Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Bowling A. (1987) Mortality after bereavement: a review of the literature. Soc Sci Med, 24 (2):117–124.
Bradbeer M, Helme RDH, Yong H, Kendig H, Gibson SJ. (2003) Widowhood and other demographic associations of pain severity in independent older people. Clin J Pain, 19:247–254.
Breslau N, Kessler RC, Chilcoat HD, Schultz LR, Davis GC, Andreski P. (1998) Trauma and posttraumatic stress disorder in the community: the 1996 Detroit Area Survey of Trauma. Arc. Gen. Psychiat, 55 (7):626–632.
Clayton PJ, Halikas JA, Maurice WI. (1972) The depression of widowhood. Br. J. Psychiat, 120:71–77.
Carr D, House JS, Kessler RC, Nesse RM, Sonnega J, Wortman C. (2000) Marital Quality and Psychological Adjustment to Widowhood Among Older Adults: A Longitudinal Analysis. Journal of Gerontology, 55 (4):197–207.
Fleischer A. (2003) Veszteséggel együttjáró pszichés és szomatikus megbetegedések vizsgálata. Szakdolgozat. ELTE, Budapest, Kézirat.
Holmes TH, Rahe RH. (1967) The social readjustment rating scale. Journal of Psychosomatic Research, 11:213–218.
Helsing KJ, Comstock GW, Szklo C. (1982) Causes of death in a widowed population. Am. J. Epidemiol, 116 (3):524–532.
Jacobs SC, Hansen FF, Kasl SV, Ostfeld A, Berkman L, Kim K. (1990) Anxiety disorders in acute bereavement: Risk and risk factors. J Clin Psychiatry, 51:269–274.
Johnson NJ, Backlund E, Sorlie PD, Loveless CA. (2000) Marital status and mortality: the National Longitudinal Mortality Study. Ann. Epidemiol, 10 (4):224–238.
Kaprio J. Koskenvuo M. Rita H. (1987) Mortality after bereavement: a prospective study of 95,647 widowed persons. American Journal of Public Health,. 77(3):283–287.
Kissane DW, Bloch S, Onghena P, McKenzie DP, Snyder RD, Dowe DL. (1996) The Melbourne Family Grief Study, II: Psychosocial morbidity and grief in bereaved families. American Journal of Psychiatry, 153(5):659–666.
Li J, Hansen D, Mortensen PB, Olsen J. (2002) Myocardial Infarction in Parents Who Lost a Child. A Nationwide Perspective Cohort Study in Denmark. Circulation, 106:1634–1639.
Li J, Hansen D, Mortensen PB, Olsen J. (2003) Mortality in parents after death of a child in Denmark: a nationwide follow-up study. Lancet, 361:363–367.
MacMahon B, Pugh T. (1965) Suicide in the widowed. Am. J. Epidemiol, 81:23–31.
Maddison D, Viola A. (1968) The health of widows in the year following bereavement. J Psychosomatic Res, 12:297–306.
Martikainen P, Valkonen T. (1996) Mortality after the death of a spouse: rates and causes of death in a large Finnish cohort. American Journal of Public Health, 86(8):1087–1093.
McEwen BS. (1998) Protective and damaging effects of the stress mediators. N Engl J Med, 338:171–179.
Mendes LCF, Kasl SV, Jacobs S. (1993) Widowhood and mortality risk in a community sample of the elderly: a prospective study. Journal of Clinical Epidemiology, 46(6):519–527.
Murphy SA, Braun T, Tillery L, Cain KC, Johnson LC, Beaton RD. (1999) PTSD among bereaved parents following the violent deaths of their 12- to 28-year-old children: a longitudinal prospective analysis. J Trauma Stress, 12(2): 73–291.
Parkes CM. (1964) Effects of bereavement in the physical and mental health: a study of the medical records of widows. Br. Med. J, 2:274–279.
Paykel ES, Myers JK, Dienelt MN, Klerman GL, Lindenthal JJ, Pepper MP. (1969) Life events and depression. Arch Gen Psychiatry, 1969 Dec, 21(6):753–760.
Prigerson HG, Bierhals AJ, Kasl SV, Reynolds CF, Shear MK, Day N, Beery LC, Newsom JT, Jacobs S. (1997) Traumatic grief as a risk factor for mental and physical morbidity. Am J Psychiatry, 154(5):616–623.
Prigerson HG, Frank E, Kasl SV, Reynolds ChF, Anderson B, Zubenko GS, Houck PR, George ChJ, Kupfer DJ. (1995) Complicated Grief and bereavement-Related Depression as distinct Disorders: Preliminary Empirical Validation in Elderly Bereaved Spouses. Am. J. Psychiatry, 152(1):22–30.
Resnick HS, Kilpatrick DG, Dansky BS, et al. (1993) Prevalence of civilian trauma and post traumatic stress disorder in a representative national sample of women. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 61:984–991.
Schaefer C, Quesenberry CP Jr, Wi S. (1995) Mortality following conjugal bereavement and the effects of a shared environment. American Journal of Epidemiology, 141(12):1142–1152.
Szádóczky (2003) Hangulatzavarok. In: Füredi J, Németh A, Tariska P. (szerk.) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 371–387.
Waite L. (1995) Does marriage matter? Demography, 32:483–504.
Zisook S, Shuchter SR, Lyons LE. Adjustment to widowhood. In: Zisook S. (ed.) Biopsychosocial aspects of bereavement. American Psychiatric Press, Washington DC, 1987.
Zisook S, Shucter SR, Sledge PA, Paulus M, Judd LL. (1994) The spectrum of depressive phenomena after spousal bereavement.
Zisook S, Chentsova-Dutton Y, Shuchter SR. (1998) PTSD following bereavement. Annals of Clinical Psychiatry, 10(4):157–163.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave