Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


5.3.5.3. Eredmények

 
Pszichológiai mutatók
 
A WHO Jóllét Index
Az öt kérdésre adott, 0–3-ig terjedő skála szerint, a válaszok alapján a 18 évnél idősebb rokkantnyugdíjas népesség 36%-a minősítette úgy, hogy a kapható pontszámból 5-nél kevesebb érték jellemzi állapotát. A férfiak szignifikánsan magasabb jóllétről számoltak be (5.3.5.3-1. táblázat). Az életkor szempontjából szintén szignifikáns különbségekre bukkantunk: fiatal korban magasabb jóllét pontértékeket értek el a rokkantnyugdíjasok, mint közép és idős korban (5.3.5.3-2. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értéket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra).
 
Beck Depresszió Kérdőív
A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-4. táblázat). Fontos, hogy ez a különbség kiemelkedik az összes többi pszichológiai mutató közül, a beteg / rokkantnyugdíjas társadalmi státusz valószínűleg jelentősen emeli a depresszió kockázatát, és a depresszió sokkal súlyosabb is ebben a vizsgált populációban.
 
Reménytelenség
A reménytelenség a normál népességben lényegesen gyakoribb a nők között és ugrásszerűen megnő a 45–64 éves korcsoportban, az életkorral általában erősen emelkedik. Rokkantnyugdíjasoknál az életkor előrehaladtával a kérdőív pontszámai szignifikánsan emelkednek (5.3.5.3-1. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-6. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra).
 
Szorongás (feszültség)
A szorongás értéke jelentősen magasabb a nők, mint a férfiak között (5.3.5.3-3. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra), ők tehát jobban szoronganak.
 
Vitális kimerültség
Az országos átlag 2,6±0,02. A rokkantnyugdíjasok esetében az átlagérték 4,29+0,1 a férfiak és 5,14±0,1 a nők esetében. tehát értéke magasabb, mint a normál népesség körében, a két nem között találunk szignifikáns eltérést: a nők szignifikánsan kimerültebbek (5.3.5.3-3. táblázat). Az életkor növekedésével a kimerültség növekszik (5.3.5.3-1. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra).
 
Önbizalom, hatékonyság, kompetencia
Maximális értéke 12 lehet, a teljes népesség átlagértéke 8,6±0,02. A rokkantnyugdíjasok körében az átlagérték 7,66+0,1 a férfiak, és 7,70+0,1 a nők körében. a nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra). A nők önbizalma erősebb (5.3.5.3-3. táblázat), a középkorúaké a legerősebb (5.3.5.3-1. táblázat).
 
Élet értelme, koherencia érzés
A rokkantnyugdíjas csoport koherencia átlagértékei: 8,56±0,1 a férfiak, és 9,00±0,1 a nők körében, a különbség szignifikáns (5.3.5.3-3. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-3. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra).
 
Unalom (mint az életcélok hiánya)
Az unalom szignifikánsan gyakoribb a férfiak, mint a nők között (5.3.5.3-3. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatnak.
 
Életcél skála
A rokkantnyugdíjas népesség közel kétharmada 0–3 pont közötti értéket ér el ezen a kérdőíven. A vizsgált mintában az életcélskála átlaga 2,37±0,83 a férfiak és 2,02±0,07 a nők csoportjában – ez szignifikáns különbség (5.3.5.3-3. táblázat), a férfiak esetében tehát jobbak az életcél mutatók.
A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-6. táblázat és 5.3.5.3-1. ábra). Ezt fontos kiemelni, hiszen az összes többi paraméterben rosszabb értékeket mutatnak, viszont az életcél pontszámok mégis magasabbak, jelezve, hogy ez a paraméter a megküzdést segítheti.
 
5.3.5.3-1. táblázat. Pszichológiai mutatók nemek szerint a rokkantnyugdíjas csoportban
Nem
WHO – Jóllét Kérdőív
Beck depresszió
Reménytelenség
Hogyan érezte magát az elmúlt időszakban? Feszült és ideges voltam
Vitális kimerültség
Önbizalom, hatékonyság, kompetencia
Élet értelme koherencia
Hogyan jellemezné saját magát? Általában unatkozom
Életcél
 
a
 
 
d
d
c
b
e
e
férfi
átlag
5
,84
16
,9383
4
,19
1
,26
4
,29
7
,66
8
,56
,58
2
,37
std. hiba
,187
,64166
,171
,048
,135
,153
,151
,041
,083
átlag
5
,09
16
,8726
3
,92
1
,56
5
,14
7
,70
9
,00
,27
2
,02
std. hiba
,188
,66739
,171
,050
,133
,152
,152
,031
,071
Total
átlag
5
,48
16
,9070
4
,06
1
,40
4
,70
7
,68
8
,77
,43
2
,20
std. hiba
,133
,46230
,121
,035
,096
,108
,108
,026
,055
a szignifikans p = 0,0002; b szignifikans p = 0,0016; c szignifikans p = 0,0000
d szignifikans p<00000; e szignifikans p<00000; std = standard
 
5.3.5.3-2. táblázat. Pszichológiai mutatók életkor szerint a rokkantnyugdíjas csoportban
Életkor kategóriák
WHO – Jóllét Kérdőív
Beck depresszió
Reménytelenség
Hogyan érezte magát az elmúlt időszakban? Feszült és ideges voltam
Vitális kimerültség
Önbizalom, hatékonyság, kompetencia
Élet értelme koherencia
Hogyan jellemezné saját magát? Általában unatkozom
Életcél
 
a
 
 
d
d
c
b
e
e
1844 év fiatal kor
átlag
6
,34
14
,7997
3
,69
1
,32
4
,15
7
,35
7
,97
,51
2
,15
std hiba
,307
,95395
,287
,079
,246
,270
,277
,067
,137
45–64 középkor
átlag
5
,31
16
,9521
4
,07
1
,43
4
,83
7
,82
8
,92
,40
2
,19
std hiba
,154
,53346
,138
,041
,107
,122
,119
,030
,063
65 év felett idős kor
átlag
5
,08
22
,0307
4
,95
1
,34
4
,71
6
,92
9
,00
,58
2
,53
std hiba
,504
2
,08366
,501
,150
,415
,425
,465
,119
,224
Total
átlag
5
,47
16
,9267
4
,06
1
,40
4
,70
7
,68
8
,76
,43
2
,20
std hiba
,133
,46241
,121
,035
,096
,108
,108
,027
,055
a szignifikáns p = 0,003
b szignifikáns p = 0,008
c szignifikáns p<0,000
d szignifikáns p = 0,003
e szignifikáns p = 0,005
std = standard
 
5.3.5.3-3. táblázat. A rokkantnyugdíjasok és a nem rokkantnyugdíjasok összehasonlítása a pszichológiai mutatók szerint
Csoportosítás rokkantnyugdíjazás szerint
WHO – Jóllét Kérdőív
Beck depresszió
Reménytelenség
Hogyan érezte magát az elmúlt időszakban? Feszült és ideges voltam
Vitális kimerültség
Élet értelme koherencia
Önbizalom, hatékonyság, kompetencia
Életcél
 
a
a
a
a
a
a
a
a
rokkantnyugdíjas
Átlag
5
,48
16
,9070
4
,06
1
,40
4
,70
8
,77
7
,68
2
,20
std hiba
,133
,46230
,121
,035
,096
,108
,108
,055
nem rokkantnyugdíjas
Átlag
7
,93
7
,1825
1
,78
,82
2
,42
9
,88
8
,62
1
,48
std hiba
,035
,08885
,024
,008
,023
,026
,025
,012
Total
Átlag
7
,75
7
,8742
1
,95
,87
2
,58
9
,80
8
,55
1
,53
std hiba
,034
,09169
,025
,008
,023
,026
,024
,012
a szignifikáns p<0,0000
std = standard
 
 
Az egészséggel kapcsolatos életminőség-jellemzők
 
Betegségteher Index
A maximális 91 ponthoz viszonyítva az országos átlagérték 10,7±0,17, míg a rokkantnyugdíjasoké 31,53. A rokkantnyugdíjasok esetében a két nem között és az életkori csoportok között nem találtunk szignifikáns különbséget (férfiaknál 31,13±1,07 nőknél 32,00±1,15. 18–44 éves kor között 33,66±1,99, 45–64 év között 31,26±0,88, 65 év felett 29,58±. A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak.
 
Az egészségi állapot önbecslése
A teljes 18 évnél idősebb népesség a saját egészségi állapotát 3,31±0,01 értékkel jellemezte. a rokkantnyugdíjasok esetében az átlagérték 2,35±0,3 a férfiak, és 2,29±0,4 a nők csoportjában. Az életkor növekedésével egyre kevésbé tekintik jó illetve kiváló állapotúnak egészségüket, mind az önbecslés, mind a kortársakhoz viszonyított kérdésben (fiatal korban 2,55±0,000, középkorúaknál 2,31±0,000, idős korúaknál 1,98±0,000). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan körülbelül kétszeres mértékben magasabb értékeket mutatnak (5.3.5.3-4. táblázat).
 
A fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság
1–3-ig terjedő skálán kérdeztünk rá a fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottságra. vizsgált csoportunkban, csakúgy, mint a normál népességben, a nők több fájdalmat jeleznek (férfiak 0,74±0,02 nők 0,88±0,16, amely 3 hónapnál régebben áll fenn, és az életkor előrehaladtával egyre többet (5.3.5.3-5. táblázat). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan magasabb értékeket mutatnak, és fontos kiemelni, hogy a fájdalmak jelentős hányada három hónapnál régebben kezdődött (rokkantnyugdíjas 0,81±0,013, nem rokkantnyugdíjas 0,46±0,004).
 
5.3.5.3-4. táblázat. A rokkantnyugdíjasok és a nem rokkantnyugdíjasok összehasonlítása az egészségi állapot önbecslése szerint a szignifikáns p<0,000
Csoportosítás rokkantnyugdíjazás szerint
Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?
Saját kortársaihoz hasonlítva hogyan minősíti saját egészségi állapotát?
 
a
a
rokkantnyugdíjas
Átlag
2
,32
2
,21
standard hiba
,027
,029
nem rokkantnyugdíjas
Átlag
3
,38
3
,18
standard hiba
,008
,007
Total
Átlag
3
,31
3
,11
standard hiba
,008
,007
 
5.3.5.3-5. táblázat A fájdalom jelzése nemek és életkori csoportok szerint (rokkantnyugdíjas csoport)
 
Korlátozottság
 
1
2
3
Életkor
Férfi
Férfi
Férfi
kategória
%
n
%
n
%
n
%
n
%
n
%
n
65<
0
,3
2
0
,3
2
0
,5
3
1
6
2
12
2
,2
13
45–64
4
,2
28
3
17
14
98
18
121
18
135
19
136
18–44
1
7
1
,3
9
3
22
3
,2
22
3
21
3
,5
23
 
Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
A rokkantnyugdíjasok körében azt tapasztaltuk, hogy a férfiak szignifikánsan elégedettebbek (férfiak 8,36±1.5, nők 7,75±1.5). A nem rokkantnyugdíjas népességgel összehasonlítva a rokkantnyugdíjasok esetében a kérdőívre adott pontszámok szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatnak (rokkantnyugdíjasok 8,07 ±0,11, nem rokkantnyugdíjasok 9,59± 0,25) (5.3.5.3-6. táblázat).
 
5.3.5.3-6. táblázat. A rokkantnyugdíjasok és a nem rokkantnyugdíjasok összehasonlítása az elégedettség szerint
Elégedettség kérdőív
csoportosítás a rokkantnyugdíjazás szerint
Átlag
standard hiba
 
a
 
rokkantnyugdíjas
8,07
,110
nem rokkantnyugdíjas
9,59
,025
Total
9,53
,025
a szignifikáns p <0,000
 
5.3.5.3. Összefoglalás
A rokkantnyugdíjasok életminőségét pszichológiai, egészségi és elégedettségi mutatók vizsgálata alapján jellemeztük. A pszichológiai mutatók közül az országos eredményektől való szignifikáns eltérések alapján állítható, hogy a rokkantnyugdíjasok életminősége jelentősen rosszabb az átlagnépességénél. Szignifikánsan rosszabb értékeket jeleznek a depresszió, a reménytelenség, a feszültség, a vitális kimerültség, az önbizalom, a koherencia és az elégedettség terén, több fájdalommal küzdenek, betegségeik nagyobb terhet jelentenek számukra. Az életkor előrehaladtával pedig állapotuk tovább romlik: a jóllét, a depresszió, a reménytelenség, a vitális kimerültség, az önbizalom és az egészségi állapot önbecslése rosszabb a magasabb életkori csoportokban. A vizsgált mintán belül a nőknek még rosszabb az életminősége: a jóllét, a feszültség, a vitális kimerültség, az életcél, az elégedettség és a fájdalmak tekintetében rosszabb eredményeket mutatnak.
Rábukkantunk azonban néhány fordított irányú szignifikáns különbségre is: a rokkantnyugdíjasok az átlagnépességhez viszonyítva több életcélt jelölnek meg; a nők pedig az önbizalom és a koherencia terén jobb eredményeket mutatnak, és az unalom mutatója alacsonyabb a nők esetében. Ez utóbbi adatok arra mutatnak, hogy mely pszichológiai dimenziók működhetnek pszichés védőfaktorként, illetve melyek támogathatják a hátrányt jelentő állapottal való megküzdést.
Mindezek a pszichés gondozás, a pszichoterápiás intervenciók jelentőségére hívják fel a figyelmet a habilitációs és rehabilitásciós tevékenység során. A tanulmányunkban alkalmazott kérdőívek rövid idő alatt elvégezhetők és megkönnyítik a tájékozódást az egyes egyének, illetve betegcsoportok életminőségével kapcsolatban. A kiemelkedő, az átlagostól jelentősen eltérő pontszámok (pl. a depresszió magas pontszáma) felhívják a figyelmet a különösen problémás területekre, amelyekre a támogató munka súlypontját helyezni kell. A nők és férfiak, ill. az egyes életkori csoportok között kimutatott különbségek azt jelzik, hogy a pszichoedukációs, foglalkoztató, illetve pszichoterápiás csoportok összeállításakor célszerű ezeket figyelembe venni és a nagyobb hatékonyság érdekében nemek, illetve korcsoportok szerint homogén kiscsoportokat képezni.
Jelen vizsgálat a statisztikai eredmények alapján csak látleletet nyújt – az eltérések okaira kisebb mintákon végzett, beható klinikai pszichológiai vizsgálat nyomán következtethetünk. Ez a jövő kutatási tervei közé tartozik.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave