Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
Az orvosnők a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri megbetegedések, az allergia, a gyomor- és nyombélfekély, a gyomor-és bélrendszeri betegségek és a nőgyógyászati betegségek terén mutatnak többletet a diplomás kontrollcsoporthoz képest (5.2.2.2-7. táblázat).
Vizsgálatunkban az egészségi állapot szubjektív megítélését fontos tényezőnek tekintettük. A szakirodalommal összhangban feltételeztük, hogy a „vélt egészség” az egyik legjelentősebb egészségindikátor (Bowling 1991). a jelenlegi egészségi állapot értékelésében az orvosi minta ítélte jobbnak egészségi állapotát (69,8%, míg a diplomás női kontroll esetében 65,5%). abban az esetben azonban, amikor a korosztályhoz viszonyított egészségi állapot szubjektív megítélésre kérdeztünk, az orvosnői csoportból mindössze 32,2% gondolta magát egészségesebbnek kortársainál, míg a kontrollcsoport diplomása 90%-ban egészségesebbnek gondolták magukat saját korosztályuknál.
Korábbi kutatásaink (Győrffy 2003, Ádám 2003) folytatásaként helyeztük vizsgálatunk fókuszába a terhespatológiai kérdéseket. Kapott eredményeink ugyanis azt mutatták, hogy az egészségi állapot és az egészségmagatartás tényezői közül is kiemelkednek a terhességgel és gyermekvállalással kapcsolatos egészségügyi problémák (spontán vetélés, veszélyeztetett terhesség, meddőség, művi abortusz; továbbiakban: terhespatológiai problémák). 2002 őszén végzett mélyinterjús kutatásunkban vált nyilvánvalóvá, hogy a terhességgel, szüléssel kapcsolatos problémák a megkérdezett orvosnők mintegy 74%-ára jellemző.
A nemzetközi szakirodalom egyöntetű álláspontja szerint a munkával kapcsolatos stresszorok és az egészségi állapot között szoros összefüggés figyelhető meg. Kimutatható ugyanis, hogy a hosszú munkaidő és a nagyfokú érzelmi és fizikai megterhelés a nők esetében gyakrabban vezet coronáriamegbetegedésekhez, valamint myocardialis infarktushoz (Haynes-Feinleib 1980, Haynes és mtsai 1984, Theorell 1991).
A speciális stresszterheléssel összefüggésben a kutatók a terhességi problémák arányát is kiemelkedőnek találták. Svéd vizsgálatok kimutatták, hogy a túlmunka és a változó időbeosztás nagyobb valószínűséggel okoz vetélést (Axelsson és mtsai 1989). Ez az arány még számottevőbb akkor, ha a terhes nőnek már van(nak) gyermeke(i). Kanadai kutatók bebizonyították, hogy az esti, illetve az éjszakai időbeosztás 3-4-szeresére növeli a spontán vetélések arányát (Infante-Rivard C. és mtsai 1993).
Jelen vizsgálatunk eredményei alapján megerősítést nyert korábbi feltételezésünk: mintánkban nagyobb a művi abortuszok száma, a spontán vetélés és a veszélyeztetett terhességek aránya (5.2.2.2-8. táblázat).
 
5.2.2.2-8. táblázat. Terhességgel, szüléssel kapcsolatos problémák
Terhességekkel, szüléssel kapcsolatos problémák
Orvosnői minta
Női kontrollcsoport
Művi abortuszok előfordulása
35,3%
23,4%
Spontán vetélés
24,16%
12,4%
Veszélyeztetett terhesség
27,1%
12,3%
 
Korábbi vizsgálati eredményeink, és a szakirodalom adatai szerint az anyaság egészségi mutatóinak alakulását a munkából fakadó stressz jellege meghatározóan befolyásolja. Feltételezhető ugyanis, hogy a terhességek alakulását (az irodalmi adatok alapján leginkább a spontán vetélések, a koraszülések és az alacsony születési súly alakulását) a munkavégzés stresszorai jelentősen befolyásolják (Marbury 1992, Goulet,Theriault 1987, Barel, Roman, Doyle 1985).
A művi abortuszok alakulásában a következő háttérváltozók bizonyultak meghatározónak:
  • A már világra hozott gyerekek száma (OR = 2,679 és CI = 1,554–4,620). Akiknek kettő vagy kettőnél több gyermekük van, szignifikánsan nagyobb arányban estek át művi abortuszon (p = 0,000).
  • A szakvizsgák száma. Szignifikánsan magasabb arányú a több szakvizsgával rendelkezők száma a művi abortuszon átesetteknél (p = 0,016). Feltételezhető tehát, hogy az orvosi hivatás kritikus szakaszainak egyike a pályakezdés, amely a családalapítással és a munkastresszel együtt – mintegy egymást erősítve – hatnak a terhességekre, szülésekre (Phillips 2000, Levey 2001, Palepu-Herbert 2002, Firth-Cozens J. 1987).
  • Nagyobb arányú az művi abortusz az ügyeletet vállalók között (p = 0,028).
  • Tendenciaszerű (p = 0,069), hogy több a művi abortusz a nem alapellátásban dolgozók körében.
  • Végül még két háttérváltozó kapcsolata bizonyult jelentősnek: a művi abortuszon átesetteknél szignifikánsan magasabb a dohányzók aránya (OR = 1,800 és CI = 1,093–2,964 és p = 0,022), valamint a Beck-depresszió pontszámok tendenciaszerűen a művi abortuszosok csoportjában magasabbak (p = 0,083).
 
A művi abortuszok háttértényezőinek vizsgálatakor tehát a munkavégzéssel kapcsolatos változók (szakvizsgák száma, munkahely jellege és az ügyeletek aránya) meghatározó jelentőségűek.
A spontán vetélések háttértényezői közül az alábbiak bizonyultak meghatározónak:
  • A munkaidő mennyisége: azok között, akik 8 óránál többet dolgoztak terhességük idején, szignifikánsan magasabb a spontán vetélés aránya (p = 0,05).
  • Magasabb arányúak az öngyilkossági gondolatok (p = 0,021, OR = 8,381 és CI = 1,639–42,860).
  • Nagyobb arányban jellemző erre a csoportra a szerepkonfliktus megléte (p = 0,0136, OR = 1,749 és CI = 0,875 és 3,494).
 
A spontán vetélések alakulásakor tehát két fontos tényező bizonyult meghatározó jelentőségűnek: a munkaidő mennyisége és a szerepkonfliktus átélése.
 
A veszélyeztetett terhességek rizikófaktorainak a következő tényezők bizonyultak:
  • A már megszületett gyerekek száma (p = 0,01).
  • A szakvizsgák száma (p = 0,027).
  • Magasabb pontszám a Beck-depresszió skálán (p = 0,017).
  • Az öngyilkossági gondolatok nagyobb aránya (p = 0,01).
  • Nagyobb arányban éreztek hátrányt életük során, azért mert nők (p = 0,001 és OR = 2,618 és CI =1,497–4,579).
  • Szintén meghatározó jelentőségű faktor a szerepkonfliktus megléte (p = 0,001 és OR = 2,695 és CI= 1,473–4,932).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave