Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom
 
Albu M. (1998) Construirea si utilizarea testelor psichologice. Ed. Consum Cluj-Napoca.
Aust B, Peter R, Siegrist J. (1997) Stress management in bus drivers: a pilot study based on the model of effort-reward imbalance. Int J Stress Management.
Belkic K, Landsbergis PA, Schnall PL, Baker D. (2004) Is job strain a major source of cardiovascular disease risk? Scand J Work Environ Health, 30(2):85–128.
Büssing A. (1999) Job Insecurity, Control, And Support. Can Control at Work and Social Support Moderate Psychological Consequences of Job Insecurity? Results from a Quasiexperimental Study in the Steel Industry. European Journal of Work and Organizational Psychology, 8 (2):219–242.
Calnan M, Wainwright D, Almond S. (2000) Job Strain, Effort-Reward Imbalance and Mental Distress: a study of occupations in general medical practice. Work & Stress, vol. 14, no. 4:297–311.
Colin J, Mackay, Cosins R, Peter J. Kelly, Steve Lee, Ron H. McCaing. (2004) "Management Standards" and work-related stress int the UK: Policy backrond and science. Work & Stress, 18(2):81–88.
Cox T, Griffiths AJ, Rial-Gonzalez E. (2000) Research on Work-related Stress. Report to the European Agency for Safety and Health at Work. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities. Available from http://agency. osha.eu.int/publications/reports/stress.
Derdoef van M, Maes S. (1999). The Job Demand-Control(-Support) Model and psychological well-being: a review of 20 years of empirical research Work & Stress, vol, 13, no. 2:87–114.
Edwin Pelfrene et. al. (2003) Perceptions of job insecurity and the impact of world market competition as health risks: Results from Belstress, Journal of Occupational and Organizational Psychology, 76:411-425. © 2003 The British Psychological Society
Fahlen G, Peter R, Knutsson A. (2004) The Effort-Reward Imbalance model of psychosocial stress at the workplace a comparison of ERI exposure assment using two estimation methods. Work & Stress: 18(1):81–88.
Fritz P, Jakab E, Dorka P, Mészáros J. (2004) A munkahelyi egészsgégfejlesztés európai gyakorlata. Budapesti Népegészségügy, XXXV. Évfolyam, 4. szám.
Jakab E, Fritz P, Mészáros E, Kopp M. (2004) A munkastressz gazdasági és egészségkárosító következményei. MPT XVI. Nagygyűlése május 27–29, Debrecen.
Jakab E, Lázár I, Fritz P, Kopp M. (2004) Ecological evidences for the relations among high work stress, health, and economic consequences among the active population of Hungary. ICBM Satellite Meeting in Budapest, Hungary august 29–31.
Jakab E. (2003) A munkastressz pszichoszociális és gazdasági következményei. SE 4. Doktori Iskola, Magatartástudományi Doktori Program. Budapest 2003. nov.
Jakab E. (2004) A munkastressz és az egészségi állapot kapcsolatának empirikus bizonyítékai és nemzetgazdasági meghatározói. Semmelweis Egyetem 4. számú Interdiszciplináris Doktori Iskolájának nyolcadik önálló tudományos ülése, november 3. Budapest.
Jakab E. (2004) A munkastressz pszichoszociális és gazdasági következményei. A munka-szervezet-, döntéspszichológia program nyílt napja, ELTE PPK, 2004. február 27.
Jakab Er, Fritz P, Rózsa S, Mészáros E, Kopp M. (2004) A munkastressz az egészség és a jóllét a globalizáció tükrében. Magyar Pszichiátriai Társaság nagygyűlése, Szeged, január.
Karasek R, Theorell T. (1990) Healthy work: stress, productivity, and the reconstruction of working life. New York, Basic Books.
Karasek RA. (1990) Lower health risk with increased job control among white collar workers. J Organiza Behav, 11:171–185.
Kivimaki M, et. al. (2002) Work stress and risk of cardiovasular mortality: prospective cohort study of industrial emoloyees. BMJ, 325:857-5.
Kline P. (1998) The Handbook of Psychological Testing. New York, Canada and London.
Kopp MS, Réthelyi J. (2004) Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality – the Centrel-Estern European health paradox. Brain Reserch Bulletin (accepted for publication).
Kopp MS, Skrabski Á, Réthelyi J, Kawachi I, Adler N. (2004) Self-rated health, subjective social status and middle-aged mortality in a changing society. Beh Med.
Kovács ME, Jakab E, Kopp M, (2002) Középkorú és idos nok lelki egészsége. In: Nagy I, Pongrácz T, Tóth IGy. szerk. Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001. Budapest, TÁRKI, 222–237.
Landsbergis P, Schnall P, Pickering T, Warren K, Schwartz J. (2003) Lower socioeconomic status among men in relation to the association between job strain and blood pressure. Scandinavian Journal of Work, Environment and Health, 29(3):206–215.
Léder L, Kopp M, Szedmák S, Lázár I. (1999) Tárgyvesztés és egészségi állapot. Élethelyzet – életminőség zsákutcák és kiutak. Magyar Tudományos Akadémia, Muhelytanulmányok.
Lisa K. Tamres, Denise Janicki and Vicki S. Helgeson. (2002) Sex Differences in Coping Behavior: A Meta-Analytic Review and an Examination of Relative Coping. Personality and Social Psycology Review, Vol. 6. no I:2–30.
Marmot MG. (1999) Job insecurity in a broader social and health context. In: Ferrie JE, Marmot MG, Griffiths J, Ziglio E. (Eds) Labour market changes and job insecurity: A challenge for social welfare and health promotion 1–10. Copenhagen: WHO Regional Pubications, European Series, No. 81.
Münich Á. (2001) Egyszeru (teszt) skálaszerkesztési módszerek. Alkalmazott pszichológia, III.:65–87. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Pályázatkezelo és Szervezo Osztály "Munkahelyi egészségfejlesztési programok" pályázat: 1062 Budapest, Andrássy u. 82. (www. oefi.hu).
Peter L. Schnall, et al. (2003) Occupational Health Health Gradients in Hospital Workers Gradients in Hospital Workers (GROW Study), Toronto.
Peter R, Siegrist J. (1996) Threat to occupational status control and cardiovascular risk. Israel J of Med Sci,32:179–184.
Peter R, Siegrist J. (1997) Chronic work stress, sickness absence, and hypertension in middle-managers – general or specific sociological explanations? Soc Sci Med, 45:1111–1120.
Pikó B, Piczil M. (2002) Megküzdési (coping) stratégiák és a társas támogatottság összefüggése az ápolónők egészségi állapotával. Pszichológia, (22), 4:437–447.
Pikó B. (1996) Az egészségi állapot komplexitása és mérési lehetőségei. LAM, 6: 474–477.
Rahe RH, Tolles RL. (2002) The Brief Stress and Coping Inventory: A Useful Stress Management Instrument. International Journal of Stress Management, Vol. 9, No. 2:61–70.
Rózsa S, et al. (2004) A HUNGAROSTUDY 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzői. Psychiat Hung, 18(2):83–94.
Schnall PL, Landsbergis PA, Schwartz JE, Warren K, Pickering TG. (1995) The relationship between job strain and change in ambulatory blood pressure: Results of 3 years of follow-up. Submitted to New England Journal of Medicine.
Schwartz JE, Pickering TG, Landsbergis PA. (1996) Work-related stress and blood pressure: Current theoretical models and considerations from a behavioral medicine perspective. Journal of Occupational Health Psychology.
Siegrist J, Klein D, Voigt KH. (1997) Linking sociological with physiological data: the model of effort-reward imbalance at work. Acta Physiol Scand; special issue November.
Siegrist J, Peter R, Cremer P, Seidel D. (1997) Chronic work stress is associated with atheroeic lipids and elevated fibrinogen in middle-aged men. J Internal Medicine; 242:149–156.
Siegrist J. (1996) Adverse health effects of high-effort/low-reward conditions. Journal of Occupational Health Psychology; 1:27–41.
Siegrist J. (2002) Adverse Health Effects of Effort-Reward Imbalance – Aplying the Model to Estern Europe. Heart Disease: Enviorment, Stress and Gender, G. Weidner et al. (Eds), NATO Science Series, IOS Press, vol. 327.
Siegrist J. (2004) Psichosocial work stress, labor market condition and health. ICBM Satellite Meeting in Budapest, Hungary august 29–31.
Siu O-L. (2002) Predictor of job satisfaction and absenteism in two sample of Hong Kong nurses. Jurnal of Advaced Nursing, 40(2):218–229. Source: The Tokyo Declaration. J Tokyo Med Univ,1998; 56:760–767.
Skrabski Á. (2004) Social Capital and Collective Efficacy in Hungary: Cross-sectional Associations with Middle-Aged Female and Male Mortality Rates. Accepted for publication in J Epidemiology and Community Health.
Theorell T, Karasek RA. (1996) Current issues relating to psychosocial job strain and cardiovascular disease research. Journal of Occupational Health Psychology, 1:9–26.
Theorell T. (1996) The Demand-Control-Support model for studying health in relation to the work environment : an interactive model. In K. Orth-Gomer, & N. Schneiderman (Eds), Behavioral Medicine Approaches to Cardiovascular Disease Prevention 69-85. Mahwah, NJ : Lawrence Erlbaum Associates.
Vargha A. (2000) Matematikai statisztika. Pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Budapest.
Waren, Nikolas Dodge. (1997) The organizational and psychosocial bases of cumulative trauma and stress disorders. PhD dissertation. University of Massachusetts Lowell. Disertation Supervisor: Robert A. Karasek.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave