Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség

Az átélt munkahelyvesztés valójában egyike a tárgyvesztéses helyzeteknek és hasonló dinamikát követ, mint a gyász, vagy az un. felszakadt kötődéshelyzet (detachment). Először a bánat, majd a tiltakozás, harag és végül a kétségbeesés keríti hatalmába a munkanélkülit. A Hungarostudy 2002 vizsgálat igazolta, hogy a munkanélküliek szignifikánsan reménytelenebbek az alkalmazottak, és vállalkozók csoportjával összevetve, és a depresszió tekintetében a háztartásbeliekkel, eltartottakkal és az alkalmi munkásokkal mutatnak párhuzamot, depressziós tendenciákat. Figyelemreméltó, hogy a munkanélküliséget illető diskurzusban ritkán említett nyugdíjas, és rokkantnyugdíjas csoport a munkanélküliekkel összevetve erőteljesebb depressziót mutatott, míg az alkalmazotti, vállalkozói csoport a Beck Depresszió Kérdőív tekintetében jelentősen enyhébb eltéréseket mutatott az életkort és a mentális betegségeket is figyelembe véve. Mivel a depresszió az egészségromlás legmarkánsabb közvetítőtényezőjének tekinthető (Kopp és mtsai, 2004), ezért a feltárt jellemzők magyarázatot kínálnak a munkanélküliség és a következményes, kései egészségromlás közötti összefüggésre. Az állásszerzés reménye nélküli tartós munkanélküliség maga a tanult tehetetlenség alaphelyzete. Ez azért fontos, mert a munkanélküliek a munkanélkülivé válástól átlagosan 79 hétig keresnek munkát. A fél évnél rövidebb ideig munkanélküliek aránya 40% körüli, míg az egy évnél hosszabb ideje munka nélkül lévők aránya a regisztrált munkanélküliek egyötödét, és a foglalkoztatáson kényszerűen kívül eső munkanélküliek teljes körének közel kétötödét teszik ki.
Ebben a szakaszban a munkanélküliek jelentős hányadában a depresszió jelentkezésének kockázatával kell számolnunk. Ha az állástalanoknál észlelt 40%-os depressziós tünetarányt a normál populációnál észlelt 12%-kal összevetjük, a különbség szembetűnő. Ugyanakkor a depressziós tünetek a munkanélküliek 20%-ban egyáltalán nem jelennek meg, ami arra utal, hogy még a tartós munkanélküliség sem jelent önmagában okvetlenül betegségkiváltó tényezőt. A depresszióval magyarázható pszichoimmunológiai következményekre utal, hogy a 9 hónapon túli munkanélküliség esetében a lymphocyták csökkent válaszkészséget mutatnak a PHA és PPD mitogénekre (Arnetz és mtsai 1987).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave