Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Arnetz BB, Wasserman J, Petrini B, et al. (1987) Immune function in unemployed women. Psychosom Med, 49:3–12.
Brenner MH. (1973) Mental illness and the economy. Cambridge, Harvard University Press.
Crombie IK, Kenicer MB, Smith WC, Tunstall-Pedoe HD. (1989) Unemployment, socioenvironmental factors, and coronary heart disease in Scotland. British Heart Journal, Feb. 61(2):172–177.
Dew MA, Penkower L, Bromet EJ. (1991) Effects of unemployment on mental health in the contemporary family Behavior Modification, Oct, 15(4):501–544.
Frey M. (1996) Nők a munkaerőpiacon. http://www. tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/frey97.html
Hammarström A. (1990) Youth unemployment and health. Results from a five year follow-up study. In: Hurrelman K, Lösel F, (eds) Health hazards in adolescence. Berlin, Walter de Gruyter.
Heinemann KP, Röhrig u. R. Stadie (1983) Arbeitslose Frauen. Zwischen Erwerbstatigkeit und Hausfrauenrolle. Eine empirische Untersuchung. Weinheim u. a.: Beltz.
Iversen L, Andersen O, Kragh Andersen P, et al. (1987) Unemployment and mortality in Denmark, 1970-80. BMJ, 295: 879–884.
Jee M, Or Z. Health Outcomes in OECD Countries. A framework of health indicators for outcome-oriented policymaking. www. olis. occd. org
Kaplan RM, Ganiats TG, Sieber WJ, Anderson JP. (1998) The Quality of Well-being Scale: Critical similarities and differences with SF-36. Int J Qual Health Care, 10(6): 509–520.
Kasl SV, Cobb S. (1970) Blood pressure changes in men undergoing job loss: a preliminary report. Psychosomatic Medicine, No. l: 19–38.
Kessler R, Turner JB, House JS. (1989) Unemployment, reemployment and emotional functioning in a community sample. Am Sociolog Rev, 54: 648–657.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (1998b) Socioeconomic differences and Psychosocial Aspects of Stress in a Changing Society. Ann. New York Acad. Sci, 851:538–543.
Kopp MS, Réthelyi J. (2004) Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern european health paradox. Brain Research Bulletin, 62:351–367.
Kovács T. (1999) Munka nélkül. Élet és tudomány, 21. sz.
Lázár I. (2000) Szociálpszichoimmunológia. In: Kopp M, Buda B, Nagy E. Magatartástudományok, Medicina, Budapest.
Lazarsfeld P. (1932) An unemployed village Character and Personality. An International Quaterly of Psychodiagnostics and Allied Studies, Sept, 33(I): 147–151.
Martikainen PT. (1990) Unemployment and mortality among Finnish men, 1981-85. BMJ, 301:407-11. http://www.isr.umich.edu/src/seh/mprc/
McDowell I, Newell C. (1987) Measuring health: a guide to rating scales and questionnaires. New York: Oxford Umversity Press, 49–81.
Moser KA, Goldblatt PO, Fox AJ, Jones DR. (1987) Unemployment and mortality: comparison of the 1971 and 1981 longitudinal. Study census samples. BMJ, 294: 86–90.
Nemzeti foglakoztatási akcióterv. Statisztikai mellékletek.
Pikó Bettina (1999) A társadalomtudományok illetékessége a biomedicina számára. Valóság, 22–30.
Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I. (2003) Social Capital in a Changing Society: Cross-sectional Associations with Middle Aged Female and Male Mortality Rates. Journal of Epidemiology and Community Health, 57: 114–119.
Smith R. (1992) “Without work all life goes rotten”. Unemployment kills, ruins health, and destroys. BMJ, Oct. 24. 305: 972.
Stauder A, Novák M. (2001) Az életminőségvizsgálatok általános szempontjai in Életminőség és vizsgálata a gasztroenterológiában. Szerk. Újszászy L, Udvardy M, Kupcsulik P. MEDISZTER.
Walker SR, Rosser R. (1988) Quality of life: assessment and application. Lancaster, MTP Press.
Walker SR, Rosser RM. (1995) Eds. Quality of Life Assessment: Key Issues for the 1990s, Dordrecht. The Netherlands, Kluwer.
Warr P, Jackson P. (l985). factors influencing the psychological impact of prolonged unemploymenl and of re-employment. Psychological Medicine, 15:795–807.
The WHOQoL Group (1994) The development of the World Health Organization Quality of Life Assessment instrument (the WHOQoL). In Orley J, Kuyken W. (Eds). Quality of Life Assessment: International Perspectives. Heidleberg, Springer-Verlag.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave