Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.3.2.1. Bevezetés

A gyász egyike az emberi lét közös tapasztalatainak: életünk során legtöbben elveszítjük egy vagy több családtagunkat, barátunkat, ismerősünket. A veszteségek erős és gyakran tartós érzelmi hatásai így közismertek. Nem meglepőek tehát azok a vizsgálatok, amelyek azt igazolják, hogy a gyász az egyik legerőteljesebb hatású stresszforrás. Holmes és Rahe életesemények hatásait vizsgáló skálája szerint a legnagyobb stressz, mely érhet bennünket, a házastárs halála. vizsgálataik alapján ennek hatásait a szerzők száz ponttal jelölik – sorrendben ezt a válás követi, 73 ponttal (Holmes 1967) (Szabó és Rózsa → 5.3.1. fejezet). Bár maga a gyász nem betegség, okozója lehet megbetegedéseknek, sőt kiváltója lehet halálos betegségeknek, öngyilkosságnak is. Az erről szerzett tapasztalatokat őrzik, és jól jelzik a népdalok (pl.: a Madárka, madárka kezdetű dalban: „kinek bánatában, szíve fájdalmában meghasad a szíve”), a balladák (pl. a Kádár Kata – más helyeken Két kápolnavirág címen ismert – ballada, melyben Gyulai Márton öngyilkos lesz, amikor hírét veszi Kádár Kata halálának), és a köznyelv több kifejezése is: „belebetegszik a fájdalomba”, „elemészti magát” „utánahal fájdalmában” stb.
Miközben a közvélemény tényként fogadja el a gyász megbetegítő vagy akár halált is okozó hatását, tudományos téren viták folytak és jelenleg is folynak arról, hogy van-e kimutatható hatása a gyásznak a megbetegedési és a halálozási arányokra, ha van, milyen mértékű ez a hatás, milyen betegségekre vonatkozik, kiknek a körében jelentkezik, és mennyi ideig tart a gyász hatása az egészségi állapotra. Ha betegséget okoz a gyász: hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül történik ez meg? Mi az oka annak, hogy egyesek könnyebben dolgozzák fel a veszteségeket, míg mások testi vagy lelki betegséggel reagálnak a veszteségre? Ebben a fejezetben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave