Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom
 
Ahrens WR, Hart RG. Emergency physicians’ experience with paediatric death. American Journal of Emergency Medicine, 1997. 15(7):642–643.
Back A L, Arnold RM, Tulsky A. Teaching Communication Skills to Medical Oncology Fellows. Journal of Clinical Oncology, 2003, 21, 12:2433–2436.
Barnard D, Quill T, Hafferty FW, Arnold R, Plumb J, Bulger R, Field M. Preparing the ground: contributions of the pre-clinical years to medical education for care near the end of life. Working Group on the Pre-clinical Years of the National Consensus Conference on Medical Education for Care Near the End of Life. Academic Medicine, 1999; 74(5):499–505.
Békés V. Ki fél a haláltól? A halálfélelem és korrelátumai. Kharón, 2000. 4. (4.):5–65.
Billings J. A Block S. Palliative care in undergraduate medical education: status report and future directions. JAMA. 1997 Sep 3; 278(9):733–738.
Bognár T, Kolosai N, Hegedűs K, Pilling J. „Kellene, aki megfogná a haldokló kezét. „Mélyinterjúk elemzése orvosokkal. Lege Artis Medicinae, 2001. 11 (2):154–163.
Buda B. A mentálhigiéne szemléleti és gyakorlati kérdései. (Újabb tanulmányok) Bp. 1995. TÁMASZ K.
Buda B. Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. Újabb tanulmányok a mentálhigiénés szemlélet és az elsődleges megelőzés témaköréből, Bp., 1998. TÁMASZ K.
Burton, Mary V, Parker, Ronald W. Psychological aspects of cancer surgery: surgeons’ attitudes and opinions. Psycho-Oncology, 1997. 6(1):47–64.
Debrecenyi KI. Ahol kérdések vannak, ott válaszok is vannak. A szupervízió helye a hospice ellátást végző közösségek életében. Kharón, 2001, 5 (2-3):110–132.
Delvaux N, Razavi D. Psychological training for health care professionals in oncology: a way to improve communication skills. In: Surbone A, Zwitter M. (eds) Communication with the Cancer Patient. New York, Academic Press, 1997, 336–349.
Devan GS. Management of grief. Singapore Med. J, 1993, 34 (5): 445–448.
Dickinson GE, Pearson AA. Death education in selected medical schools as related to physicians’ attitudes and reactions toward dying patients. Annual Conference on Research in Medical Education, 1977, 16:31–36.
Durand RP, Dickinson GE, Sumner ED, Lancaster CJ. Family physicians’ attitudes toward death and the terminallyill patient. Family Practice Research Journal, 1990, 9(2):123–129.
Fekete S. Segítő foglalkozások kockázatai – helfer szindróma és burnout jelenség. Psychiatria Hungarica, 1991, 6(1):17–29.
Field D. The organization of nursing. Hospitals as organizations In: Nursing the dying. Tavistock/Routledge, London, 1994.
Ferro N. Evaluation of burnout in oncology nurses. Poster. IPOS Congress, Hamburg, 1998.
Gorell B, Gill. Családterápia és gondozás. Bp. 1991. Animula K.
Hegedűs K. A haldokló betegeket kísérő személyzet mentálhigiénéje. A kiégés és a pszichés terhek csökkentésének lehetőségei. Lege Artis Medicinae, 2000, 10 (5):448–452.
Hegedűs K, Pilling J, Kolosai N, Bognár T. Ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdje. Lege Artis Medicinae, 2001, 11 (6-7):492–499.
Hegedűs K, Pilling , Kolosai N, Bognár T, Békés V. Orvosok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjei. Orvosi Hetilap, 2002, 143 (42):2385–2391.
Hennezel M. de. A meghitt halál. Bp. 1997, Európa.
Hennezel M. de. A meghitt távolság. Ford. Hegedűs Katalin. Kharón Thanatológiai Szemle, 1998, 2 (1):5–12.
Hézser G. Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Pasztorálpszichológiai tanulmányok. Bp., 1996, Kálvin Kiadó.
Kaye JM, Loscalzo G. Learning to care for dying patients: a controlled longitudinal study of a death education course. Journal of Cancer Education, 1998, 13(1):52–57.
King MB, Cockcroft A, Gooch C. Emotional distress in doctors: sources, effects and help sought. J Roy Soc Med, 1992, 85:605–608.
Kolosai N, Bognár , Pilling J, Hegedűs K, Békés V. „… és ments meg Uram minket a hirtelen haláltól!”. Összefüggések a nővérek halálfélelme és a haldoklógondozás minősége között. Valóság, 2002. 45 (2):66–82.
Maguire P, Booth K, Elliot C, Jones B. Helping health professionals involved in cancer care acquire key interviewing skills. The impact of workshops. European Journal of Cancer, 1996; 32A:1486–1489.
Molnár R, Feith H. Szerepkonfliktusok megnyilvánulásai orvosnők körében. LAM, 2000. 10 (10.):810–815.
Nagy L. PhD hallgató által felvett interjú részlete, 2004.
Nagy ZsA. A terminális állapot diagnózisának közlése és a saját halálhoz való viszony. Lege Artis Medicinae, 1994. 4 (7):694–699.
Parkes KR. Stressful episodes reported by first-year student nurses: a descriptive account. Social Science & Medicine, 1985. 20(9):945–953.
Pilling J, Hegedűs K, Bognár T, Kolosai N, Békés V. Halálnak halála. Haldoklással és halállal kapcsolatos ismeretek oktatása a graduális és posztgraduális orvosképzésben. Egészségügyi Krónika, 2001, 6 (1-2):23–24.
Pullen D, Lonie CE, Lyle DM. Medical care of doctors. Med J Australia, 1995, 162:481–484.
Ramirez AJ, Graham J, Richards MA. Burnout and psychiatric disorder among cancer clinicians. Br J Cancer, 1995, 71:1263–1269.
Razavi D, Delvaux N, Farvacques C, Robaye E. Brief psychological training for health professionals dealing cancer patients: a one-year assessment. Gen Hosp Psychiatry 1991, 13:253–260.
Riskó Á. A terminális állapotban levő rákbetegek életminőségét javító nem verbális módszerek ismertetése. In: Halálközelben II. Bp. 1995. Magyar Hospice Alapítvány, 129–169.
Riskó Á. A test, a lélek és a daganat. Bp., 1999, Animula Kiadó.
Shanefelt TD, Sloan JA, Habermann TM. The Well-Being of Physicians. Amer. J. Med, 2003, 114, 6:513–519.
Singer M. A cselekvő csend. Áramlat-élmény a hallgatás, meghallgatás által a gyógyíthatatlan betegek mellett. Kharón, 2001, 5 (1):37–75.
The Student and Junior Doctor in Distress – “our duty to care”. J. Australian Medical Association, Suppl. 2002, 177:2–32.
Temesváry B. A halálfélelem néhány sajátos aspektusa. Orvosi Hetilap, 1996, 137. (26):1419–1425.
Walker LG. Communication Skills: When, Not if, To Teach. European Journal of Cancer, 1996, 32A, 9:1457–1459.
Zisook S. Death, Dying and Bereavement. in: Comprehensive Textbook of Psychiatry, Sixth Edition. Editors: Kaplan HI, Sadock BJ. Williams and Wilkins, Baltimore, 1995.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave