Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.2.2.2.2. Minta és módszerek
2003-ban 298 orvosnővel készült kérdőíves adatfelvétel. a Magyar Orvosi Kamara adatbázisa alapján 500 magyar orvosnőt választottunk ki kor, településtípus, valamint szakág szerint, reprezentatív módon (továbbiakban: minta).
A testi-lelki egészségi állapotot és ezek háttértényezőit önkitöltős kérdőívvel vizsgáltuk. A kérdőív főbb csomópontjai az alábbi vizsgált területek voltak: a jelenlegi munkára, munkahelyre, munkavégzésre vonatkozó kérdések, egészségi állapotra és prevencióra vonatkozó kérdések, az egészségmagatartás, a pszichés állapot felmérése és az ún. női kérdések (terhesség, szülés, szerepkonfliktus) problémái. A kérdőív egységei a pszichés és szomatikus betegségstruktúra, az elsődleges és másodlagos prevenció kérdései köré szerveződtek.
Kutatómunkánk a keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálat módszerével történt. Az összefüggések vizsgálatakor esélyhányadost (OR) számoltunk. Az adatfeldolgozást az SPSS 9.0. program felhasználásával végeztük, a 95%-os szignifikanciaszintet (p<0,05) fogadtuk el az értékelhetőség minimumának. Kutatásunk lefolytatásakor mindvégig szem előtt tartottuk, hogy kapott eredményeink csakis egy hasonló demográfiai összetételű, diplomásokból álló kontrollcsoporttal összehasonlítva lehetnek modellértékűek. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Hungarostudy 2002 országos adatfelvétele szolgáltatta az összehasonlításhoz az alapot. Kihasználva a Hungarostudy 2002 adatbázisát, az összes diplomás nő kérdőívéből (N = 970) hoztuk létre vizsgált mintánk kontrollcsoportját (továbbiakban: kontrollcsoport). A két csoport összehasonlítását lehetővé tette az is, hogy az általunk használt kérdőív, valamint a Hungarostudy 2002 kutatás kérdőíve számos ponton átfedte egymást. A betegségstruktúra, a pszichés állapot, valamint számos életmódbeli kérdés esetében az átfedés 100%-os. Azonban számos kérdéskör esetében az egyeztetésre nem nyílt lehetőség. Az orvosi hivatás jellegéből adódó speciális háttérváltozók feltérképezésekor ugyanis szükségszerűen differenciált kérdéseket kellett használnunk, amelyek a munkavégzés körülményeire és hatásaira fókuszáltak.
 
5.2.2.2-1. táblázat. Életkor szerinti megoszlás
Korcsoport
Orvosnői minta
Női kontrollcsoport minta
24–35
18,9%
33,0%
36–45
25,5%
24,6%
46–55
33,9%
21,9%
56–65
19,9%
11,4%
66–76
1,7%
9,0%
 
 
 
 
5.2.2.2-2. táblázat. Családi állapot alakulása
Családi állapot
Orvosnői minta
Női kontrollcsoport minta
Házas, házastársával együtt él
64,1%
58,7%
Házas, házastársával nem él együtt
4,4%
1,8%
Elvált
4,4%
11,8%
Özvegy
5,4%
6,8%
Élettársi kapcsolat
5,4%
4,1%
 
5.2.2.2-3. táblázat. Gyermekek száma
Gyerekszám
Orvosnői minta
Női kontrollcsoport minta
0
14,8%
25,4%
1
21,5%
25,2%
2
47,5%
39,4%
3 és annál több
16,2%
10,0%
 
Mintánk elemszáma 298 fő, a kontrollcsoporté 970 fő. A mintába kerültek átlagéletkora 48,6 év (SD = 11,16) a kontrollcsoporté 45,6 év (SD = 15,1). Az életkori megoszlást az 5.2.2.2-1. táblázat szemlélteti.
Az 5.2.2.2-2. táblázat a családi állapot megoszlását szemlélteti. az orvosnői csoportban a kontrollcsoporthoz képest az elváltak aránya jelentősen kisebb. Kapott eredményünk megerősíteni látszik a legfrissebb nemzetközi szakirodalom eredményeit, ahol kiemelik az alulreprezentált válási arányt az orvosnők körében (Shaw-Wedding 2003).
Gyerekmekszám tekintetében az orvosnők körében nagyobb arányú a 3 vagy több gyermek vállalása, kisebb arányú gyermektelenség (5.2.2.2-3. táblázat).
A gazdasági aktivitás tekintetében elmondható, hogy az orvosi mintában nagyobb arányú a vállalkozók jelenléte, és kisebb arányú a nyugdíjasoké:
  • Közalkalmazott és alkalmazott: orvosnő 140 (48,9%), diplomás nő: 594 (61,5%)
  • Vállalkozó: orvosnő 142 (49,7%), diplomás nő: 191 (19,8%)
  • Nyugdíjas: orvosnő 13 (4,3%), diplomás nő 151 (15,6%).
 
Az orvosi munkavégzés és az életpálya szempontjából alapvetően meghatározó a választott munkahely jellege (5.2.2.2-4. táblázat, 5.2.2.2-5. táblázat). Más megterhelést, szabadidő- és munkaidő-strukturálást és ügyeleti munkavégzést jelent az alap-, szak- és a fekvőbeteg-ellátásban végzett munka. Mintánkban kórházi és klinikai munkát kisebb arányban vállalnak az orvosnők, míg a járóbeteg-szakrendelésen nagyobb arányban dolgoznak. Az orvosnők közül 130-an (44.7%) ügyelnek.
 
5.2.2.2-4. táblázat. Főmunkahely
Főmunkahely, főfoglalkozás
Orvosnői minta
Klinika
2,0%
Kórház
18,7%
Háziorvos
25,9%
Szakrendelő
11,2%
Szociális intézmény, szanatórium
0,3%
Mentőállomás
0,3%
Üzemorvos
21,4%
GYES/GYED
2,4%
Gyógyszerlátogató
1,0%
Magánrendelő
4,8%
Szakértői Intézet
2,0%
Köztisztviselő
1,0%
Iskolaorvos
1,0%
Egyetemi oktató
0,7%
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave