Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában

Az életminőség-romlásban testet öltött hiány nemzedékközi átörökítése a generációs munkanélküliség. Az ifjúsági munkanélküliséget magyarázza, hogy az un. „demográfiai csere” által felszabaduló munkahelyek száma alacsonyabb, mint a munkaerőpiacra frissen belépni szándékozó fiatalok száma. Így az iskolából kikerülők egy része vagy egyáltalán nem, vagy csak időlegesen tud elhelyezkedni. A generációs eltérések, mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolhatják a munkanélküliek életminőségét. Magyarországon a munkanélküliek 40%-a 30 év alatti. Az átlagot lényegesen meghaladta 1992 és 1997 között a 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzettek munkanélküliségi rátája (29%), átlag körüli a szakmunkásképzőt végzetteké, a középiskolai és felsőfokú végzettségűek közül pedig viszonylag kevesen munkanélküliek (8, illetve 3%). Ugyanakkor egyes kutatók a diplomás munkanélküliek valóságos arányát ennél nagyobbra becslik, a diplomások elhelyezkedési idejének a meghosszabbodása miatt. Hazánkban egy friss diplomás az 1990-es évek közepén még 3–5 hónap alatt talált magának állást, ez 2003-ra tíz hónapra nőtt. A 19 év alatti munkanélküliek az összes munkanélküli kb. egy tizedét alkotják. A 15–19 évesek munkanélküliségi rátája nagyon magas, az átlagos érték közel háromszorosa, és a 20–24 év közöttieké is meghaladja az átlagot. A szociális, etnikai és a nemek közötti különbségek mellett a földrajzi, regionális tényezők is közrejátszanak az ifjúsági munkanélküliség eltéréseiben. Az életminőséget rontó tényezők között kell említeni. a reménytelenséget, munkahelyi gyakorlat hiányát, a lelki tényezőket és a pszichés, szociális és gazdasági hátrányok akkumulációját. Az iskoláit elvégző, de elhelyezkedni nem tudó fiatal talán súlyosabb lélektani csapdába kerül, mint a már elhelyezkedett állásvesztő. A munkanélküli szülők gyerekeiként felnőtt, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok gyakran elesett, szegény családokban nőttek fel. Ezek a fiatalok gyakran csonka, egyszülős, többgyermekes családokban nevelkednek. A kulturális és egészségügyi hátrányok a továbbtanulásban leküzdhetetlen akadályt állíthatnak és behatárolják e családokban a gyerekek munkavállalói lehetőségeit is. A gyermekek szerepet vállalnak a háztartás-gazdaságban. a fokozatos elszegényedés, a mindennapi megélhetési gondok, esetleg alkoholizmus a családban együtt halmozottan családromboló.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave