Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.1.1. Bevezetés

A betegségek kimenetelével és az életminőség-vizsgálatokkal foglalkozó irodalom gyorsan fejlődött az elmúlt tíz év során. Az életminőség vizsgálatának kiemelt jelentősége van krónikus betegek körében, mivel e betegeknél a betegség és a betegség kezelése az egyén életének, életvezetésének, társas kapcsolatainak, életmódjának számos dimenzióját befolyásolja.
Az életminőség-vizsgálatok eredményeink összehasonlításával információt nyerhetünk a betegek - országonként és kultúránként eltérő – betegség-percepciójáról, valamint a krónikus betegségek pszichoszociális vonatkozásairól.
Az eltérő kultúrák közötti összehasonlítást akadályozhatja azonban a megbízható, validált kérdőívek hiánya a nem angol anyanyelvű országokban, mivel az önkitöltő kérdőívek többségét angol nyelvterületen fejlesztették ki. Minthogy ilyen eszközökre azokban az országokban is szükség van, ahol nem az angol a hivatalos nyelv, költséghatékonyság szempontjából legelőnyösebb a széles körben használt nemzetközi kérdőívek adaptálása. Különösen igaz ez olyan kis országok esetében, ahol valamilyen egyedi nyelvet beszélnek, mint például hazánkban.
Az idegennyelvű kérdőívek fordításának és validálásának szigorú szabályai vannak (Brislin és mtsai, 1970, Flaherty és mtsai, 1998), melyek lehetővé teszik, hogy az adaptált eszköz az eredetivel összehasonlítható legyen. Ezek a szabályok hangsúlyozzák az eredeti és a fordított szöveg nyelvi, fogalmi és pszichometriai egyenértékűségének fontos szerepét.
Munkánk során – az eredeti kérdőív kifejlesztőivel együttműködve – az „Illness Intrusiveness Rating Scale” („Betegségteher Index”) nyelvileg valid, pszichometriailag megbízható magyar változatának elkészítésére törekedtünk, és célunk volt az eredeti és az új verzió belső faktorstruktúrájának összehasonlítása is.
Olyan egyszerűen használható, általános kérdőív fordítására és validálására törekedtünk, amely bármely betegségcsoportban alkalmazható, és ezáltal a különböző betegségekre vonatkozó adatok összehasonlíthatóvá válnak (Novak és mtsai, 2004).
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave