Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Almási Miklós (1991) Utószó. In: Martin Heidegger: Útban a nyelvhez. Fordította Tillmann JA. (1991) Helikon Kiadó. Készült a Gyomai Kner Nyomda Kft.-ben. 49–50.
Bálint DGy. (2004) Életminőség-kutatás Hargita megyében. In: Székelyföldi mozaik. Térségi szociológiai tanulmányok. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda.
Bencédy József (1995) Sajtónyelv. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége – Bálint György Újságíró-iskola kiadása a Soros-alapítvány támogatásával. Budapest.
Csíkszentmihályi Mihály (1998) És addig éltek, amíg meg nem haltak. A mindennapok minősége. Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1998. 178 oldal. (A mű eredeti címe: Finding flow. The psychology engagement with everyday life. Basic Books. A Division of Harpercollins Publishers, 1997. Boross Ottilia fordította).
Cooper Robert L. (1999) Nyelvtervezés és társadalmi változás. In: Szépe Gy, Derényi A. (szerk.) Nyelv, hatalom, egyenlőség. Nyelvpolitikai írások. Corvina, Gyulán. 94–110.
Deme L. (1978) A beszéd és a nyelv. Második kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest.
Deme L. (1994) Nyelvünkről, használatáról, használóiról. Tanulmányok. JGYTF Kiadó, Szeged. 71–78.
Deme L. (1999a) Anyanyelvi mozgalmaink és morális hozamuk 3. Magyar Nyelvőr 123. évf., 1999/1. (Az 1. és 2. részt lásd: Magyar Nyelvőr 122. évf., 1998/3, 261–269. és 390–399.
Deme László (1999b) „Jól beszélni és írni…igazánból: jellemkérdés”. In: Nyelvi illemtan. Deme L, Grétsy L, Wacha I. szerk. Szemimpex Kiadó, Budapest. É. n. 50–52.
Fazekas AI. (2000) A modern létezésfogalom kialakulása. Aletheia Kiadványok, Budapest.
Ferencz A. (2001) A bioetika alapjai. Szent István Társulat, Budapest.
Glatz F. (2001) Hét tézis az Európai Unióról és a nyelvekről. Magyar Tudomány 7: 853–860
Glatz F. (2002) Tézisek a magyar nyelvről. In: Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Összeállították az ELTE TFK magyar nyelvtudományi tanszékének tanárai. Tinta Könyvkiadó, Budapest. (Eredeti lelőhelye: A magyar nyelv az informatika korában. Szerk. Glatz Ferenc. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1999.)
Griffin Em. (2001) Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest.
Gyarmati B. (1994) Beszélni muszáj! (Gyakorlati retorika) Klaviatura BT., Miskolc.
Kiss J. (1995) Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapfogalmak. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Kontra M. (1999) Közérdekű nyelvészet. Osiris Kiadó, Budapest.
Kulcsár Zs. (1999) Bevezető. In: Morális fejlődés, empátia és altruizmus. Szöveggyűjtemény. Szerkesztette Kulcsár Zs. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 11–40.
Kullmann L. (1993) Gondolatok az életminőség értelmezéséről. In: Életminőség-fejlesztő speciális mozgalmak a fogyatékosságügyben. Összeállította dr. Göllesz V. A Szociális Munka Alapítvány Kiadványai 9. Budapest, 5–15.
Lawton D. (1974) Társadalmi osztály, nyelv, és oktatás. Gondolat, Budapest.
Magyar Értelmező Kéziszótár. Második, átdolgozott kiadás. Főszerkesztő Pusztai F. Akadémiai Kiadó, Budapest. A Kéziszótár első kiadásában (1972) a szó még nem szerepel.
Paczolay Gy. (1985) Magyar–észt közmondások és szólások. VEAB-ELTE, Veszprém.
Pléh Cs, Terestyéni T. (1997) Jelentés és használat: A kommunikáció kutatása a szemantika és pragmatika határán. In: Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Szerkesztette Pléh Cs, Síklaki I, Terestyéni T. Osiris Kiadó, Budapest. 7–22.
Polányi M. (1994) Személyes tudás I-II. Úton egy posztkritikai filozófiához. A mű eredeti címe: Personal Knowledge.1958, 1962. Licenced by the University of Chicago. Chicago, Illinois, U. s. a. Papp Mária fordította. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest.
Rawls J. (1971/1997) Az igazságosság elmélete. A fordítás alapjául szolgáló mű: John Rawls: A Theory of Justice. Cambridge. Massachusetts, 1971. Krokovay Zsolt fordította. Osiris Kiadó, Budapest.
Sándor K. (2001) Nyelvművelés és ideológia. In: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Tanulmányok a társasnyelvészet oktatásához. Szerkesztette Sándor K. JGYF Kiadó, Szeged, 153–216.
Smith Eliot R, Mackie Diane M. (2001) Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest.
Subosits I. (1999) A beszéd mint agresszió. In: Nyelvhasználati sajátságok. Rgyetemi Fonetikai Füzetek 25. Szerkesztette Bolla Kálmán. Budapest, 55–58.
Szabó M. (2001) Trivium. Bíbor Kiadó, Miskolc.
Szemerkényi Á. (1994) „Közmondás nem hazug szólás”. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szende A. (1987) In: Szépen magyarul – szépen emberül. Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Szociolingvisztikai Szöveggyűjtemény (2002) Összeállították az ELTE TFK magyar nyelvtudományi tanszékének tanárai. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Tolcsvai NG. (1996) A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Tringer L. (2003) A depressziók kognitív kezelése. In: Kognitív idegtudomány. Szerk. Pléh Cs, Kovács Gy, Gulyás B. Osiris Kiadó, Budapest.
Wacha I. (1995) A fiatalok nyelvi magatartása (kommunikációs kultúrája) a nyilvánosság előtt és számára. In: Nyelvhasználat és beszédkultúra. Egyetemi Fonetikai Füzetek 16. Szerk. Dr. Bolla K. Budapest, 77–81.
Wardhaugh R. (1995) Szociolingvisztika. Osiris–Századvég, Budapest. A mű eredeti címe: An Introduction to Sociolinguistics. (Second Edition) Blackwell Publishers, Oxford. 1992. Pap Mária fordította.
Wittgenstein L. (1992) Filozófiai vizsgálódások. Atlantisz Kiadó, Budapest. Neumer Katalin fordította. (Ludwig Wittgenstein: Philosophical Investigations. Basil Blackwell, Oxford, 1952.)
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave