Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik

A Hungarostudy 2002 vizsgálati eredményei arra utalnak, hogy a munkanélküliség egészségkockázataiban, a hátrányos élethelyzetből adódó életminőségképben más olyan társadalmi csoportok is osztoznak, melyek sem a regisztrált, sem a regisztrálatlan munkanélküliek társadalmi csoportjához nem sorolhatók.
Ilyen csoport az alkalmi munkavállalók csoportja. Talán legerősebben a szociális-ökonómiai bizonytalanság, illetve a biztos munka adta önbecsülés hiánya, az önsorsrontó csapdákkal teli életvezetés lehet az a közös elem, ami a munkanélküliekkel őket szoros egészséglélektani párhuzamba vonja. A rokkantnyugdíjas réteg (Steiner és Berghamer → 5.3.5. fejezet) hátrányos helyzete kettős, részben munkavégzést korlátozó korlátai, részben az ezt súlyosbító szociál-ökonómiai terhek jelzik, a munkavégzés nemcsak értékalkotó, de a személy önértékelését is biztosító tényező. A harmadik – talán meglepetést keltő – hátrányos helyzetű csoport a háztartásbeliek csoportja. Ez a réteg korántsem munkanélküli, ellenkezőleg, e réteg háztartás-gazdaság munkaterhei jelentősek, és nagy megtakarítást, pénzbeli egyenértéket „termelnek”, de a szociális izoláció és a saját ambíciók teljesületlensége, a korlátozottság – feltehetően a szociális szorongás közvetítésével – életminőségromboló hatású.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave