Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok

A munkastressz kérdésköre fontos szerepet tölt be a munkavállalók közegészségügyi ellátását illetően is. Hazánkban az elmúlt években csak elvétve léteztek olyan törekvések, melyek a munkavállalók munkastressz okozta egészségi ártalmainak megelőzését célozták volna. A nemzeti keretprogramok pályázatai 2004-ben mindössze 14 millió forintot különítettek el ilyen célokra (www. oefi.hu). Ha figyelembe vesszük, hogy manapság nemzeti nagyságrendben a munkastressz már több mint 7,8 milliárdba kerül évente Magyarországnak (becsléseink szerint az 50–100 milliárdot is elérheti), akkor 14 millióval már fel lehet kelteni a cégek és a munkavállalók figyelmét a jelenségre!

A munkavállalói rétegnek, és a pályakezdőknek a munkafeszültség megelőzése érdekében nagyon fontos tanácsként szolgálnak a tanulmány során tárgyalt MFI skálák dimenziói. a munkavállalói egészség és jóllét védelmében ajánlott a munkaszerződésben feltüntetni az alábbi szempontokat:

Szükséges a munkahelyi követelmények, és ennek megfelelő képzési lehetőségek szavatolása adott időszakra, hogy a munkavállaló ne érezze sorsát a munkaadója önkényének kiszolgáltatva.
A munkavállaló ne csak munkába álláskor, hanem később is világosan láthassa, hogy milyen pályalehetőségek kínálkoznak az adott munkaterületen, és ezeket egyeztesse az ő elvárásaival és fejlődési képességeivel.
A munkavállaló számára biztosítani kell a saját munkakörét érintő döntésekben való részvételt (rugalmas munkaidő megszervezése, munkahely által támogatott képzési lehetőségek stb.).

Munkáltatói szempontból is igen fontos a fent említett dimenziók figyelembevétele. Egyrészt, mert többletköltségtől és termelékenységkieséstől óvja meg saját magát. Másrészt a folyamos munkatervezés és monitoring elősegíti a munkastressz prevencióját. ahhoz, hogy a munkatársi támogatottság érvényesülhessen egy adott munkahelyen, a munkáltató szervezeteknek is figyelniük kell az egészséges munkavállalói légkör megteremtésére és fenntartására.

A munkafeszültség összefüggéseit szociál-epidemiológiai perspektívából szemlélve súlyos életminőséget romboló szövődményekkel hozhatjuk kapcsolatba, melyekért jelentős felelősséget kell vállalniuk az érintett szakterületek: foglalkozás-egészségügy, tanácsadók, munkapszichológusok, és nem utolsó sorban a menedzsmentek képviselőinek.

Ezen területek integrált programjának megszervezésével és a nemzetközi trendekkel összhangban az alábbiakat erősíthetjük meg (http://www.workhealth. org/2004):

20–30%-kal lehetne csökkenteni a magas vérnyomásban szenvedő munkavállalók arányát, különösen a középkorú férfiak esetében, ha nem kellene magas munkafeszültségben dolgozniuk (Landsbergis, 2003).
A munkafeszültség okozta magas vérnyomást elsősorban a munkahelyen kell objektíven ambuláns monitoringgal mérni és nem klinikai környezetben, vagy önbevallásos alapon lekérdezni. Ez ugyanis könnyen félrevezető eredményekre vezethet, mert ha valaki régebben szenvedett magas vérnyomásban, de jelenleg nem tartja magát betegnek, ugyanakkor négy éve szedi a vérnyomáscsökkentő gyógyszert. Ettől még ugyanúgy a munkastressz kezeletlen hatása alatt áll (Belkic, 2004).
Fel kell ismernünk a tényt, hogy a munkavállalói élet jelenlegi trendjei közé tartozik a magas munkafeszültségnek való kitettség – mely gyakran túlórákkal és hétvégi munkával is társul –, ennek következtében a kialakuló egészség-károsodások jelentős problémákat fognak okozni az elkövetkezendő években (Kopp, 2004).

Magyarországon talán van ok reménykedésre, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt pár évben jelentős mértékben nőtt az egészségpénztárak száma. Ezek törvény által előírt feladata, hogy az egészség és a jóllét javítása érdekében szolgáltatásokat nyújtsanak befizetőiknek. Az Egészségpénztárak szolgáltatásai kapcsán javasoljuk a „Munkavállalói egészségfejlesztő programok” kiterjesztését (Jakab, 2004). Ezen tevékenységek támogatásában jelentős szerep és feladat hárul a kapcsolódó foglakoztatási és egészségvédelmi politikai szerepvállalásra is. A feltárt munkafeszültség (MFI) jelenségének biopszicho-szociális és gazdasági aspektusait figyelembe véve, ezek interdiszciplináris jellegét szem előtt tartva, a munkahelyek megtartása és az egészségünk védelme érdekében fontos, hogy első helyre tegyük a még kevésbé elterjedt „munkahelyi egészségfejlesztést” (Fritz és Jakab, 2004).

A munkahelyi stressz (munkafeszültség) több szempontból is érinti a társadalmi jóllét biztonságát, mert nemcsak egészségkárosodást, hanem termelékenység csökkenést is okoz. Így a munkahelyi egészségvédelem nem kizárólag csak egy minisztérium, vagy szervezet feladatkörébe tartozik. Ezen a téren hihetetlenül nagy a felelőssége a munkajogot alkotó testületeknek és a szociálpolitikának, és nem utolsósorban a szakterülettel közvetlenül foglalkozó szervezeteknek: a foglalkozás egészségügyi szervezeteknek, az egészségpénztáraknak, a munkahelyi szakszervezeteknek, a Munkaügyi-, Egészségügyi- és Gazdasági Minisztériumnak.

Emellett javasoljuk a csatlakozást a nemzetközi munkaegészségügyi szervezetek céljaihoz, melyek hasonló szervezési alapokra helyezik a munkastressz problémakörnek a kezelési lehetőségeit. 1998-ban, összefoglalva az elmúlt 15 év kutatásait, az alábbi nyilatkozatot tették közzé a munkastressz okozta egészségkárosodások megelőzésére és kezelésére (Tokyo Declaration, 1998): „Felügyelet az egyes munkahelyeken, és nemzeti, valamint regionális szinteken, annak érdekében, hogy felmérjük a munkastresszből származó egészségügyi problémák mértékét, valamint hogy irányelveket nyújtsunk ezek elbírálására és elhárítására. Javasoljuk, hogy a munkahelyeken mérjék fel az ilyen kitettségből (pl. munkafeszültség – magas vérnyomás) származó munkahelyi stresszorokat és egészség-kimeneteket legalább minden évben”.

A fenti nyilatkozatot 2002-ben az Europa Tanács munkaegészségügyi szervezetének bizottsága kiemelten megismételte és ennek értelmében a brüsszeli parlament elé terjesztette (Cox, 2002).

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero