Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.2.2. Módszerek

 
Betegségek gyakorisága
A Hungarostudy 2002 kérdőív részletes – 22 tételből álló – listában kérdez rá arra, hogy a személyeknél milyen betegségek fordultak elő. Az „Állott-e kezelés alatt az alábbi betegségek miatt?” kérdésre a következő válaszlehetőségek voltak: 0. nem, 1. igen, régebben, 2. igen, az elmúlt év során kezelték járóbetegként, 3. igen, az elmúlt év során kezelték kórházban. A lista kitöltése után pedig rákérdeztünk arra, hogy a „Fenti betegségek közül melyik befolyásolja leginkább mindennapi életvitelét” (továbbiakban „Fő betegség”).
A 22 tételből az áttekinthetőség és a statisztikai számítások kedvéért nagyobb betegségcsoportokat alkottunk, és létrehoztuk azt a listát, amely a 10 leggyakrabban problémát okozó betegséget/betegségcsoportot tartalmazza. Ezek a következők: 1. mozgásszervi betegségek, 2. kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek, 3. allergia és asztma, 4. gasztrointesztinális (emésztőszervi) betegségek, 5. cukorbetegség, 6. szembetegség, 7. depresszió, 8. cerebrovaszkuláris (agyér-) betegségek, 9. daganatos betegségek, 10. vesebetegség. Az ezeken felüli, ritkábban megjelölt betegségek az „egyéb” csoportba kerültek.
 
Életminőségmutatók
A fő problémát jelentő betegség megjelölése után szerepel a Hungarostudy 2002 kérdőívben a 20 tételből álló Betegségteher Index, melynek kérdései ennek a – fő problémát jelentő betegségnek – az élet különböző területeire gyakorolt hatásaira vonatkoznak.
A Betegségteher Indexen felül az elemzett negatív életminőség-mutatók a munkaképesség csökkenés, és a Beck Depresszió Kérdőív voltak, pozitív mutatók pedig a WHO Jóllét Index, és az általános egészségi állapot önbecslése volt. A mutatókat életkorra kontrollálva nemenként, illetve a kötetben alkalmazott korcsoportbontásban (18-44, 45-64, 65+ év) külön is vizsgáltuk.
A leíró statisztikák mellett esélyhányadost számoltunk. Azt, hogy a vizsgált életminőség mutatók különböznek-e szignifikánsan az egyes betegségek esetében, ANOVA és Tukey post-hoc analízissel vizsgáltuk. Az egyes életminőségmutatók egymással való összefüggését parciális korrelációval, nemre, életkorra, szociális és gazdasági helyzetre (SES) és családi állapotra kontrollálva elemeztük.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave