Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján

 
Előfordulási gyakoriság
Férfiaknál gyakoribb volt a szívinfarktus, mint nőknél (4,2% vs. 2,2,%l, OR = 1,93), nőknél viszont a magas vérnyomás betegség (27,9% vs. 21,3%l, OR = 1,43), és az egyéb szív-érrendszeri betegségek (16,9% vs. 12,4%, OR = 1,44) fordultak elő nagyobb gyakorisággal. Az agyérbetegség tekintetében nem találtunk nemi különbségeket: a férfiak 3,9%-a, a nők 4,2%-a számolt be agyérbetegségről.
 
Életkor hatása
Mind férfiakra, mind nőkre, és nemcsak a miokardiális infarktusra, de az egyéb szív- és érrendszeri betegségekre is jellemzőnek találtuk, hogy a betegségek előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével növekvő tendenciát mutat. Ugyanakkor minden, általunk vizsgált szív-és érrendszeri betegség esetében a nők átlagéletkorát magasabbnak találtuk, mint a hasonló betegségben szenvedő férfiakéit, vagyis nőknél a szív-és érrendszeri betegségek később jelentkeznek (6.5-1. ábra - 6.5-4. ábra).
 
Szocio-ökonómiai státusz
A szakirodalmi adatokkal megegyezően, azt találtuk, hogy a szocio-ökonómiai státusz (mely a végzettség és a jövedelem függvénye) növekedésével csökkent minden vizsgált szív-és érrendszeri betegség előfordulási gyakorisága. A legalacsonyabb szocio-ökonómiai státusszal rendelkezők a legveszélyeztetettebbek a szív-és érrendszeri betegségek tekintetében, a magas szocio-ökonómiai státusz e tekintetben védőfaktornak bizonyul (6.5-5. ábra).
 
6.5-1. ábra. Magas vérnyomás előfordulása, korcsoportok és nemek szerint
 
6.5-2. ábra. Agyérbetegség előfordulása, korcsoportok és nemek szerint
 
6.5-3. ábra. Szívinfarktus előfordulása, korcsoportok és nemek szerint
 
6.5-4. ábra. Egyéb szív- és érrendszeri betegség előfordulása, korcsoportok és nemek szerint
 
6.5-5. ábra. Szocio ökonómiai státusz (SES) megoszlása a szív- és érrendszeri betegek és egészségesek körében
 
A hagyományos kockázati tényezők
Dohányzás
A Hungarostudy 2002 adatait elemezve, azt találtuk, hogy kisebb a dohányzó nők aránya (a nők 64,7%-a soha nem dohányzott, míg a férfiaknak csak 39,9%-a mondhatja ugyanezt). Mindezzel együtt, nőkre is igaz, hogy azok, akik szív-és érrendszeri betegségben szenvednek, több éven át dohányoztak. A magas vérnyomásban szenvedő nők átlag 5,8, az agyérbetegségben szenvedő nők 6 éven át dohányoztak, míg az azonos életkorú egészséges nők csak átlag 4–4,5 éven át. Az egyérbeteg férfiak 15 éven át, az infarktuson átesett férfiak 13,5 éven át dohányoztak.
Vizsgáltuk, hogy a dohányzás mennyire „súlyos” kockázati tényező, a szív-és érrendszeri betegségekre nézve, különös tekintettel a veszélyeztetett korcsoportban, a 45–64 évesek csoportjában. Azt találtuk, hogy mind férfiaknál, mind nőknél, azok, akik több, mint 20 éven át dohányoztak, szemben azokkal, akik soha nem dohányoztak, nagyobb eséllyel számoltak be szív-és érrendszeri betegségek meglétéről, annak ellenére, hogy eredményeinket az életkorra kontrolláltuk (6.5-6. ábra). A logisztikus regresszió módszerét használtuk, esélyhányadosokat számoltunk. vagyis egy férfinak, aki már több mint 20 éve dohányzik, 1,5-ször nagyobb az esélye a magas vérnyomásra, 2,4-szer nagyobb az esélye agyérbetegségre, 1,8-szor nagyobb az esélye az infarktusra, és 2-szer nagyobb az esélye egyéb szívbetegségre, mint nem dohányzó férfitársának. Nőknél a dohányzás az agyérbetegség, és az egyéb szív-és érrendszeri betegség előfordulási esélyét növelte.
 
