5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése

A jelen monográfia az életminőség olyan összetett megközelítését támogatja, amely nem szűkíti le a kérdést csupán egyetlen területre, hanem figyelembe szeretné venni mind a fizikai egészséggel, mind a pszichikummal, mind a szociális környezettel kapcsolatos hatásokat. Ez a szemlélet lehetővé teszi, hogy a hagyományos biomedikális paradigma helyett olyan modern magatartástudományi, biopszichoszociális megközelítéssel vizsgáljuk az életminőséget, amely integrálni tudja az egyént érő fizikai, mentális és szociális hatásmechanizmusokat (Kopp és Pikó → 1.2. fejezet). Egy-egy életeseménynek sokszor mindhárom területen megjelennek a következményei. A házasság, a válás, a betegségek, a halálesetek, a gyermek születése vagy a munkahelyi és anyagi helyzet változása egyaránt vonhatnak maguk után változásokat a fizikai és a pszichikai állapotban, csakúgy mint a társas-szociális helyzetben. Jelen tanulmányban elsősorban a fizikai és a pszichikai állapotra vonatkozó következményeket szeretnénk megvizsgálni.

 

Az életminőség-mutatók skálái

A Hungarostudy 2002 számos olyan skálát tartalmaz, amely alkalmas az életminőség fizikai és pszichológiai dimenzióknak a mérésére (Kopp és mtsai → 2.1. fejezet). Ezeket a skálákat mint következményváltozókat külön-külön is fel fogjuk használni az életesemények elemzésére. A következő skálákat vonjuk be vizsgálatunkba:

• WHO Jóllét Index,
• Beck Depresszió Kérdőív,
• reménytelenség,
• szorongás,
• vitális kimerültség,
• énhatékonyság/kompetencia,
• koherenciaérzés,
• az élet értelme,
• unalom,
• az egészségi állapot önbecslése,
• a munkaképesség csökkenés,
• a fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság,
• munkaképtelen napok önbecslése,
• Betegségteher Index.

 

Megjegyzendő, hogy a szorongásra, az élet értelmére és az unalomra a kérdőívben csak egy-egy kérdés utal, de a korábbi vizsgálatok alátámasztják ezeknek a kérdéseknek a validitását is. Ahhoz, hogy bővebb áttekintést kaphassunk az elemzésbe bevont életminőség-mutatókról, érdemes megvizsgálni egymással való kapcsolatukat. Korrelációs mátrixuk azt mutatta, hogy ezek a dimenziók egymással szinte kivétel nélkül szignifikáns összefüggést mutatnak. Egyedül az élet értelmére vonatkozó kérdésnél láttunk lazább kötődést a többi dimenzióhoz (1 esetben csak tendenciaszerű és 1 esetben a kapcsolat hiánya), amelyet a nagyon alacsony korrelációs hányadosok is mutatnak. A többi dimenziót tekintve a legszorosabb kapcsolat a Beck Depesszió Kérdőív és a reménytelenség közötti 0,75-ös korreláció volt, de általában is elmondható, hogy a korrelációs hányadosok viszonylag magas értékeket vettek fel. Ez azt jelenti, hogy ezek a skálák bár mást és mást mérnek, de sok hasonlóságot, átfedést is mutatnak.

 

Életminőség-mutatók belső struktúrájának feltárása, életminőség-faktorok képzése

Tekintettel arra, hogy a vizsgálatba bevont életminőség-mutatók sok együttjárást tartalmaznak, érdemes volt feltárni mögöttes struktúrájukat. a 3.1-es fejezetben bemutatott, az életminőség-skálára elvégzett teljes faktoranalízishez képest itt csak a fizikai és a pszichológiai életminőség skáláit vizsgáltuk, az elégedettség mutatóit nem. Faktoranalízissel 2 jól definiálható faktor rajzolódott ki. A szokásos eljárást követve sorban kihagytuk azokat a mutatókat, amelyek 0,3 alatti varianciával szerepeltek a faktorstruktúrában. Így a végső megoldásban csak 8 életminőség-mutató maradt. A fizikai állapotra utaló életminőség-mutatók a mi elemzésünkben is tisztán elkülönültek a pszichológiai állapotra utaló életminőség-mutatóktól (Kopp és mtsai → 3.1. fejezet). A két faktor a következő skálákat tartalmazta:

 

1. faktor: FIZIKAI ÉLETMINŐSÉG a munkaképesség csökkenés, Betegségteher Index, az egészségi állapot önbecslése, a fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság.

2. faktor: PSZICHOLÓGIAI ÉLETMINŐSÉG Beck Depresszió Kérdőív, reménytelenség, szorongás, WHO Jóllét Index.

 

A faktorstruktúra szignifikáns volt, a teljes variancia 57%-át magyarázta.

A két dimenzió ilyen egyértelmű elkülönülése azért is rendkívül lényeges eredmény, mert tisztán kirajzolódni látszik egy fizikai és egy pszichológiai állapotot jelölő terület, amely alátámasztja az életminőségek multidimenzionális megközelítését. A továbbiakban a 2 faktort mint eredményváltozókat szintén bevontuk az életesemények vizsgálatába.

 

5.3.1.4. Az életesemények hatása az életminőségre

Az eredeti Rahe–Holmes-féle Életesemény Lista (Holmes, Rahe, 1967, Rahe, 1975, Hobson és mtsai, 1998) kiértékelése a vizsgálati személyekkel megtörtént életesemények pontértékeinek összeadásával történik. Ezeket a pontértékeket egy 394 fős vizsgálat alapján alakították ki, amelyben a vizsgálati személyeknek súlyozniuk kellett, hogy a különböző életesemények mennyire befolyásolták az életüket. Az így kapott eredmények alapján alakították ki azokat a 0 és 100 közötti pontértékeket, amelyek Rahe-féle LCU-értékek (Life Change Unit) néven váltak közismertté. Ezeknek a pontértékeknek a segítségével könnyen ki lehet számítani, hogy az illető személy életére jelenleg mennyire lehetnek jellemzők a stressz és az ebből fakadó fizikai és mentális problémák. Csak azt kell tudnunk, hogy az elmúlt időszakban (a magyar vizsgálatban ez az elmúlt 5 év) mely életesemények történtek meg a vizsgálati személlyel. Ezekhez az életeseményekhez tartozó pontértékeket (tulajdonképpeni súlyokat) szokták összegezni a stressz jelenlegi nagyságának becsléséhez.

Egy ilyen típusú súlyozott összeg számítását céloztuk meg mi is a kérdőív adaptált és hazai mintán tesztelt változatával. Regressziós modellünkben az életesemények súlyozott összegével szeretnénk jól előre jelezhetővé tenni az életminőséget, illetve a fizikai és mentális egészségi állapotot, amelyet jelen megközelítésben az életminőség-mutatók és a két életminőség-faktor reprezentálnak. A regressziós elemzés lényege tudniillik éppen az, hogy megtaláljuk azokat a súlyokat, amelyeket a független változókhoz rendelve a lehető legpontosabb előrejelzést tudjuk adni a függő változók értékére.

Az eljárás könnyebb megértése érdekében álljon most itt egy példa. az eredeti Rahe–Holmes-féle modellben, ha például a vizsgálati személynek meghalt a házastársa, az 100-as pontértéknek felel meg. Ha emellett munkahelyéről elbocsátották, amely 47-nek számít, és nagyobb baleset vagy betegség érte, amely 53-nak, akkor a rá jellemző stresszérték e három összege, 200 lesz. Ha egy másik személyt tekintünk, akit nyugdíjaztak, ami 45 pontot ér, elvált, amely 73-at, és gyermeke elköltözött otthonról, amely 29-et, akkor az ő stresszértéke 147 lesz. Hasonló módon minden személy stresszértékét ki tudjuk számítani a vele megtörtént életesemények alapján. Ezek a kiszámított stresszértékek az eredeti Rahe–Holmes-féle modell szerint előrejelzik az egészség alakulását.

A regressziós modell segítségével mi fordítva tettük fel a kérdést: Milyen pontértékeket (súlyokat) rendeljünk az egyes életeseményekhez, hogy a lehető legjobban jósolja be az egészséget? Az egészség mérésére a fizikai és a pszichológiai életminőség skáláit és faktorait használtuk. Ha például a fizikai életminőséget szeretnénk a lehető legjobban bejósolni az életesemények alapján, akkor a regressziós számítások eredményeképpen az derül ki, hogy a nagyobb balesetet vagy betegséget 78 pontnak, a nyugdíjba vonulást 35-nek, míg az anyagi helyzet romlását 17-nek érdemes beszámítani, mert az ezekkel kapott stresszértékek jósolják be legjobban a jelenlegi fizikai életminőséget.

Összefoglalva, a mi modellünkben a bemeneti, avagy független változók az életesemények. Ezekhez keresünk megfelelő súlyokat. A függő, avagy eredményváltozó az életminőség. Mivel 14 életminőség-mutatónk és 2 életminőség-faktorunk van, ezért összesen 16 regresszióelemzést végeztünk el.

 

Az eredmények ismertetése

A 14 életminőség-mutatóra mint kimeneti változóra elvégzett regresszióelemzések közül mindegyik szignifikáns modellt eredményezett, azonban közülük csak 8 magyarázóereje volt jelentős, 10% fölötti. Azon 8 életminőség-mutató közül, amelyekre az életesemények hatása számottevőnek mutatkozott 4 tartozott a fizikai, 4 a pszichológiai életminőség-mutatók közé, és ezek egyetlen kivétellel pontosan a képzett faktorok tételeit ölelték fel (5.3.1-3. táblázat).

 

5.3.1-3. táblázat. Az életesemények hatása az életminőségmutatók skáláira és faktoraira

Skála megnevezése	R2
A fizikai életminőség skálái
az egészségi állapot önbecslése	0 ,261
a munkaképesség csökkenés	0 ,294
a fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság	0 ,132
munkaképtelen napok önbecslése	0 ,064
Betegségteher Index	0 ,213
elégedettség	0 ,044
A pszichológiai életminőség skálái
WHO Jóllét Index	0 ,115
Beck Depresszió Kérdőív	0 ,177
reménytelenség	0 ,175
szorongás	0 ,088
vitális kimerültség	0 ,170
énhatékonyság/kompetenci,	0 ,044
koherenciaérzés	0 ,072
az élet értelme	0 ,015
unalom	0 ,018
faktor: FIZIKAI ÉLETMINŐSÉG	0 ,262
faktor: PSZICHOLÓGIAI ÉLETMINŐSÉG	0 ,108

 

A 4 jó eredményt adó fizikai életminőség-mutató tehát a munkaképesség-csökkenés, a Betegségteher Index, az egészségi állapot önbecslése és a fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság volt. A 4 jó eredményt adó pszichológiai életminőség-mutató is majdnem lefedte a pszichológiai életminőség-mutató tételeit, de a szorongás helyére, amelyre csak 8%-os magyarázóerővel hatnak az életesemények, a vitális kimerültség lépett a maga 17%-os magyarázóerejével. tehát a 4 jó eredményt adó pszichológiai életminőség-mutató a Beck Depresszió Kérdőív, a reménytelenség, a vitális kimerültség és a WHO Jóllét Index volt. Már itt is látható, hogy a pszichológiai mutatókra kisebb erővel hatnak az életesemények, mint a fizikaiakra. A legmagasabb összefüggést a munkaképesség-csökkenéssel (majdnem 30%-os magyarázóerő) és az egészségi állapot önbecslésével kaptuk (több mint 26%-os magyarázóerő) (5.3.1-1. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_3420/#m1395amnea_3420 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_3420/#m1395amnea_3420)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_3420/#m1395amnea_3420)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.3.1-1. ábra. Az életesemények hatása a fizikai és a pszichológia életminőség skáláira

 

Hasonló módon elvégeztük regressziós elemzésünket a képzett 2 faktorra is. Az életesemények hosszú távú hatása a fizikai életminőség-faktort 26%-ban, míg a pszichológiait 11%-ban magyarázták.

Végül összevetettük ezeket a „tapasztalati” súlyokat a különböző életeseményekre adott szubjektív megítélésekkel. A szubjektív megítélések értékelését kétféleképpen is el lehet végezni. Az első módszer szerint mindegyik életeseménynél a populáció teljességére vonatkozó összátlagot számítjuk ki. Például a válás pontértékének kiszámításánál mindazokat a személyeket vesszük, akikkel megtörtént ez az életesemény. Ezeknek a személyeknek az értékelését tudjuk átlagolni, és így ehhez az életeseményhez az egész populációra jellemző súlyt kapunk. Ha mind a 27 életeseménynél így számolunk, akkor hasonló módon járunk el, mint Rahe az eredeti súlyok kialakításánál. Így kaphatunk egy súlyrendszert a magyar populációra. Tekintettel arra, hogy a szubjektív megítélések egyéni különbözőségét is szeretnénk bevonni a vizsgálatba, a jelen tanulmányban egy másik módszer szerint jártunk el. Nem a populáció teljességére vonatkozó átlagokat számítottuk ki, hanem minden személynél a vele megtörtént életesemények egyedi értékeléséből egyszerű összeg képzésével egy összértéket számítottunk. Ezeket a szubjektív ítéleteket vetettük össze a fizikai és a pszichológiai életminőség értékeivel. Számításaink szerint az életesemények szubjektív értékelése a fizikai életminőséggel 0,22-es, míg a pszichológiai életminőséggel csak 0,07-es korrelációt mutat (5.3.1-2. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_3424/#m1395amnea_3424 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_3424/#m1395amnea_3424)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_3424/#m1395amnea_3424)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.3.1-2. ábra. Az életesemények hatása a fizikai és a pszichológia életminőség faktoraira

 

Az eredmények megbeszélése

Megállapíthatjuk, hogy az életesemények hosszú távon mind a pszichológiai, mind a fizikai életminőséget jelentősen befolyásolják. Mindemellett azt tapasztaltuk, hogy az életeseményeknek a fizikai életminőségre gyakorolt hatása jelentősebb. az életeseményeknek a fizikai életminőség skáláira gyakorolt 13–30%-os, illetve a pszichológiai életminőség skáláira gyakorolt 12–18%-os hatása erős eredménynek számít. Hasonlóan szoros összefüggéseket, 26 és 11%-os hatást találtunk a fizikai és a pszichológiai életminőség faktoraira. Figyelembe kell ugyanis vennünk, hogy az életesemények hatásának regressziós modelljében a teljes magyar lakosságra érvényes súlyokat számítottuk ki. Tehát az egyes életeseményekhez olyan mérőszámokat kapcsoltunk, amelyek nem tükrözik a személyek ítélete közötti különbségeket. Pedig az életesemények hatásának személyenkénti megítélése igen eltérő lehet. A vizsgálat kimutatta, hogy a különböző életesemények személyenkénti megítélése nagy szórást mutat. Ezek a szélsőségek feltevésünk szerint két forrásból is táplálkozhatnak. Egyrészt az egyes vizsgálati személyek különbözőképpen ítélik meg egy-egy eseménynek nemcsak a súlyát, hanem sokszor az irányát, előjelét is. Ami az egyik embernél traumaként jelenik meg, azt a másik ember kihívásnak észlelheti. Az ilyen típusú megküzdési stratégiák mint személyiségtényezők mellett ugyanakkor egy másik lehetséges hatás is színezheti a képet. Tudniillik a krízis megélése, átvészelése hatására a személy utólag is átértékelheti az esemény jelentőségét vagy akár előjelét is, ha például a tapasztalatokat és a személyiség fejlődését pozitív hozadékként tudja elkönyvelni. A különböző életesemények ellentmondásosságát támasztja alá, hogy látszólag egyértelműen pozitív vagy negatív események is kaptak a mintában jelentős számú ellentétes irányú értékelést, mint például az anyagi helyzet romlása vagy a házasságkötés. Szintén hasonló jelenséggel magyarázható, hogy szinte minden életesemény tekintetében a semleges válaszok túlreprezentáltak. Elképzelhető, hogy pont az ilyen típusú, az egyén számára negatív és pozitív hozadékkal is bíró életesemények kerültek ebbe a kategóriába.

Mivel a jelen regressziós modellben egy-egy életeseményt a teljes mintára vonatkozó egyetlen súly reprezentál, ezért az életesemények fent említett személyes és személyen belüli megítélésének heterogenitása mellett a 26, illetve 11%-os magyarázóerő valóban jó értéknek számít. A továbbiakban akkor várhatunk ennél magasabb értékeket, ha sikerül megragadnunk a személyiség azon dimenzióit, amelyek felelőssé tehetők a megküzdési potenciál és egyéb védőmechanizmusok megjelenéséért. Ezek alapján olyan csoportok azonosítása válhatna lehetővé, amelyeknek különböző krízishelyzetre történő reagálása homogénebb, így az életesemények fizikai és pszichológiai életminőségre tett hatása jobban megragadható.

A szubjektív megítélés összevetése az életminőséggel azért különösen fontos, mert itt tudjuk tetten érni az egyén személyes vélekedését, attitűdjét az őt ért krízissel kapcsolatban. A szubjektív megítélés is a fizikai életminőséggel mutat erősebb összefüggést, a pszichológiai életminőséggel kevésbé. Bár látható, hogy mindkét összefüggés kicsit alacsonyabb mértékű, mint amelyet az életesemények valódi hatásának kiszámításánál kimutattunk, mégis azt mondhatjuk, hogy az emberek döntő hányada tudatában van a krízisek következményeinek. Éppen ezért várható, hogy az életesemények hatása jól mérhetővé tehető szubjektív értékítéleteken alapuló önkitöltős tesztek segítségével.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//