Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.2.2.2.6. Összegzés
Epidemiológiai kutatásunk céljául tűzte ki a megbetegedési mutatók gyakoriságának leírását, a munkavégzésből, munkastresszből eredő hatások jelentőségének felmérését, valamint a betegségstruktúrával összefüggésbe hozható egyes pszichés tényezők – depresszió, öngyilkossági kísérletek, alvászavarok, neurotikus tünetek– prevalenciájának leírását a vizsgált orvosnői mintában. Kiemelt figyelmet fordítottunk a szerepkonfliktus problémájára, mely feltételezésünk szerint magyarázó jelentőségű az orvosnők egészségi állapotának alakulásakor.
Megállapítható, hogy a vizsgált orvosi mintára jellemző a túlterheltség, a hosszú munkaidő és a nem elégséges alvásmennyiség. A kontrollcsoporthoz viszonyítva az orvosnők többet dohányoznak, több nyugtatót fogyasztanak és kevesebbet sportolnak. A Beck-féle depresszió pontszámok alapján az orvosi minta szignifikánsan depressziósabbnak mondható, valamint az öngyilkossági gondolatok gyakorisága is szignifikánsan eltér a kontrollcsoportban kimutatható értéktől.
Az orvosnők a daganatos megbetegedések, az allergia, a gyomor- és nyombélfekély, a gyomor- és bélrendszeri betegségek és a nőgyógyászati betegségek terén mutatnak többletet a diplomás kontrollcsoporthoz képest. Feltételezhető, hogy a terhességek alakulását (az irodalmi adatok alapján leginkább a spontán vetélések, a koraszülések és az alacsony születési súly alakulását) a munkavégzés stressztorai jelentősen befolyásolják (Marbury 1992, Goulet,Theriault 1987, Barel, Roman, Doyle 1985). Az orvosi hivatás kritikus szakaszainak egyike a pályakezdés, amely a családalapítással és a munkastresszel együtt – mintegy egymást erősítve – hatnak a terhességekre, szülésekre (Phillips 2000, Levey 2001, Palepu-Herbert 2002, Firth-Cozens J. 1987). Jelen vizsgálatunk eredményei alapján megerősítést nyert korábbi feltételezésünk: a művi abortuszok száma, a spontán vetélés és a veszélyeztetett terhességek aránya az orvosnők körében jelentős többletet mutat. A terhespatológiai problémák hátterében a szerepkonfliktus és a munkastressz együttes hatását igazolják a mélyinterjús kutatás eredményei. Az öngyilkossági gondolatok, a depresszió, a gyakori ügyeletek, a hosszú munkaidő (8<), valamint a nőgyógyászati, terhespatológiai megbetegedések és a magas vérnyomás szignifikáns összefüggésben vannak a szerepkonfliktus meglétével.
Vizsgálatunkban epidemiológiai vizsgálatok alapján új adatokat közöltünk az orvostársadalom magyarországi morbiditási prevalenciájáról. Kimutattuk, hogy az orvosnők körében a krónikus betegségek előfordulási gyakorisága magasabb, mint más diplomás foglalkozások esetében. Magyarországon ez az első olyan átfogó kutatás, melynek során az orvosnők körében előforduló terhespatológiai problémák (művi abortusz, spontán vetélés, veszélyeztetett terhesség) magasabb aránya igazolást nyert.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave