Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.3.3.1. A munkanélküli világa

Az életminőség jelzi, hogy az adott személy, jelen esetben a munkahelyét elvesztő ember a lehetséges, vagy ideális helyzethez képest hogyan értékeli és mennyire elégedett jelenlegi funkcióival (tevékenységeivel és életvezetésével). az életminőség egyben az életterv beteljesülésében való akadályoztatást is tükrözheti, a sorssal való elégedettséget – elégedetlenséget is mérheti (Kopp és Pikó → 1.2. fejezet). A munkanélküliség állapota az esetek zömében az életminőség többdimenziós megrendülését jelenti.
A munkanélküliség olyan soktényezős háttérmechanizmusú állapot, amelyet a helyzetre önmagában nem feltétlen specifikus stresszorok sajátos együttállása jellemez. Az alábbi vizsgálatokkal feltárható, hogy a szociális, az élettani és a lélektani tényezők kölcsönhatása miként ronthat a munkanélküli személy életminőségén. Ha alacsony az illető szociális támogatottsága (csonka család, baráti kör hiánya stb.), és még valamilyen kedvezőtlen, váratlan életesemény is bekövetkezik, a depressziós tünetek jelentkezésének valószínűsége jelentősen megnő. A megterhelő élethelyzetre adott torzult megküzdési válasz (alkoholfogyasztás, dohányzás) tovább rontja a személy anyagi és egészségügyi helyzetét, illetve a segítségnyújtó társas támogatottságot. Azt, hogy ki betegszik meg, és ki nem, csak egy sokdimenziós, multifaktoriális térben tudjuk feltárni. A munkanélküli személyt fenyegető betegségkockázat jósolhatóságát a külső szociálökonómiai és társas-lelki helyzet illetve a munkanélkülit jellemző testi kockázati tényezők ismerete javíthatja. Ebben az életminőség vizsgálatok is segítséget nyújthatnak.
A munkanélküli vizsgálatokban igénybe vehetünk általános életminőség mérő eszközöket, mint az egészségi állapottal összefüggő általános (Health Related Quality of Life) skálákat (Walker, Rosser 1997). a munkanélküliek esetében az egészségeseknél alkalmazható kérdőíveket részesítjük előnyben, hacsak nem egy adott sajátos betegséggel jellemezhető munkanélküli csoport esetében akarunk vizsgálatot végezni. Ilyen kérdőívek között említhetjük az EuroQoL (vagy az EuroQoL Workgroup 1996), a Nottingham Health Profile (Hunt és mtsai 1999), vagy a WHOQOL (WHOQOL Group 1994) kérdőíveket (Novák és mtsai → 1.4. fejezet).
McDowell és Newell (1987) az életminőséget a foglalkoztatottsággal szoros kapcsolatban álló kategóriához kapcsolja, melyek az „anyagi körülmények megfelelősségére és az emberek e körülményekkel kapcsolatos érzéseire” vonatkoznak.
A munka elvesztése gyakran éppen a személyt jellemző lélektani hátrányoknak, beilleszkedési zavaroknak, magatartászavaroknak, vagy a társadalmi, vagy a családi és szociális anómia munkavégzést ellehetetlenítő befolyásának a következménye. Az idült betegségek is korlátozhatják a munkavégző képességet, és a személynek a leszázalékolás nem mindig nyújt szociális biztonságot. Ilyen esetekben az egészséggel összefüggő életminőség-vizsgáló eszköz hatásos lehet a krónikus betegségek és a munkanélküliség következményeinek együttvizsgálatában. Például krónikus HIV/CHV fertőzöttek esetében a munkanélküliség, kor, intravénás droghasználat és depresszió természetszerűen tovább ronthatja az egészséggel összefüggő életminőség mutatóit. a munkanélküliség a krónikus betegek esetében a csökkent egészséggel összefüggő életminőség-mutatók független prediktorának bizonyult. Ez egyben azt is jelenti, hogy az életminőség vizsgálatok a betegséggel szövődött munkanélküliség esetében is jó felbontású képet adnak az orvosi és a pszichoszociális tényezők szerepének megítélésében.
Az életminőség vizsgálatok lélektani dimenziója a személy szubjektív véleményét állítja előtérbe az objektíven mérhetővel szemben, azaz az egyén fizikális állapotával vagy társas kapcsolataival kapcsolatos elégedettségére, szubjektív ítéleteire „kíváncsi”. A személyes jelentés szerepét erősíti az életminőség vizsgálatokban hangsúlyt kapó értékrend.
Az életminőség tesztek fontos feladata a vizibilitás biztosítása, azaz a láthatatlan és szövevényes egészségvonatkozású összefüggések, illetve az ilyen kockázati csoportok felismerhetővé tétele, reprezentációja.
Mindez a munkanélküliek esetében a megelőzésben is nagyon fontos, az egészségügyi kiadásokat csökkentő gazdasági racionalitás része lehet. A népegészségügyi feltáró munka segít az egészségpolitikai, finanszírozási, illetve forrásallokációs gyakorlatban, becsülhetővé teszi a munkahelyteremtés befektetési költségeinek, és annak hiányában a megjósolható egészségügyi kiadások pénzügyi mérlegének becslését, összevetését, azaz a népességszintű gazdasági racionalitást szolgáló eszközkészlet részét képezi.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave