Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Anda R, Williamson D, Jones D, Macera C, Eaker E, Glasman A, Marks J. Depressed affect, hopelessnes and the risk of ishcemic heart disease in a cohort of US adults. Epidemilogy. 1993, 4:285–294.
Aromaa A, Raitasalo R, Reunaanen A et al. Depression and cardiovascular diseases. Acta Psychiatr Scand Suppl. 1994, 377:77–822.
Barefoot JC, Schroll M. Symptoms of depression, acute myocardial infarction, and total mortality in a community sample. Circulation, 1996, 93:1976–1980.
Beck AT, Beck RW. Screening depressed patient in family practice. A rapid technic. Postgrad Med, 1972, 52:81–85.
Carney RM, Rich MW, Freedland KE et al. Major depressive disorder predicts cardiac events in patients with coronary heart disease. Psychosom Med, 1988, 50:627–633.
Dunlop DD, Lyons JS, Manheim LM, Song J, Chang RW. Arthritis and Heart Disease as Risk Factors for Major Depression: The Role of Functional Limitation. Medical Care, June 2004, 42(6):502–511.
Ford DE, Mead LA, Chang PP, Levine DM, Klag MJ. Depression predict cardiovascular disease in men: the precursors study (abst). Circulation 1994. 90: I–614.
Frasure-Smith N, Lesperance F, Talajic M. Depression and 18-month prognosis after myocardial infarction. Circulation, 1995, 91:999–1005.
Frasure-Smith N, Lesperance F, Talajic M. Depression following myocardial infarction: impact on 6-month survival. JAMA, 1993, 270:1819–1825.
Glassman AH, Shapiro PA: Depression and the course of coronary artery disease. AM J. Psychiatry, 1998, 155:4–11.
Hans M, Carney RM, Freedland KE, Skala J. Depression in patients with coronary heart disease: a 12 month follow up. Gen Hosp Psychiatry, 1996, 18:61–65.
Kessler RC, McGonagle KA, Zhao S, Nelson CB, Hughes M, Eshleman S, Wittchen HU, Kendler KS. Lifetime and 12-month prevalence of DSM III R psychiatric disorders in the United States: results from the National Comorbidity Survey. Arch Gen Psychiatry, 1994, 51:8–19.
Kessler RC, Zhao S, KatzSJ, Kouzis AC, Frank RG, Edlund M, Leaf P. Past-year use of outpatient services for psychiatric problems in the National Comorbidity Survey. Am J Psychiatry,1999, 156:115–123.
Kopp MS, Skrabski A. Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatok módszertana. Végeken, 1990, 2:4–24.
Kopp MS, Falger PRJ, Appels A, Szedmák S. Depressive Symptomatology and Vital Exhaustion Are Differently Related to Behavioural Risk Factors for Coronary Artery Disease, Psychosomatic Medicine, 1998, 60:752–758.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. Socio-economic factors, severity of depressive symptomatology and sickness absence rate in the Hungarian population. J Psychosomatic Research, 1995, 39:1019–1029.
Lesperance F, Frasure-Smith N, Theroux P. Depression influences 1-year prognosis in unstable angina. (abstract) J Am Coll Cardiol, 1998, 333:208A.
Lowe B, Willand L, Eich W, Zipfel S, Ho AD, Herzog W, Fiehn C. Psychiatric Comorbidity and Work Disability in Patients With Inflammatory Rheumatic Diseases. Psychosomatic Medicine, May/June 2004, 66(3):395–402.
Murray CJL, Lopez AD. Alternative projections of mortality and disability by cause 1990-2020: Global Burden of Disease Study. Lancet, 1997, 349:1498–1054.
Nolen-Hoeksema S. Sex differences in unipolar depression: evidence and theory. Psychol Bull, 1987, 101(2):259–282.
Rozanski A, Blumenthal JA, Kaplan J. Impact of Psychological Factors on the Pathogenesis of Cardiovascular Disease and Implication for Therapy. Circulation, 1999, 99(16):2192–2217.
Beckman JC, D’Amico CJ, Rice JR, Jordan JS, Divine GW, Brook WB. Depression and level of functioning in patients with rheumatoid arthritis. Can J Psychiatry, 1992, 37:539–543.
Bush DE, Ziegelstein RC, Tayback M, Richter D, Stevens S, Zahalsky H, et al. Even minimal symptoms of depression increases mortality risk after acute myocardial infarction. Am J Cardiol, 2001, 88:337–341.
Cavanaugh S, Wettstein RM. Emotional and cognitive dysfunction associated with medical disorders. J Psychosom Res, 1989, 33:505–514.
Holzberg AD, Robinson ME, Geisser ME, Gremillion HA. The effects of depression and chronic pain on psychosocial and physical functioning. Clin J Pain, 1996, 12:118–125.
Kovács ME, Stauder A, Szedmák S. Severity of allergic complaints: the importance of depressed mood. J Psychosom Res, 2002, 53:1–9.
Lustman PJ, Griffith LS, Clouse RE. Depression in adults with diabetes. Semin Clin Neuropsychiatry, 1997, 2:15–23.
Lyketsos GC, Lyketsos GC, Richardson SC, Beis A. Dysthymic states and depressive syndromes in physical conditions of presumably psychogenic origin. Acta Psychiatr Scand, 1987, 76:529–534.
Pohjasvaara T, Vataja R, Leppavuori A, Kaste M, Erkinjuntti T. Depression is an independent predictor of poor long-term functional outcome post-stroke. Eur J Neurol, 2001, 8:315–319.
Sacks CR, Peterson RA, Kimmel PL. Perception of illness and depression in chronic renal disease. Am J Kidney Dis, 1990, 15:31–39.
Wells KB, Golding JM, Burnam MA. Affective, substance use, and anxiety disorders in persons with arthritis, diabetes, heart disease, high blood pressure, or chronic lung conditions. Gen Hosp Psychiatry, 1989, 11:320–327.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave