Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

5.3.4.5. Összefoglalás

Tapasztalataink alapján a gettókban élő fiatalkorúak gyermekvállalása tehát nem magyarázható a roma kultúra sajátosságaival, hanem azokkal a szociális viszonyokkal, amelyek között az ott élőknek élniük kell.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Kelly (1998) megállapításai hasznos kiindulópontul szolgálhatnak a hazai szegénynegyedekben is gyakran előforduló fiatalkorú gyermekvállalás jelenségének értelmezésében. A kapcsolati háló elemzésével lehetővé vált a gettóban élők társas kapcsolatainak olyan sajátosságaira rávilágítani, amelyek szerepet játszanak a fiatalkorúak gyermekvállalásában. Különösen a multiplexitás és a hídszerű kapcsolatok hiánya lényeges e téren. Jelen kutatás a fentieket azzal egészíti ki, hogy ugyanilyen fontos a bizalom is, főleg a családi kapcsolatok terén. A család intézményét aláásó bizalmatlanság ugyanis meghatározó szerepet játszik abban, hogy a fiatalkorú lányok az első kapcsolatukat, illetve az ebből születő gyermeket arra használják fel, hogy a rossz családi környezetükből kiszakadhassanak. Visszatérve Kelly megállapításaihoz, a családból való menekülés egyben felfogható egyfajta felnőtté válási törekvésként is.

A fiatalkori terhesség jelensége a társadalmi kirekesztődés egyik tünetének tekinthető. Merton (1980) szerint a társadalom tagjainak vágyait maga a társadalom hozza létre és tartja fenn. A társadalom azonban – mondja Merton – meghatározza a célelérés eszközeit is, vagyis szabályozza a versenyt, amelyet a társadalom tagjai a cél eléréséért folytatnak. A konfliktus a célelérés eszközeiben rejlik, mivel bizonyos társadalmi csoportok tagjai megfosztottak a célelérés legitim eszközeitől. Ebben az esetben folyamodhatnak illegitim eszközökhöz – ők a bűnözők –, vagy visszahúzódhatnak – például a drogosok –, de kijelölhetnek új célokat is. Kelly szerint a gyermeket vállaló fiatalkorú lányok ez utóbbi csoportba tartoznak: „mivel hajlamosak felújítani olyan jelentéseket, amelyek életképesek abban a korlátozott környezetben, amelyet a lakóhelyi elkülönülés és az erőforrásokat ellenőrző szféráktól való elszigeteltség jellemez” (Kelly 1998: 275–276).

Én azonban úgy látom, a gyermeket vállaló fiatalkorúak stratégiája nem illeszthető Merton tipológiájába, ugyanis e lányok elfogadják a kulturális célokat, de a gettóban élő nők, a nemi szerepek különbözősége folytán, nem törekedhetnek ennek elérésére, ugyanis e lehetőség – mármint a bűnözéssel való anyagi előnyökhöz jutás – elsősorban a férfiak számára elfogadott.

Hogyan lehetne elérni, hogy a gettóbeli fiatalkorú leányok az első gyermek megszületésének időpontját későbbre halasszák? Az eddigiek alapján nyilvánvaló, hogy önmagában a fogamzásgátlással kapcsolatos felvilágosítással nem sokra lehet jutni, hiszen ezek a lányok akarják a gyermeket, és a fogamzásgátlással kapcsolatos programok azok körében hatékonyak igazán, akikben megvan a védekezéssel kapcsolatos késztetés (Livi-Bacci 1999). A tanulmányban arra mutattunk rá, hogy a fiatalkorúak gyermekvállalásának társadalmi okai vannak, és ezeket a kapcsolati háló sajátosságaiban jelöltük meg:

Egyrészt e leányoknak nincsenek értékes társadalmi kapcsolataik, amelyeket erőforrásként használhatnának. Ebben az esetben segítséget jelenthetnek a szociális szervezetek, amelyek saját tagjaik társadalmi tőkéjét bocsáthatnák rendelkezésükre. Fontos azonban, hogy a lehetőségek horizontja ne szűküljön a redisztributív szférára, hanem utat nyisson a piaci integráció irányába. Hiszen a magasabb iskolai végzettség segítségével megszerezhető jó állások reális alternatívája miatt halasztják későbbre a szülést a jobb szociális körülmények között lévő nők.

Másrészt a kapcsolataikból hiányzik a bizalom, ez pedig a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésével növelhető. tehát a társadalmi exklúzió, az egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentését hangsúlyozzuk annál is inkább, mivel a rendszerváltás óta a politikai elit még nem tudott e téren számottevő eredményt elérni.

A fiatalkorúak szociális ellátórendszerrel való kapcsolatairól megállapítható, hogy a szociális rendszer nem képes a gyermekvállalás következtében felmerülő egyetlen problématípus megnyugtató rendezésére sem. Annak ellenére, hogy az etnikai diszkrimináció egyes esetekben igen súlyos formában tapasztalható, mégsem ezt tekinthető a legsúlyosabb problémának, hanem a szociális ellátás elégtelen színvonala, ugyanis a fiatalkorú anyák, vagy gyámjaik által igénybe vett szociális ellátási formák döntő többsége univerzális jellegű, itt elsősorban a gyermek után járó támogatási formákra gondolunk. A szociális szférán belüli diszkrimináció fentiek következtében elsősorban a bánásmódban nyilvánul meg.

Melyek a speciálisan a fiatalkorú anyák szociális helyzetére vonatkozó anomáliák? Hiszen idáig számos olyan problémát tárgyaltunk, amelyek ugyan súlyosan érintik a fiatalkorú anyákat, de nem csak rájuk, hanem általában a rossz szociális körülmények között élőkre is vonatkoznak, például ilyen volt a lakáskérdés megoldatlansága.

A fiatalkorú anyák a szülést követően szociális helyzetüket tekintve gyakran még rosszabb körülmények közé kerülnek. Ennek okai a következők:

1.a. Az iskolát a szülés következtében abbahagyják, és ennek befejezésére a későbbiek során sem nyílik alkalmuk.
1.b. Az iskolából való kimaradásnak a további életpályaesélyeikre döntő hatása lehet, hiszen az amúgy is kedvezőtlen foglalkoztatási esélyeik tovább romlanak.
1.c. Az iskolából való kimaradás a fentiek miatt tovább növeli kiszolgáltatottságukat a párkapcsolatuk terén, illetve a szüleikkel való kapcsolatukat tekintve is.

A szülői és házastársi gyámság is ellentmondásos helyzetet teremthet, és egyes esetekben oda vezethet, hogy az anyát akarata ellenére elválaszthatják a gyermekétől vagy ezt elkerülendő az anya elmenekül otthonról.
Lényegesek a szociális ellátórendszerben dolgozók attitűdjei is. Egyrészt azért, mert a fiatalkori terhességet és gyermekvállalást gyakran devianciaként, és nem társadalmi problémaként értelmezik. A fiatalkori gyermekvállalás pedig nem deviancia, hanem társadalmi tünet (Kelly, 1998). Egyes szerzők speciális társadalmi tényezőkhöz való adaptálódásként írják le (Chandra, 2002), amelyet olyan társadalmi viszonyok hívnak életre, mint a rövid születérkor várható élettartam stb. Másrészt hajlamosak a szociális területen dolgozók speciálisan roma problémaként identifikálni a fiatalkori terhességet és a fiatalkori gyermekvállalást, szem elől tévesztve azokat a szociális tényezőket, amelyek ezt a társadalmi jelenséget életre hívják.

Látható, hogy három olyan kérdés van, amely speciálisan a fiatalkorú anyák szociális helyzetére jellemző. Tekintettel arra, hogy a fiatalkorú anyák viszonylag kevesen vannak, ezért e problémák megoldása itt és most nem feszítené szét a szociális ellátórendszer költségvetési keretét. Azért sem, mivel a gyámügyi anomália jogszabályalkotással rendezhető, továbbá a fiatalkorú anyaság társadalmi jelenségként való értelmezése, a szociális szférában dolgozó szakemberek számára továbbképzés keretében könnyen megoldható, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a szociális munkásoknak továbbképzésen időről időre részt kell venniük.

Így végül marad az iskolából kimaradók kérdése, ami tekintettel a probléma súlyosságára mindenképpen megoldást kíván, hiszen ez a fiatalkorú anyák társadalmi integrációjának biztosítéka. Érdemes lenne mérlegelni, hogy ezt az iskolaújrakezdési programot olyan szakképzési és továbbtanulási programokkal kellene kiegészíteni, amelyek az anyák munkaerő piaci helyzetét tovább javítják.

A fenti problémák megoldatlanságára azért is fontos felhívni a figyelmet, mert kis létszámú, és rendkívül gyenge érdekérvényesítő képességekkel rendelkező csoportról van szó, és ezért problémáik nem kerülnek felszínre a megoldandó szociális problémák tengerében.

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero