Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Andorka R. (1987) Gyermekszám a fejlett országokban. Budapest: Gondolat.
Atkinson RL, Atkinson RC, Smiths EE, Bem DJ. (1995) Pszichológia. Budapest, Osiris.
Bereckei T. (2001) Rokoni hálózat, gyermekgondozás és termékenység magyarországi cigány és nem-cigány populációkban. In: Bereczkei T, Csányi V, Pléh Cs. (szerk.) Lélek és evolúció. Az evolúciós szemlélet és a pszichológia. Budapest, Osiris, 195–211.
Bourdieau P. Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Lengyel Gy, Szántó Z. (szerk.) Tőkefajták: a társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula, 155–176.
Cambell C, McLean C. (2002) Ethnic identities, social capital and health inequalities, African-Caribbean participation in local community networks in the UK. Social Science and Medicine, 55: 643–657.
Coleman JS. (1994) Társadalmi tőke. In: Lengyel Gy, Szántó Z. (szerk.) A gazdasági élet szociológiája. Budapest, Aula, 99–129.
Coleman JS. (1998) Társadalmi tőke az emberi tőke termelésében. In: Lengyel Gy, Szántó Z. (szerk.) Tőkefajták: a társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula, 11–45.
Ferge Zs. (2000) Elszabaduló egyenlőtlenségek. Állam, kormányok, civilek. Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület–ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszék.
Gábos A. (2000) Családok helyzete és családtámogatások a kilencvenes években. In Kolosi T, Tóth IGy. (szerk.) Társadalmi riport, Budapest, TÁRKI, 99–125.
Galea S, Karpati A, Kennedy B. (2002) Social capital and violance in the United States, 1974–1993. Social Science and Medicine, 55: 1373–1383.
Goffman E. (1981) Stigma és szociális identitás. In: Goffman E. A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat, 179–241.
Gold R, Kennedy B, Connel F, Kawachi I. (2002) Teen births, income inequality, and social capital: developing an understanding of the causal pathway. Health and Practice, 8: 7–83.
Granovetter M. (1988) A gyenge kötések ereje. A hálózatelmélet felülvizsgálata. Szociológiai Figyelő, (3): 9–61.
Granovetter M. (1994) A gazdasági intézmények társadalmi megformáltsága: a beágyazottság problémája. In: Lengyel Gy, Szántó Z. (szerk.) A gazdasági élet szociológiája. Budapest, Aula, 61–79.
Gyukits Gy. (2000) A romák egészségügyi ellátásának szociális háttere. In: Horváth Á, Landau, Szalai J. (szerk.) Cigánynak születni. Budapest, Aktív Társadalom Alapítvány–Új Mandátum, 471–491.
Gyukits Gy, Ürmös A, Csoboth Cs, Purebl Gy. A depressziós tüneteggyüttes előfordulása a fiatal roma nők körében. In: Lege Artis Medicinae / Új Magyar Orvosi Hírmondó 2000. november-december, 10. évf. (11-12): 911–915.
Gyukits Gy, Millett I, Sandrine A, Céline L. (2000) Az APRAE – egy franciaországi civil szervezet, amely elősegíti az AIDS-betegek társadalmi integrációját. Esély, (4): 82–107.
Hawe P. Shiedl A. (2000) Social capital and health promotion: a review. Social Science and Medicine, 51: 71–885.
Hogan JM. (2001) Social capital: potential in family social science. Journal in Socio-Economics, 30 (2): 151–155.
Kamarás F. (2000) A terhesség-megszakítások hazai irányzatai. In: Terhesség-megszakítások. Tanulmányok, adatok, jogszabályok, hazai és nemzetközi trendek. Budapest: KSH, 7–25.
Kawachi I, Kennedy BP, Prothrow-Stith D, Lochner K, Gupta V. (1998) Social capital, income inequality, and firearm violent crime. Social Science and Medicine, 47.
Kelly PK. (1998) Társadalmi és kulturális tőke a városi gettóban: következmények a bevándorlás gazdaságszociológiájára. In: Lengyel Gy, Szántó Z. (szerk.) Tőkefajták: a társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest, Aula, 239–280.
Lawrence KD. (2000) Social networks, ideation, and contraceptive behavior in Bangladesh: a longitudinal analysis. Social Science and Medicine, 50: 215–231.
Lindström M, Merlo J, Östergren MO. (2002) Social capital and sense of insecurity of neighborhood: a populationbased multilevel analysis in Malmö, Sweden. Social Science and Medicine (April).
Livi-Bacci M. (1999) A világ népességének rövid története. Budapest: Osiris.
Lockner KA, Kawachi I, Brennan RT, Buka SL. (2002) Social capital and neighborhood martality rates in Chicago. Social Science and Medicine (June).
McCulloch A. (2002) An examination of social capital and social disorganisation in neighborhoods in British houshold panel. Social Science and Medicine (May).
Medgyesi M, Szivós P, Tóth IGy. (2000) Szegénység és egyenlőtlenségek: generációs eltolódások. In: Kolosi T, Tóth IGy. (szerk.) Társadalmi riport 2000. Budapest, TÁRKI, 177–199.
Merton RK. (1980) Tanulmányok a társadalmi és kulturális struktúráról. In: Merton RK. Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat, 321–448.
Molnár ES. (1997) Gyermeküket egyedül nevelő anyák. Demográfia, 40 (2–3): 147–170.
Neményi M. (1998) Cigány anyák az egészségügyben. Budapest: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal.
Putnam R. (1993) Making Democracy Work. Princeton: Princeton Universty Press.
Sabini J. (1995) Social Psychology, London.
Skrabski Á, Kopp M, Kawachi I. (2002) Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle adged female and male mortality rates. Journal of Epidemiology, Community Health, 56:0–5.
Taylor ES. (1995) Health Psychology. London, McGraw-Hill.
Wilkinson R. (1996) Unhealthy Societies. The Afflictions of Iequality. London, Routledge.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave