Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.3.3. Munkanélküliek életminősége

Lázár Imre
 
A munkanélküliség népegészségügyi jelentőségére utal, hogy a kilencvenes évek derekán Magyarországon a vizsgált háztartások 11%-ában találtak munkanélkülit, és a gazdaságilag aktív taggal rendelkező háztartások 17%-át érintette a munkanélküliség ebben a vizsgálati időszakban. Ha az életminőség függvénye az egészségnek, mint teljes testi, lelki és társadalmi jóllétnek, akkor a munkanélküliek életminőségének értelmezésében is a testi – lelki egészség és a társas, szociális, társadalmi egészség együttes elemzésére van szükség (Bowling, 1996, Pikó, 1999).
A krónikus munkanélküliség nem csak életminőség-rontó, hanem az egészségi állapotot rontó fenyegetés lehet. A munkanélküliek és az alkalmi munkások körében gyakoribbnak talált szokások, torzult megküzdésmódok (alkoholizmus, dohányzás) az anyagilag rosszabb helyzetben lévő csoportok helyzetét tovább súlyosbítják, és magyarázhatják a tartós munkanélküliség esetén a hazai és nemzetközi irodalomban szereplő fokozott betegségkockázatot. A Hungarostudy 2002 vizsgálat szerint a munkanélküli csoport van a legkedvezőtlenebb jövedelmi helyzetben. Az anyagi helyzetet tovább rontó dohányzás és alkohol fogyasztás tekintetében kifejezett a különbség a munkanélküliek rovására a többi csoporttal szemben. A szociális kapcsolatoktól való visszahúzódás, az ellenségesség, és a szintén magasabb anómiás mutató egyaránt a munkanélküliség distressz hatását enyhítő tényezők gyengülését jelzik.
A Hungarostudy 2002 vizsgálat során a munkanélküliek szignifikánsan reménytelenebbnek, depressziósabbnak ás szorongásosabbnak mutatkoztak az alkalmazottak és a vállalkozók csoportjával összevetve. A 469 főből álló munkanélküli csoport jelentős különbséget mutatott a kognitív problémamegoldó képesség tekintetében a minta vállalkozói csoportjához képest. Az érzelmi megküzdés inkább jellemző a munkanélküliekre a GYES-en, GYED-en lévőkkel, nyugdíjasokkal, és az alkalmazottakkal összehasonlítva.
Összefoglalásképpen a munkanélküliség a munka- és alkotóképességet, pszichés jóllétet, a társas kapcsolatokat, azaz az életminőség szinte minden dimenzióját érinti, egyszerre és egymással is kölcsönhatásban befolyásolva az élettani, pszichológiai, szociális és a spirituális létszinteket.
Kulcsszavak: fenyegető munkanélküliség, distressz, anómia, munkanélküliség, depresszió.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave