6.3.3. Eredmények

 

A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és súlyossági fokozatainak jellemzői

Az egyes depresszió súlyossági kategóriák gyakoriságát a három különböző évben végzett vizsgálatban a 6.3-1. ábra szemlélteti. Mint látható 1988 és 1995 között növekedés figyelhető meg a depressziós tünetegyüttes minden kategóriájában, 1995 és 2002 között lényeges változás nem tapasztalható, annak ellenére, hogy a depressziók felismerésére és hatékony kezelésre az utóbbi időben jelentős szakmai és társadalmi erőfeszítések történtek.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4351/#m1395amnea_4351 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4351/#m1395amnea_4351)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4351/#m1395amnea_4351)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.3-1. ábra. Beck Depresszió Kérdőív súlyossági kategóriák 1988-ban, 1995-ben és 2002-ben

 

A Hungarostudy 2002 adatai alapján a depressziós tünetegyüttes gyakorisága a korral mindkét nemnél emelkedett. Ugyanakkor a depresszió pontszámok átlaga a nők között szignifikánsan magasabbnak mutatkozott minden korcsoportban (p 0,006 és 0,0001 között), és ez a különbség a korral fokozódott (6.3-2. ábra, 6.3-3. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4354/#m1395amnea_4354 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4354/#m1395amnea_4354)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4354/#m1395amnea_4354)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.3-2. ábra. Beck Depresszió Kérdőív átlagpontszám 1988-ban, 1995-ben és 2002-ben

 

A depressziós tünetegyüttes kategóriáinak megoszlását a két nem között a különböző korcsoportokban a 6.3-1. táblázat szemlélteti. Az összes korcsoportot figyelembe véve a pszichiátriai szempontból klinikailag jelentős (BDI≥19) esetek száma férfiak között 11,8%, nők között 14,6%.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4357/#m1395amnea_4357 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4357/#m1395amnea_4357)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4357/#m1395amnea_4357)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.3-3. ábra. Beck Depresszió Kérdőív átlagpontszám nők és férfiak között 2002-ben

 

További fontos kérdés, hogy a valószínűleg klinikai szintet elérő depressziós személyek hány százaléka részesült depresszió elleni kezelésben az elmúlt egy évben. Ha a közepes és a súlyos kategóriákat összevonjuk, megkapjuk a nagy valószínűséggel már kezelésre szoruló esetek számát (13,4%). Mindössze 9,2% részesült kezelésben az elmúlt 12 hónapban. A kezelt esetek száma különösen alacsony a fiatal és az idős korcsoportban (8,3%, ill. 7,.3%), valamint a férfiak között. Ezek az arányok felhívják a figyelmet arra, hogy komoly erőfeszítésekre van szükség a depresszióval és kezelésével kapcsolatos közösségei ismeretek gyarapításában. (A depressziós tünetegyüttes hazai előfordulásáról olvashatunk továbbá a Kopp és mtsai → 3.1, Csoboth → 3.2, Réthelyi → 3.3.1, Kovács ME és Jeszenszky → 3.3.3. fejezetekben.)

 

6.3-1. táblázat. Depresszió súlyossági kategóriák nemenkénti megoszlása a különböző korcsoportokban

depresszió	kor 18–44 év		kor 45–64 év		kor 65+ év
kategóriák	férfi	nő	férfi	nő	férfi	nő
Nem depr. (%)	83,2	80,2	68,7	66,4	60,4	52,4
Enyhe (%)	10,7	13,0	16,1	17,4	17,9	20,3
Közepes (%)	3,7	4,0	6,9	6,3	8,6	8,9
Súlyos (%)	2,4	2,8	8,4	9,9	13,1	18,4

 

Depresszió és öngyilkosság összefüggései

A nők 3,7%-a, a férfiak 2,0%-a követett el legalább egy öngyilkossági kísérletet élete folyamán (élettartam prevalencia). A nők tehát szignifikánsan több öngyilkossági kísérletet követnek el, mint a férfiak (OR: 1,9, 95% CI: 1,5–2,4). A vizsgálatot megelőző egy éven belüli öngyilkossági kísérletek megoszlását 5 éves korcsportokonkénti és nemenkénti bontásban a 6.3-4. ábra mutatja. A serdülők és fiatal felnőttek (15–25 éves), illetve az idősebb idős korcsoportban (80–90 éves) korcsoportban volt a legmagasabb az 1 éven belüli öngyilkossági kísérletek aránya.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4364/#m1395amnea_4364 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4364/#m1395amnea_4364)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4364/#m1395amnea_4364)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.3-4. ábra. Öngyilkossági kísérlet, %

 

Mivel az öngyilkos magatartással a könyv külön fejezetben foglalkozik (Hajnal és mtsai → 4.2.1. fejezet), az alábbiakban pusztán a depressziós tünetegyüttessel való kapcsolatát vizsgáljuk, és nem térünk ki az öngyilkosságok életminőséggel kapcsolatos egyéb vonatkozásaira.

Az egy éven belüli öngyilkossági kísérleteket vizsgálva látható, hogy ezek gyakoribbak a valószínűleg klinikai szintű depresszióban szenvedő személyek között (BDI≥19), mint a nem, vagy enyhe depressziós tünetekkel jellemezhetők között (BDI<19). Ez az arány nők esetében 1,5% vs. 0,3% (OR: 5,9, 95% CI: 2,8–12,4), férfiak esetében: 1,1% vs. 0,2% (OR: 5,8, 95% CI: 2,1–15,6). Másképpen, az egy éven belül öngyilkosságot elkövetett nők 50,0%-a, illetve a férfiak 43,8%-a a klinikailag szignifikáns középsúlyos vagy súlyos depressziós kategóriába esik.

Az öngyilkossági magatartás háttértényezőit vizsgálva az találtuk, hogy az egy éven belüli öngyilkossági kísérletet elkövető személyek szignifikánsan magasabb Beck depresszió reménytelenség, vitális kimerültség, alvászavar, ellenségesség és diszfunkcionális attitűd, érzelmi központú megküzdés, munkaképesség-csökkenés, betegségteher, mindennapi funkciókárosodást okozó fájdalomtünet, negatív életesemény pontszámot, és alacsonyabb életcélok, gazdasági és szociális helyzet, probléma központú megküzdés, és társas támogatás pontszámot értek el, mint azok, akiknél nem fordult elő öngyilkossági kísérlet (p 0,031 és <0,001. között). többváltozós elemzés (logisztikus regresszió) alapján az egy éven belüli öngyilkossági kísérlet legerősebb előrejelzője az érzelmi központú megküzdés és az alvászavarok voltak.

 

A depressziós tünetegyüttes és egyéb életminőség-paraméterek összefüggései

A depressziós tünetek negatívan korreláltak a szubjektívben becsült egészségi állapottal és az általános jólléttel (WHO Jóllét Kérdőív), ugyanakkor pozitívan korreláltak a munkaképesség-csökkenéssel, és a betegségek okozta mindennapi funkcionális képességcsökkenéssel (Betegségteher Index), mint az életminőséget meghatározó egyéb paraméterekkel.

Az általános jóllét és depresszió összefüggései a 6.3-5. ábrán láthatóak. A klinikailag depressziós nők 74.0%-a jelzett csökkent vagy hiányzó jóllétet, ugyanez 23,5% volt az enyhe depressziós tünetekkel küzdő illetve a depressziós tünetek nélküli csoportban (a depresszió okozta jóllét csökkenés esélyhányadosa 9,5, 95% CI: 8,11–11,11). Ugyanez férfiakban 62,3% és 17,5%, (esélyhányados: 7,8, 95% CI: 6,5–9,3).

A valószínűleg klinikai szintű depresszióban szenvedő (BDI≥19) személyek saját egészségüket szignifikánsan negatívabban ítélik meg, mint az enyhe tünetekkel jellemezhető, vagy depresszív tünetektől mentes csoport: A valószínűleg klinikailag depressziós nők 53,8% ítélte általános egészségi állapotát rossznak vagy nagyon rossznak, ez az arány 11,2% a nem vagy enyhén depressziós csoportban (esélyhányados: 9,2, CI: 7,9–10,7), férfiak esetében ezek az arányok 49,8% vs. 9,5%, (esélyhányados: 9,4, CI: 7,9–11,3). A 19 vagy magasabb depresszió pontszámot elért nők 69,8%-a, a férfiak 69,6%-a számolt be közepes vagy súlyos munkaképesség csökkenésről, ugyanezek az arányok 21,5% és 18,9% 18 vagy alacsonyabb BDI pontszám esetén. vagyis elmondható, hogy a közepes vagy súlyos depressziós tünetekkel küzdő személyek többségénél jelentős munkaképesség csökkenés észlelhető mindkét nemnél.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4373/#m1395amnea_4373 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4373/#m1395amnea_4373)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4373/#m1395amnea_4373)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.3-5. ábra. Általános életminőség (WHO Jóllét Kérdőív) kategóriák valószínűsíthető depresszió esetén (BDI ≥ 19) nők és férfiak között

 

6.3-2. táblázat. A 10 fő, azaz a mindennapi életvitelt legjobban befolyásoló betegség megoszlása nők és férfiak között

Fő betegség (%)	Férfi	Nő	Teljes
11. Mozgásszervi	15 ,3	20 ,2	18 ,0
12. Kardiovaszkuláris	12 ,6	14 ,0	13 ,4
13. Allergia / asztma	3 ,8	5 ,6	4 ,8
14. Gasztrointesztinális	3 ,4	2 ,9	3 ,1
15. Cukorbetegség	2 ,6	2 ,5	2 ,5
16. Szembetegség	2 ,0	2 ,0	2 ,0
17. Depresszió	0 ,8	2 ,3	1 ,7
18. Cerebrovaszkuláris	1 ,5	1 ,3	1 ,4
19. Daganatos	1 ,3	1 ,1	1 ,2
20. Vesebetegség	1 ,0	0 ,9	0 ,9
Egyéb összesen	8 ,9	9 ,6	9 ,3
Nincs	46 ,8	37 ,6	41 ,7
Teljes	100 ,0	100 ,0	100 ,0

 

A Betegségteher Index a betegségek okozta mindennapi pszichoszociális és fizikai képességcsökkenés mértékét mutatja. A 6.3-2. táblázat mutatja be azt a 10 betegségcsoportot, mely leggyakrabban okoz funkcionális korlátozottságot. A depressziós tünetegyüttes gyakoriság szempontjából ugyan csak hetedik, ugyanakkor a legnagyobb mértékű pszichoszociális funkcionális korlátozottságot (betegségteher) a depressziós tünetegyüttes esetében találhatjuk életkortól függetlenül (6.3-6. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4378/#m1395amnea_4378 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4378/#m1395amnea_4378)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4378/#m1395amnea_4378)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.3-6. ábra. Betegségteher átlagpontszámok a fő betegségcsoportokban nők és férfiak között

 

A depressziós tünetek összefüggései a szív-érrendszeri betegségekkel

Mint a bevezetőben említettük, depresszió és testi betegségek vonatkozásában a legtöbb bizonyító adattal a depressziós tünetek és szívbetegségek kapcsolatáról rendelkezünk, ráadásul mint említettük, a WHO előrejelzése szerint (Murray és Lopez, 1997) 2020-ra ez a két betegségcsoport lesz a leggyakoribb oka a funkcionális képességcsökkenéseknek. Indokolt tehát, hogy a depresszió és a szív-érrendszeri betegségek kapcsolatát részletesebben is elemezzük. vizsgálatunkban arra is kíváncsiak voltunk, hogy a pszichiátriai diagnosztikus küszöböt meg nem haladó (küszöb alatti), enyhe depressziós tünetek (BDI 10–18 pont), jelentenek-e szív- érrendszeri kockázatot. Szív- érrendszeri megbetegedésekben szenvedő alcsoportnak a minta azon részét tekintettük, melynél egy éven belüli orvosi kezelések szerepeltek szív-érrendszeri betegség, szívinfarktus, illetve agyérbetegség miatt. az eredményeket a 6.3-3. táblázat szemlélteti.

 

6.3-3. táblázat. Enyhe és klinikalag jelentős depressziós tünetek (Beck Depresszió Kérdőív) és a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságának összefüggései

	Enyhe depressziós tünetek (BDI 10–18)		Klinikailag jelentős depressziós tünetek (BDI ≥ 19)
	esélyhányados	95% CI	esélyhányados	95% CI
Szív- és érrendszeri betegség	2,77	2,31-3,31	5,61	4,78-6,59
Agyérbetegség	1,82	1,19-2,78	6,67	4,91-9,05
Szívinfarktus	3,58	2,08-6,17	5,86	3,57-9,59

 

A klinikailag jelentős depressziós tünetek általában a szív- érrendszeri betegségekre és az agyérbetegségekre szignifikánsan magasabb kockázatot hordoznak, mint a klinikai küszöböt el nem érő depresszív tünetek. Az enyhe depressziós tünetek ugyanakkor szintén növelik mind a három betegségkategória kockázatát, különös tekintettel a szívinfarktusra, mely esetében – a bevezetőben említett nemzetközi adatokkal egyezően – a kockázatnövelés azonos az enyhe és a klinikailag jelentős depreszszió esetében (esélyhányadosok 3,58, ill. 5,86, 95% CI: 2,08–6,17, ill. 3,57–9,59). Elmondható tehát, hogy a depressziós tünetek a szív-érrendszeri betegségek egyértelmű kockázati tényezői. Különösen nagy jelentősége van az enyhe, pszichiátriai szempontból klinikailag nem jelentős depressziós tüneteknek, hiszen a pszichiátriai szignifikancia hiánya miatt az érintettek túlnyomó része kezeletlen marad, és így egy kezeletlenül maradó rizikófaktorral rendelkezik.

 

A depressziós tünetegyüttes egyéb háttértényezői

Regressziós vizsgálattal elemezve a depressziós tünetegyüttes a fentieken kívül pozitív kapcsolatot mutat a vitális kimerültséggel, az életcélok hiányával, a diszfunkcionális attitűdökkel (különös tekintettel az ellenségességre), az alvászavarokkal, fájdalomtünetekkel, a negatív életeseményekkel, a társas támogatás hiányával, a gazdasági helyzettel és a családi állapottal. A depresszióval leggyakrabban együttjáró tényezők a vitális kimerültség és az életcélok hiánya, további gyakori a munkaképesség-csökkenés, ellenségesség attitűd és az alvászavar. Kevésbé gyakoribb együttjárást mutatnak a diszfunkcionális attitűdök, a magasabb betegségteher és funkcionális károsodás, alacsonyabb gazdasági helyzet, valamint az idősebb kor és a női nem.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//