6.5-6. ábra. A több mint 20 éven át tartó dohányzás, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője
 
6.5-7. ábra. Az elhízottság, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője
 
6.5-8. ábra. A mozgásszegény életmód, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője (Nőknél nem találtunk szignifikáns összefüggést)
 
6.5-9. ábra. A vitális kimerültség, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője
 
Elhízottság
Hasonlóan más epidemiológiai vizsgálathoz, a Hungarostudy 2002-ben szintén a testtömeg-indexet használtuk az obesitás mérésére, és a 30 fölötti testtömegindex-el rendelkező személyeket tekintettük elhízottnak. vizsgáltuk az obesitas összefüggését a szív és érrendszeri betegségekkel, a veszélyeztetett korcsoportban (45–64 éveseknél), szemben a normál testsúlyúakkal (testtömegindex 20–25), az eredményeket életkorra kontrolláltuk, és mindkét nemnél erős összefüggéseket találtunk.
Egy elhízott férfinak 9,4-szer nagyobb az esélye az infarktusra, és 2,5-ször nagyobb az esélye agyérbetegségre, mint normál testsúlyú férfitárásának. Egy elhízott nőnek pedig 9,4-szer nagyobb az esélye az infarktusra, és 3,8-szor nagyobb az esélye az agyérbetegségre, mint normál testsúlyú nőtársának. A magas vérnyomás megbetegedésre való esélyt férfiak esetében az obesitas 4,5-szörösére növeli, nőknél pedig 5,8-szorosára (6.5-7. ábra).
 
A mozgásszegény életmód
A „sport és életminőség” című fejezetben (Gémes → 4.1.3. fejezet) láthatjuk, hogy a rendszeres mozgás hiánya milyen kockázati tényezőt jelent a szív-és érrendszeri megbetegedések tekintetében.
Ebben a fejezetben a veszélyeztetett korcsoportot (45–64 évesek) elemeztük, és azt találtuk, hogy férfiaknál minden esetben növeli az egyes betegségek előfordulási valószínűségét. Egy mozgásszegény életmódot folytató férfinak 1,7-szer nagyobb az esélye a magas vérnyomásra, és 3,2-szer nagyobb az esélye az agyérbetegségre, mint rendszeresen sportoló férfitársának. a mozgásszegény életmód és a szív-és érrendszeri betegségek tekintetében nőknél nem találtunk szignifikáns összefüggéseket (6.5-8. ábra).
 
Alkoholfogyasztási gyakoriság
Az alkoholfogyasztás mértékét az Alkoholizmus Szűrő Skálával mértük.
Az alkoholfogyasztási gyakoriság és a szív-és érrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága között sem szignifikáns pozitív, sem szignifikáns negatív összefüggést nem találtunk.
 
A pszichoszociális rizikótényezők
(A krónikus munkahelyi és házastársi stressz összefüggését a szív- és érrendszeri betegségekkel könyvünk külön fejezetekben tárgyalja – lásd „A munkavállalók életminősége” (Jakab → 5.2.1.2.), „Házasság és életminőség” (Balog → 5.1.2.) című fejezetek.)
 
A társas támogatottság hiánya:
A társas támogatás mértékét a Társas Támogatás Kérdőívvel mértük (Caldwell és mtsai, 1987, Kopp és mtsai, 2000). A kérdőív jellemzőit lásd a Mellékletben.
A veszélyezetett korcsoport (45-64 évesek) adatait elemzve, azt találtuk, hogy az alacsony társas támogatottságú férfiaknak 5-ször nagyobb az esélyük az infarktusra (O. r. = 5,09 C.I., 95% = 1,01–25,63 p = 0,04), mint a jó társas kapcsolatokkal rendelkező férfitársának. az alacsony társas támogatottságú nőknek pedig 2-szer nagyobb az esélyük a magas vérnyomás betegségre (O. r. = 2,3 C.I.,95% = 1,05–5,06, p = 0,03), szemben azokkal a nőkkel, akik támogató társas kapcsolatokat mondhatnak magukénak.
 
A vitális kimerültség
A vitális kimerültséget a Rövidített Vitális Kimerültség Skálával mértük (a skála jellemzőit lásd a Mellékletben.) Azt vizsgáltuk, hogy akikre nagyon jellemző a vitális kimerültség (összpontszám nagyobb, mint 7) szemben azokkal, akikre egyáltalán nem jellemző, hányszor nagyobb eséllyel számoltak be az egyes szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulásáról. Az eredményeket kontrolláltuk az életkorra.
Azt találtuk, hogy mind nők, mind férfiak esetében a vitális kimerültség minden vizsgált szív-és érrendszeri betegség előfordulási esélyét többszörösen és szignifikáns mértékben növelte. Egy vitálisan kimerült férfinak 15-ször nagyobb az esélye agyérbetegségre, 7-szer nagyobb az esélye szívinfarktusra, mint hasonló életkorú, de nem kimerült férfi-társának. Egy vitálisan kimerült nőnek 26-szor nagyobb az esélye agyérbetegségre, 20-szor nagyobb az esélye az infarktusra, mint azonos életkorú, de vitálisan nem kimerült nőtársának (6.5-9. ábra).
 
6.5-10. ábra. Az enyhe depresszió, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője
 
6.5-11. ábra. A szorongás, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője
 
6.5-12. ábra. Depresszió a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban
 
6.5-13. ábra. Szorongás a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban
 
Kiemelném, hogy az összes vizsgált kockázati tényező közül (beleértve a hagyományos és a pszichoszociális tényezőket is), a vitális kimerültség növelte legnagyobb mértékben a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának esélyét.
 
Depresszió
A depressziót a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük (jellmezőit lásd a Mellékletben). A depresszióval kapcsolatban azt vizsgáltuk, hogy az enyhe depressziós tünetek (a kérdőív pontértéke 10–18) megléte növeli-e a veszélyezetetett korcsoportba tartozó férfiak és nők szív-és érrendszeri megbetegedésének esélyét. Azt találtuk, hogy már az enyhe depresszió is komoly kockázati tényező. Férfiaknál, nőknél egyaránt többszörösére növeli (férfiaknál 8-szorosára, nőknél 3-szorosára) a szívinfarktus esélyét, valamint az agyérbetegség esélyét is (férfiaknál 5-szörösére, nőknél 4-szeresére). Ugyancsak többszörösére növelte a magas vérnyomás és az egyéb szív-és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát, férfiaknál, nőknél egyaránt (6.5-10. ábra).
 
Szorongás
A veszélyeztetett korcsoportot (45–64 évesek) vizsgálva a szorongás a depresszióhoz hasonlóan megnövelte a szív és érrendszeri megbetegedések előfordulásának esélyét.
Egy szorongó férfinak 9,5-ször nagyobb az esélye szív-infarktusra, és 11-szer nagyobb az esélye agyérbetegségre, mint azonos életkorú, de nem szorongó férfitársának. Egy szorongó nőnek szintén 9,5-szer nagyobb az esélye szívinfarktusra, és 9-szer nagyobb az esélye agyérbetegségre, mint azonos életkorú, de nem szorongó nőtársának (6.5-11. ábra)
 
A szív-és érrendszeri betegek életminősége A pszichés jóllét mutatói
A negatív érzelmek azért különösen nagy jelentőségűek, mivel nemcsak a szív-érrendszeri betegségek önálló rizikótényezői, hanem a már kialakult betegség kísérő tünetei is lehetnek (rontva a betegség lefolyását), és ugyanakkor a pszichés jóllét mutatói is, mely az életminőség egyik legfontosabb komponense. A Hungarostudy 2002 adatainak elemzéséből kiderült, hogy a depresszió, a szorongás és a vitális kimerültség átlagai mind a magas vérnyomással, mind az agy-érbetegséggel, mind az infarktussal, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegséggel kezelteknél magasabbak, mint a hasonló életkorú egészségeseknél. Számításainkban a szív-érrendszeri betegségek hagyományos rizikótényezőire (életkorra, szocio-ökonómiai státuszra, testtömeg-indexre, átdohányzott évek számára, alkoholfogyasztási gyakoriságra, és a sportolás gyakoriságára) kontrolláltuk az eredményeket (6.5-12. ábra - 6.5-14. ábra).
 
A fizikai jóllét mutatói
A Betegségteher Index, a munkaképesség csökkenése, és a fájdalom, mely korlátozza napi tevékenységében: három olyan mutató, mely a fizikai állapotot jellemzi.
A legmagasabb a Betegségteher Index az agyérbetegek, és a szív-infarktuson átesettek körében, nőknél, férfiaknál egyaránt. Az egyéb szív-érrendszeri betegek, valamint a magas vérnyomás betegek betegségteher-indexe alacsonyabb (6.5-15. ábra).
A Betegségteher Indexhez hasonlóan, a munkaképesség csökkenése az agyérbetegeknél, valamint a szívinfarktuson átesettek körében a legmagasabb. Itt szignifikáns nemi különbségeket is megfigyelhetünk: minden vizsgált betegség esetében férfiaknál magasabb a munkaképesség csökkenése, mint nőknél (6.5-16. ábra). A napi tevékenységet korlátozó fájdalom előfordulási gyakorisága szintén az agyérbetegeknél, valamint a szívinfarktuson átesettek között a legmagasabb. Kevesebb fájdalomról számoltak be az egyéb szív-és érrendszeri-, valamint a magas vérnyomásban szenvedő betegek.
 
6.5-14. ábra. Vitális kimerültség a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban
 
6.5-15. ábra. Betegségteher Index a szív és érrendszeri betegeknél, nemek szerinti bontásban
 
6.5-16. ábra. Munkaképesség-csökkenés a szív és érrendszeri betegeknél, nemek szerinti bontásban
 
6.5-17. ábra. A szív-infarktuson átesett betegek betegségteher átlagai, nemi különbségek
 
6.5-18. ábra. Az egészségi állapot önbecslése a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban
 
6.5-19. ábra. A WHO Jóllét Index átlagai a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban
 
A szívinfarktuson átesett férfiak és nők szerint a betegség elsősorban egészségüket, munkájukat és anyagi helyzetüket befolyásolta negatívan. A nemi különbségeket is érdemes kiemelni: a betegség vallásos életre gyakorolt negatív hatása nőknél szignifikánsan magasabb, mint férfiaknál. Viszont ami a munkára, anyagi helyzetre, nemi életre, önkifejezésre gyakorolt negatív hatást illeti, ez férfiak esetében szignifikánsan magasabb, mint nőknél. A magas vérnyomás betegségben, agyérbetegségben valamint egyéb szív-és érrendszeri betegségben szenvedő férfiak (a szívinfarktuson átesett férfiakhoz hasonlóan) ugyancsak arról számoltak be, hogy betegségük elsősorban munkájukat, anyagi helyzetüket, nemi életüket és önkifejezésüket befolyásolta negatívan. a nők még a vallásos életükre gyakorolt negatív hatást emelik ki (6.5-17. ábra).
 
Az egészségi állapot önbecslése
Az életminőség harmadik komponense az egészségi állapot önértékelése, valamint az általános jóllét mutatója (WHO Általános Jóllét Index összpontszáma).
A szív-és érrendszeri betegek általánosan szignifikánsan rosszabbnak értékelik saját egészségi állapotukat, mint a hasonló korú egészségesek. Az általános jóllét mutatójuk átlagértéke szignifikánsan alacsonyabb akkor is, ha a szív-érrendszeri betegségek hagyományos rizikótényezőire (életkorra, szocio-ökonómiai státuszra, testtömeg-indexre, átdohányzott évek számára, alkoholfogyasztási gyakoriságra, és a sportolás gyakoriságára) kontrolláltuk az eredményeket.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave