Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
Kutatásunk során súlyos betegek mellett dolgozó szakemberek fizikai- és mentális állapotának felmérésével foglalkoztunk kérdőíves módszerrel – ilyen felmérés Magyarországon eddig még nem készült. A kutatás alapjait a Hungarostudy 2002 vizsgálat jelentette, de mivel az eredeti Hungarostudy kérdőív nem tért ki részletesen az egészségügyi dolgozókkal kapcsolatos kérdésekre, elkészítettük a kérdőív külön, csak az egészségügyi dolgozók számára módosított és önkitöltőssé alakított változatát. Az önkitöltőssé alakítás indoka az volt, hogy nem volt pénzünk kérdezőbiztosok alkalmazására. a kérdőívet és a kutatást a Semmelweis Egyetem kutatásetikai bizottságával engedélyeztettük.
A kérdőívet onkológiai, mozgásszervi rehabilitációs, pszichiátriai, belgyógyászati, nőgyógyászati osztályokra és hospice-okba küldtük el. A 450 elküldött kérdőívből 200 kitöltött kérdőívet kaptunk vissza – ami eléggé elgondolkodtató, tekintettel a teljes névtelenség biztosítására. Bár más országokban is általában 50% alatt van a nem-válaszolók aránya (Pullen 1995). A kérdőívet kitöltők között túlnyomó többségben vannak a kórházban dolgozók.
Mintánkban tehát 200 súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozó (1. csoport) és kontrollcsoportként – a Hungarostudy vizsgálatban szereplő, véletlenszerűen kiválasztott – 1356 nem egészségügyi dolgozó (2. csoport), valamint 227 egészségügyi dolgozó (3. csoport) szerepel, összesen tehát 1783 fő. az 1. csoportban jóval magasabb volt a felsőfokú végzettségűek aránya: 55,7%, ezért a másik két mintát is ehhez kellett igazítani, hiszen először a véletlen kiválasztás egészen más eredményt hozott: a 2. csoportban 21,7%, a 3. csoportban 30,5% volt a felsőfokúak aránya. Jelenleg mindhárom csoportban azonos a nemi, életkori és iskolai végzettségi arány. Mindhárom csoportban 39 férfi és 160 nő volt, átlagos életkoruk az első két csoportban 40, a harmadikban 42 év. A 3. csoportnál nem tudjuk, hogy pontosan milyen területen dolgoznak az egészségügyiek (mivel erre az eredeti Hungarostudy kérdőív nem kérdezett rá), de a Hungarostudy felmérés körülményei alapján valószínűsítjük, hogy az alapellátásban dolgozók vannak többségben. Ezt a csoportot „átlag egészségügyi dolgozó” csoportnak neveztük el.
Az 1. csoport jellemzői: A „jelenlegi foglalkozása” kérdésre mindenki saját maga írta be a választ, így az rendkívüli változatosságot mutatott. végül 3 nagy csoportot alakítottunk ki: orvos, diplomás egészségügyi és ápoló, asszisztens (nem diplomás egészségügyi). Az erre a kérdésre válaszolók közül 50 orvos (27,5%), 42 diplomás egészségügyi (23,1%) és 90 ápoló/asszisztens (49,5%) volt.
Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen osztályon dolgozik – az egyéb válaszok sokszínűsége miatt szintén nagyobb csoportokat alakítottunk ki:
 
1. Onkológia
53 fő
2. Pszichiátria
41 fő
3. Neurológiai és mozgásszervi rehabilitáció
37 fő
4. Belgyógyászat
19 fő
5. Nőgyógyászat
15 fő
6. Hospice
12 fő
7. Egyéb
23 fő
Összesen
200 fő
 
A válaszolók közül legtöbben, 65-en daganatos betegekkel dolgoznak/foglalkoznak (a hospice-ok többsége is ilyen betegeket lát el). A sorban második a pszichiátriai betegeket ellátó egészségügyi dolgozók köre (41 fő), de viszonylag nagy a száma a neurológiai és mozgásszervi betegeket ellátóknak, akik vagy születésüknél fogva, vagy baleset következtében sérült, sok esetben végtagjukat vesztett betegekkel foglalkoznak (37 fő). Összességében a mintánkban leginkább olyan területekről kaptunk adatokat, ahol súlyos, krónikus betegeket látnak el az egészségügyi dolgozók.
A kapott eredményeket SPSS 10.0 statisztikai programmal elemeztük, a szignifikancia vizsgálatokat ANOVA teszttel végeztük.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave