Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége

Balog Piroska
 
Az irodalmi előzmények áttekintése után a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatai alapján a szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, agyérbetegség, szívinfarktus, és egyéb szív-érrendszeri betegség) előfordulását, valamint a veszélyeztetett korcsoportba tartozó (45–64 éves) férfiak és nők esetében a hagyományos és a pszichoszociális kockázati tényezőkkel való összefüggéseit, és végül e betegek életminőségével kapcsolatos eredményeket tekintjük át.
Férfiaknál gyakoribb a szívinfarktus, viszont nőknél a magas vérnyomás, és az egyéb szív-érrendszeri betegségek fordulnak elő nagyobb gyakorisággal, és későbbi életkorban. a dohányzás, az elhízottság, az alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód hatását vizsgáltam, mint hagyományos kockázati tényezőket. A hosszú éveken át tartó dohányzás, nőknél és férfiaknál egyaránt, minden vizsgált szív- és érrendszeri betegség előfordulási gyakoriságát növelte. Az elhízás ugyancsak erős kockázati tényezőnek bizonyult. Egy elhízott férfi kilencszer nagyobb eséllyel, egy elhízott nő pedig hatszor nagyobb eséllyel kap szívinfarktust, mint normál testsúlyú társaik. A mozgásszegény életmód csak férfiak esetében növelte a szív-és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát. Az alkoholfogyasztás gyakorisága sem férfiak, sem nők esetében nem növelte a vizsgált szív-és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát.
A vizsgált pszichoszociális tényezők (a depresszió, a vitális kimerültség, a szorongás és a társas támogatottság hiánya) mind férfiak, mind nők esetében többszörösen megnövelték a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát.
E betegek életminőség mutatói, mind a pszichés jóllét, mind a fizikai jóllét tekintetében is rosszabbak, mind a hasonló életkorú egészségeseké. A depresszió, a szorongás, a vitális kimerültség a hagyományos kockázati tényezőkre való kontrollálás után is magasabb, mint az egészségeseké. A betegségteher-index, a munkaképesség csökkenése, valamint a napi tevékenységben korlátozó fájdalom előfordulási gyakorisága legmagasabb az agyérbetegek, valamint az infarktuson átesettek körében. A betegség leginkább egészségi állapotukra, munkájukra, anyagi helyzetükre gyakorolt negatív hatást. Férfiak közül többen hangsúlyozták a betegség önkifejezésükre, nemi életükre gyakorolt negatív hatását, ezzel szemben a nők közül többen, a vallásos életükre gyakorolt negatív hatást említették.
Kulcsszavak: szív-és érrendszeri betegségek, hagyományos kockázati tényezők, pszichoszociális kockázati tényezők, életminőség, nemi különbségek.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave