Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója

A hit, a vallás és az orvoslás évezredeken át igen szorosan összekapcsolódott. A vallási közösségek az értékkonszenzuson alapuló közösségek kiemelten fontos típusát alkotják, amelyek meghatározói az életminőségnek is. A vallásosság az életminőség sajátos, spirituális dimenzióját alkotja, amely szintén meghatározója az életminőség alakulásának. A mai orvoslás szinte egyáltalán nem veszi figyelembe a spiritualitásnak, mint a kultúra egyik alapvető jellemzőjének szerepét az emberi egészség alakulásában. Az utóbbi időben azonban egyre több figyelem fordul ennek a hivatalos orvoslás által negligált kérdéskörnek a tudományos vizsgálatára. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a vallási közösséghez tartozás igen jelentős egészségvédő faktor (Oman és Thoresen, 2003, Chatters, 2000, Kark és mtsai, 1996, Fabrega, 2002, Kopp és mtsai, 2004, Pikó, 2003b). Különösen jelentősek azok a prospektív vizsgálatok, amelyek több mint 20 ezer amerikai nyolc éves követése alapján megállapították, hogy a vallásgyakorlásnak a várható élettartamra gyakorolt hatása erősebb, mint a nemi eltérések, vagy a fehér-fekete különbség (McCullough és mtsai, 2000) hatása.
A vizsgálatok eredményei alapján a National Institute of Health szakértői munkacsoportja megállapította, hogy a rendszeres vallásgyakorlás bizonyított független egészségvédő faktor. A WHO életminőség meghatározása a spiritualitás dimenzióját is magába foglalja (Kuyken és Orley, 1995). Igen fontos, hogy a spiritualitás, a hit, a vallás szerepe ne egyszerűen mint egyfajta ’gyógymód’ térjen vissza az orvosi gondolkodásba, hanem az a szemlélet kapjon újra polgárjogot, hogy az ember nem csupán mechanikus tárgy, biológiai objektum. A személyt kulturális és spirituális teljességében kell látnunk (Kopp és Pikó, 2001, Skrabski és mtsai, 2005).
A legújabb tanulmányok kiemelik, hogy az orvoslás és a pszichológia gyakran nem vesz tudomást azokról a kulturális erőforrásokról, amelyek alapvetőek az egyén és a közösség megbirkózási készségeinek erősítésében, a leszakadó rétegekkel kapcsolatban olyan sokat emlegetett „empowerment” erősítésében (Oman és Thoresen, 2003). A globális fogyasztói kultúrával szemben a vallás, a spiritualitás a közösségiség, az egyéni léten túlmutató pozitív célok lehetőségeit kínálja. A vallásokban megfogalmazott erkölcsi elvek alátámasztják a pozitív életminőség alapját képező önazonosságot, a nem anyagi érdekekkel összefüggő önértékelést, az értelmes társadalmi szerepeket és a segítő kapcsolatok értékelését (Maton és Wells, 1995). Robert Putnam szerint a mai amerikai társadalomban a vallási csoportok jelentik a társadalmi tőke legfontosabb alapját (Putnam, 1993, 2000). (A kérdéskörrel részletesen foglalkozunk a monográfia Kopp és mtsai → 4.1.2. fejezetében.)
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave