Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.3.2. A gyász hatása az életminőségre

Pilling János
 
A gyász nem betegség, azonban kiváltója lehet testi és lelki megbetegedéseknek. Jelzi ezt az is, hogy gyászolók körében jelentősen nő az orvoshoz fordulás gyakorisága, a felírt receptek száma. Ennek hátterében vizsgálatok szerint elsősorban a depresszió, a szorongásos betegségek (pánikbetegség, poszttraumás stressz zavar), a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakoriságának növekedése áll.
A növekvő megbetegedési arányok magasabb halálozási arányokkal társulnak. A gyász kezdeti időszakában az erőszakos halálesetek (öngyilkosság, balesetek) és a szívinfarktus aránya nő meg, a későbbi években pedig a természetes halálokok (alkohollal összefüggő halálozás, daganatok) szerepe kerül előtérbe. a mortalitás növekedése szempontjából leginkább a fiatalabbak és a férfiak veszélyeztetettek. A halálozási arány igen nagy mértékben nő a halálesetet követő első hónapban, de a hatások – csökkenő mértékben – még éveken át kimutathatók. Bár a morbiditás és a mortalitás növekedésének hátterében több tényező is szerepet játszhat (pl. a szociális támasz csökkenése, a társ gyakorlati segítségének megszűnése stb.), a legnagyobb szerepe a stresszhatásnak van, amely pszichofiziológiai tényezők közvetítésével vezethet a megbetegedési és a halálozási arányok növekedéséhez.
A veszteséget átéltek fokozott veszélyeztetettségét saját vizsgálatunk is igazolta. a gyászolók körében magasabb a depresszió mértéke, a szorongás, a vitális kimerültség, nagyobb az alvászavarok és a mindennapi tevékenységet korlátozó fájdalmak gyakorisága. Mindezek a problémák – amint ezt a magasabb Betegségteher Index is mutatja – a mindennapi életvezetést megnehezítik, az életminőséget jelentősen rontják.
Ezek a problémák azonban gyakran elkerülhetőek lennének. Számos ember megfelelő módon képes feldolgozni a veszteséget. azok a kutatások, amelyek a gyász eredményes feldolgozásának folyamatát elemzik, segíthetnek a gyászolók magas megbetegedési és halálozási arányainak csökkentésében.
Kulcsszavak: gyász, veszteség, megbetegedési arány, halálozási arány, depresszió, szorongásos megbetegedések, szívbetegségek, daganatos betegségek, öngyilkosság, balesetek, alvászavarok, dohányzás, alkoholfogyasztás.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave