkavállaló Nők (log. regr. I.)
A modell magyarázó ereje:
ExpB 16%
ExpB 32%
ExpB 46%
Iskolai végzettség
0,8 (0,6–0,9), p< ,001
1,08 (1,06–1,1), p< ,001
1,02 (1,07–1,03), p< ,001
Kor
1,1 (1,09–1,1), p: ,030
0,7 (0,6–0,8), p< ,001
NS
MFI2002közepes
1,4 (1,05–2,0), p: ,024
1,3 (1,05–1,7), p:,016
NS
MFI2002magas
NS
1,8 (1,1–2,8), p:007
NS
Aktív munkavállaló Nők (log. regr. II.)
Iskolai végzettség
1,1 (1,08–1,1), p<,001
1,08 (1,06–1,1), p< ,001
1,01 (1,03–1,03), p: ,017
Kor
NS
0,7 (0,6–0,8), p< ,001
0,8 (0,7–0,9), p: ,027
MFI2002közepes
NS
1,3 (1,05–1,7), p:,016
NS
MFI2002magas
NS
2,01 (1,2–3,1), p:,002
1,5 (1,03–2,4) p:,033
Dohányzás
NS
NS
NS
BMI
1,1 (1,09– ,1), p< ,001
NS
NS
*A független változókat kontrolláltuk nemre, korra és iskolai végzettségre
MFI = munkafeszültség-indikátor, BMI = testtömeg index, NS = nem szignifikáns
 
Továbbiakban korra, nemre és iskolai végzettségre kontrollálva kétváltozós lépésenkénti logisztikus regresszió-analízissel vizsgáltuk a munkafeszültség skálák egészségi állapottal való kapcsolatát, összehasonlítva bio-pszicho-szocio-gazdasági modell által meghatározott egyéb hagyományos és nem hagyományos kockázati tényezőkkel.
Az 5.2.1.2-1. táblázat és 5.2.1.2-2. táblázat alapján látható, hogy a dohányzás hatása az iskolai végzettség, kor, és a test tömeg index (BMI) tényezők kapcsán sem 1995-ben, sem 2002-ben nem hozható jelentős mértékben kapcsolatba az egészségi állapot modellünk szerinti meghatározóival. Ha a magas munkafeszültség és a dohányzás hatásait további összefüggések mentén szemléljük (Log. Regr. II.), akkor az látható, hogy a dohányzás és az elhízás egészségkárosító hatása többnyire kapcsolatban van a magas munkafeszültséggel befolyásolva annak statisztikai hatását.
A munkastressz és a magas vérnyomásbetegség kapcsolatát elemezve, korra és iskolai végzettségre kontrollálva 1995-ben férfiaknál a magas, nőknél viszont a közepes munkafeszültség hozható kapcsolatba a vérnyomásbetegséggel. 2002-ben nőknél és férfiaknál egyaránt a közepes munkafeszültség mutatkozott szignifikáns rizikótényezőnek.
1995-ben és 2002-ben is mindkét nemre nézve a betegség nélküli munkaképesség csökkenése, mind a közepes mind a magas munkafeszültséggel jelentős kapcsolatban mutatkozott. Ez a kapcsolat mindkét felmérés mentén nőknél és férfiaknál is a dohányzás és elhízás hatására változott.
A betegállományok tekintetében 2002-ben – férfiaknál és nőknél egyaránt – jelentős összefüggés csak a magas munkafeszültséggel volt kimutatható. Az 1995-ös eredmények tükrében, ez az összefüggés csak a magas munkafeszültség kapcsolatában volt kimutatható, és leginkább csak a gazdaságilag aktív nőkre volt jellemző.
Tehát eredményeink azt igazolják, hogy a munkafeszültség 1995-ben is és 2002-ben is jelentős mértékben összefügg az egészségi állapot alapvető dimenzióival.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave