5.3.5.3. Eredmények

 

Pszichológiai mutatók

 

A WHO Jóllét Index

Az öt kérdésre adott, 0–3-ig terjedő skála szerint, a válaszok alapján a 18 évnél idősebb rokkantnyugdíjas népesség 36%-a minősítette úgy, hogy a kapható pontszámból 5-nél kevesebb érték jellemzi állapotát. A férfiak szignifikánsan magasabb jóllétről számoltak be (5.3.5.3-1. táblázat). Az életkor szempontjából szintén szignifikáns különbségekre bukkantunk: fiatal korban magasabb jóllét pontértékeket értek el a rokkantnyugdíjasok, mint közép és idős korban (5.3.5.3-2. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értéket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra).

 

Beck Depresszió Kérdőív

A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-4. táblázat). Fontos, hogy ez a különbség kiemelkedik az összes többi pszichológiai mutató közül, a beteg / rokkantnyugdíjas társadalmi státusz valószínűleg jelentősen emeli a depresszió kockázatát, és a depresszió sokkal súlyosabb is ebben a vizsgált populációban.

 

Reménytelenség

A reménytelenség a normál népességben lényegesen gyakoribb a nők között és ugrásszerűen megnő a 45–64 éves korcsoportban, az életkorral általában erősen emelkedik. Rokkantnyugdíjasoknál az életkor előrehaladtával a kérdőív pontszámai szignifikánsan emelkednek (5.3.5.3-1. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-6. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra).

 

Szorongás (feszültség)

A szorongás értéke jelentősen magasabb a nők, mint a férfiak között (5.3.5.3-3. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra), ők tehát jobban szoronganak.

 

Vitális kimerültség

Az országos átlag 2,6±0,02. A rokkantnyugdíjasok esetében az átlagérték 4,29+0,1 a férfiak és 5,14±0,1 a nők esetében. tehát értéke magasabb, mint a normál népesség körében, a két nem között találunk szignifikáns eltérést: a nők szignifikánsan kimerültebbek (5.3.5.3-3. táblázat). Az életkor növekedésével a kimerültség növekszik (5.3.5.3-1. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra).

 

Önbizalom, hatékonyság, kompetencia

Maximális értéke 12 lehet, a teljes népesség átlagértéke 8,6±0,02. A rokkantnyugdíjasok körében az átlagérték 7,66+0,1 a férfiak, és 7,70+0,1 a nők körében. a nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra). A nők önbizalma erősebb (5.3.5.3-3. táblázat), a középkorúaké a legerősebb (5.3.5.3-1. táblázat).

 

Élet értelme, koherencia érzés

A rokkantnyugdíjas csoport koherencia átlagértékei: 8,56±0,1 a férfiak, és 9,00±0,1 a nők körében, a különbség szignifikáns (5.3.5.3-3. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra).

 

Unalom (mint az életcélok hiánya)

Az unalom szignifikánsan gyakoribb a férfiak, mint a nők között (5.3.5.3-3. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatnak.

 

Életcél skála

A rokkantnyugdíjas népesség közel kétharmada 0–3 pont közötti értéket ér el ezen a kérdőíven. A vizsgált mintában az életcélskála átlaga 2,37±0,83 a férfiak és 2,02±0,07 a nők csoportjában – ez szignifikáns különbség (5.3.5.3-3. táblázat), a férfiak esetében tehát jobbak az életcél mutatók.

A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-6. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra). Ezt fontos kiemelni, hiszen az összes többi paraméterben rosszabb értékeket mutatnak, viszont az életcél pontszámok mégis magasabbak, jelezve, hogy ez a paraméter a megküzdést segítheti.

 

5.3.5.3-1. táblázat. Pszichológiai mutatók nemek szerint a rokkantnyugdíjas csoportban

Nem	WHO – Jóllét Kérdőív	Beck depresszió	Reménytelenség	Hogyan érezte magát az elmúlt időszakban? Feszült és ideges voltam	Vitális kimerültség	Önbizalom, hatékonyság, kompetencia	Élet értelme koherencia	Hogyan jellemezné saját magát? Általában unatkozom	Életcél
	a			d	d	c	b	e	e
férfi
átlag	5 ,84	16 ,9383	4 ,19	1 ,26	4 ,29	7 ,66	8 ,56	,58	2 ,37
std. hiba	,187	,64166	,171	,048	,135	,153	,151	,041	,083
nő
átlag	5 ,09	16 ,8726	3 ,92	1 ,56	5 ,14	7 ,70	9 ,00	,27	2 ,02
std. hiba	,188	,66739	,171	,050	,133	,152	,152	,031	,071
Total
átlag	5 ,48	16 ,9070	4 ,06	1 ,40	4 ,70	7 ,68	8 ,77	,43	2 ,20
std. hiba	,133	,46230	,121	,035	,096	,108	,108	,026	,055

a szignifikans p = 0,0002; b szignifikans p = 0,0016; c szignifikans p = 0,0000

d szignifikans p<00000; e szignifikans p<00000; std = standard

 

5.3.5.3-2. táblázat. Pszichológiai mutatók életkor szerint a rokkantnyugdíjas csoportban

Életkor kategóriák	WHO – Jóllét Kérdőív	Beck depresszió	Reménytelenség	Hogyan érezte magát az elmúlt időszakban? Feszült és ideges voltam	Vitális kimerültség	Önbizalom, hatékonyság, kompetencia	Élet értelme koherencia	Hogyan jellemezné saját magát? Általában unatkozom	Életcél
	a			d	d	c	b	e	e
18–44 év fiatal kor
átlag	6 ,34	14 ,7997	3 ,69	1 ,32	4 ,15	7 ,35	7 ,97	,51	2 ,15
std hiba	,307	,95395	,287	,079	,246	,270	,277	,067	,137
45–64 középkor
átlag	5 ,31	16 ,9521	4 ,07	1 ,43	4 ,83	7 ,82	8 ,92	,40	2 ,19
std hiba	,154	,53346	,138	,041	,107	,122	,119	,030	,063
65 év felett idős kor
átlag	5 ,08	22 ,0307	4 ,95	1 ,34	4 ,71	6 ,92	9 ,00	,58	2 ,53
std hiba	,504	2 ,08366	,501	,150	,415	,425	,465	,119	,224
Total
átlag	5 ,47	16 ,9267	4 ,06	1 ,40	4 ,70	7 ,68	8 ,76	,43	2 ,20
std hiba	,133	,46241	,121	,035	,096	,108	,108	,027	,055

a szignifikáns p = 0,003

b szignifikáns p = 0,008

c szignifikáns p<0,000

d szignifikáns p = 0,003

e szignifikáns p = 0,005

std = standard

 

5.3.5.3-3. táblázat. A rokkantnyugdíjasok és a nem rokkantnyugdíjasok összehasonlítása a pszichológiai mutatók szerint

Csoportosítás rokkantnyugdíjazás szerint	WHO – Jóllét Kérdőív	Beck depresszió	Reménytelenség	Hogyan érezte magát az elmúlt időszakban? Feszült és ideges voltam	Vitális kimerültség	Élet értelme koherencia	Önbizalom, hatékonyság, kompetencia	Életcél
	a	a	a	a	a	a	a	a
rokkantnyugdíjas
Átlag	5 ,48	16 ,9070	4 ,06	1 ,40	4 ,70	8 ,77	7 ,68	2 ,20
std hiba	,133	,46230	,121	,035	,096	,108	,108	,055
nem rokkantnyugdíjas
Átlag	7 ,93	7 ,1825	1 ,78	,82	2 ,42	9 ,88	8 ,62	1 ,48
std hiba	,035	,08885	,024	,008	,023	,026	,025	,012
Total
Átlag	7 ,75	7 ,8742	1 ,95	,87	2 ,58	9 ,80	8 ,55	1 ,53
std hiba	,034	,09169	,025	,008	,023	,026	,024	,012

a szignifikáns p<0,0000

std = standard

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4050/#m1395amnea_4050 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4050/#m1395amnea_4050)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4050/#m1395amnea_4050)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.3.5.3-1. ábra

 

Az egészséggel kapcsolatos életminőség-jellemzők

 

Betegségteher Index

A maximális 91 ponthoz viszonyítva az országos átlagérték 10,7±0,17, míg a rokkantnyugdíjasoké 31,53. A rokkantnyugdíjasok esetében a két nem között és az életkori csoportok között nem találtunk szignifikáns különbséget (férfiaknál 31,13±1,07 nőknél 32,00±1,15. 18–44 éves kor között 33,66±1,99, 45–64 év között 31,26±0,88, 65 év felett 29,58±. A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak.

 

Az egészségi állapot önbecslése

A teljes 18 évnél idősebb népesség a saját egészségi állapotát 3,31±0,01 értékkel jellemezte. a rokkantnyugdíjasok esetében az átlagérték 2,35±0,3 a férfiak, és 2,29±0,4 a nők csoportjában. Az életkor növekedésével egyre kevésbé tekintik jó illetve kiváló állapotúnak egészségüket, mind az önbecslés, mind a kortársakhoz viszonyított kérdésben (fiatal korban 2,55±0,000, középkorúaknál 2,31±0,000, idős korúaknál 1,98±0,000). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan körülbelül kétszeres mértékben magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-4. táblázat).

 

A fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság

1–3-ig terjedő skálán kérdeztünk rá a fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottságra. vizsgált csoportunkban, csakúgy, mint a normál népességben, a nők több fájdalmat jeleznek (férfiak 0,74±0,02 nők 0,88±0,16, amely 3 hónapnál régebben áll fenn, és az életkor előrehaladtával egyre többet (5.3.5.3-5. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak, és fontos kiemelni, hogy a fájdalmak jelentős hányada három hónapnál régebben kezdődött (rokkantnyugdíjas 0,81±0,013, nem rokkantnyugdíjas 0,46±0,004).

 

5.3.5.3-4. táblázat. A rokkantnyugdíjasok és a nem rokkantnyugdíjasok összehasonlítása az egészségi állapot önbecslése szerint a szignifikáns p<0,000

Csoportosítás rokkantnyugdíjazás szerint	Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?	Saját kortársaihoz hasonlítva hogyan minősíti saját egészségi állapotát?
	a	a
rokkantnyugdíjas
Átlag	2 ,32	2 ,21
standard hiba	,027	,029
nem rokkantnyugdíjas
Átlag	3 ,38	3 ,18
standard hiba	,008	,007
Total
Átlag	3 ,31	3 ,11
standard hiba	,008	,007

 

5.3.5.3-5. táblázat A fájdalom jelzése nemek és életkori csoportok szerint (rokkantnyugdíjas csoport)

	Korlátozottság
	1				2				3
Életkor	Férfi		Nő		Férfi		Nő		Férfi		Nő
kategória	%	n	%	n	%	n	%	n	%	n	%	n
65<	0 ,3	2	0 ,3	2	0 ,5	3	1	6	2	12	2 ,2	13
45–64	4 ,2	28	3	17	14	98	18	121	18	135	19	136
18–44	1	7	1 ,3	9	3	22	3 ,2	22	3	21	3 ,5	23

 

Az elégedettség, mint az életminőség mutatója

A rokkantnyugdíjasok körében azt tapasztaltuk, hogy a férfiak szignifikánsan elégedettebbek (férfiak 8,36±1.5, nők 7,75±1.5). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatnak (rokkantnyugdíjasok 8,07 ±0,11, nem rokkantnyugdíjasok 9,59± 0,25) (5.3.5.3-6. táblázat).

 

5.3.5.3-6. táblázat. A rokkantnyugdíjasok és a nem rokkantnyugdíjasok összehasonlítása az elégedettség szerint

Elégedettség kérdőív
csoportosítás a rokkantnyugdíjazás szerint	Átlag	standard hiba
	a
rokkantnyugdíjas	8,07	,110
nem rokkantnyugdíjas	9,59	,025
Total	9,53	,025

a szignifikáns p <0,000

 

5.3.5.3. Összefoglalás

A rokkantnyugdíjasok életminőségét pszichológiai, egészségi és elégedettségi mutatók vizsgálata alapján jellemeztük. A pszichológiai mutatók közül az országos eredményektől való szignifikáns eltérések alapján állítható, hogy a rokkantnyugdíjasok életminősége jelentősen rosszabb az átlagnépességénél. Szignifikánsan rosszabb értékeket jeleznek a depresszió, a reménytelenség, a feszültség, a vitális kimerültség, az önbizalom, a koherencia és az elégedettség terén, több fájdalommal küzdenek, betegségeik nagyobb terhet jelentenek számukra. Az életkor előrehaladtával pedig állapotuk tovább romlik: a jóllét, a depresszió, a reménytelenség, a vitális kimerültség, az önbizalom és az egészségi állapot önbecslése rosszabb a magasabb életkori csoportokban. A vizsgált mintán belül a nőknek még rosszabb az életminősége: a jóllét, a feszültség, a vitális kimerültség, az életcél, az elégedettség és a fájdalmak tekintetében rosszabb eredményeket mutatnak.

Rábukkantunk azonban néhány fordított irányú szignifikáns különbségre is: a rokkantnyugdíjasok az átlagnépességhez viszonyítva több életcélt jelölnek meg; a nők pedig az önbizalom és a koherencia terén jobb eredményeket mutatnak, és az unalom mutatója alacsonyabb a nők esetében. Ez utóbbi adatok arra mutatnak, hogy mely pszichológiai dimenziók működhetnek pszichés védőfaktorként, illetve melyek támogathatják a hátrányt jelentő állapottal való megküzdést.

Mindezek a pszichés gondozás, a pszichoterápiás intervenciók jelentőségére hívják fel a figyelmet a habilitációs és rehabilitásciós tevékenység során. A tanulmányunkban alkalmazott kérdőívek rövid idő alatt elvégezhetők és megkönnyítik a tájékozódást az egyes egyének, illetve betegcsoportok életminőségével kapcsolatban. A kiemelkedő, az átlagostól jelentősen eltérő pontszámok (pl. a depresszió magas pontszáma) felhívják a figyelmet a különösen problémás területekre, amelyekre a támogató munka súlypontját helyezni kell. A nők és férfiak, ill. az egyes életkori csoportok között kimutatott különbségek azt jelzik, hogy a pszichoedukációs, foglalkoztató, illetve pszichoterápiás csoportok összeállításakor célszerű ezeket figyelembe venni és a nagyobb hatékonyság érdekében nemek, illetve korcsoportok szerint homogén kiscsoportokat képezni.

Jelen vizsgálat a statisztikai eredmények alapján csak látleletet nyújt – az eltérések okaira kisebb mintákon végzett, beható klinikai pszichológiai vizsgálat nyomán következtethetünk. Ez a jövő kutatási tervei közé tartozik.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//