6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján

 

Előfordulási gyakoriság

Férfiaknál gyakoribb volt a szívinfarktus, mint nőknél (4,2% vs. 2,2,%l, OR = 1,93), nőknél viszont a magas vérnyomás betegség (27,9% vs. 21,3%l, OR = 1,43), és az egyéb szív-érrendszeri betegségek (16,9% vs. 12,4%, OR = 1,44) fordultak elő nagyobb gyakorisággal. Az agyérbetegség tekintetében nem találtunk nemi különbségeket: a férfiak 3,9%-a, a nők 4,2%-a számolt be agyérbetegségről.

 

Életkor hatása

Mind férfiakra, mind nőkre, és nemcsak a miokardiális infarktusra, de az egyéb szív- és érrendszeri betegségekre is jellemzőnek találtuk, hogy a betegségek előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével növekvő tendenciát mutat. Ugyanakkor minden, általunk vizsgált szív-és érrendszeri betegség esetében a nők átlagéletkorát magasabbnak találtuk, mint a hasonló betegségben szenvedő férfiakéit, vagyis nőknél a szív-és érrendszeri betegségek később jelentkeznek (6.5-1. ábra - 6.5-4. ábra).

 

Szocio-ökonómiai státusz

A szakirodalmi adatokkal megegyezően, azt találtuk, hogy a szocio-ökonómiai státusz (mely a végzettség és a jövedelem függvénye) növekedésével csökkent minden vizsgált szív-és érrendszeri betegség előfordulási gyakorisága. A legalacsonyabb szocio-ökonómiai státusszal rendelkezők a legveszélyeztetettebbek a szív-és érrendszeri betegségek tekintetében, a magas szocio-ökonómiai státusz e tekintetben védőfaktornak bizonyul (6.5-5. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4672/#m1395amnea_4672 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4672/#m1395amnea_4672)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4672/#m1395amnea_4672)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-1. ábra. Magas vérnyomás előfordulása, korcsoportok és nemek szerint

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4674/#m1395amnea_4674 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4674/#m1395amnea_4674)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4674/#m1395amnea_4674)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-2. ábra. Agyérbetegség előfordulása, korcsoportok és nemek szerint

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4676/#m1395amnea_4676 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4676/#m1395amnea_4676)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4676/#m1395amnea_4676)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-3. ábra. Szívinfarktus előfordulása, korcsoportok és nemek szerint

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4678/#m1395amnea_4678 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4678/#m1395amnea_4678)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4678/#m1395amnea_4678)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-4. ábra. Egyéb szív- és érrendszeri betegség előfordulása, korcsoportok és nemek szerint

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4680/#m1395amnea_4680 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4680/#m1395amnea_4680)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4680/#m1395amnea_4680)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-5. ábra. Szocio ökonómiai státusz (SES) megoszlása a szív- és érrendszeri betegek és egészségesek körében

 

A hagyományos kockázati tényezők

Dohányzás

A Hungarostudy 2002 adatait elemezve, azt találtuk, hogy kisebb a dohányzó nők aránya (a nők 64,7%-a soha nem dohányzott, míg a férfiaknak csak 39,9%-a mondhatja ugyanezt). Mindezzel együtt, nőkre is igaz, hogy azok, akik szív-és érrendszeri betegségben szenvednek, több éven át dohányoztak. A magas vérnyomásban szenvedő nők átlag 5,8, az agyérbetegségben szenvedő nők 6 éven át dohányoztak, míg az azonos életkorú egészséges nők csak átlag 4–4,5 éven át. Az egyérbeteg férfiak 15 éven át, az infarktuson átesett férfiak 13,5 éven át dohányoztak.

Vizsgáltuk, hogy a dohányzás mennyire „súlyos” kockázati tényező, a szív-és érrendszeri betegségekre nézve, különös tekintettel a veszélyeztetett korcsoportban, a 45–64 évesek csoportjában. Azt találtuk, hogy mind férfiaknál, mind nőknél, azok, akik több, mint 20 éven át dohányoztak, szemben azokkal, akik soha nem dohányoztak, nagyobb eséllyel számoltak be szív-és érrendszeri betegségek meglétéről, annak ellenére, hogy eredményeinket az életkorra kontrolláltuk (6.5-6. ábra). A logisztikus regresszió módszerét használtuk, esélyhányadosokat számoltunk. vagyis egy férfinak, aki már több mint 20 éve dohányzik, 1,5-ször nagyobb az esélye a magas vérnyomásra, 2,4-szer nagyobb az esélye agyérbetegségre, 1,8-szor nagyobb az esélye az infarktusra, és 2-szer nagyobb az esélye egyéb szívbetegségre, mint nem dohányzó férfitársának. Nőknél a dohányzás az agyérbetegség, és az egyéb szív-és érrendszeri betegség előfordulási esélyét növelte.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4686/#m1395amnea_4686 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4686/#m1395amnea_4686)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4686/#m1395amnea_4686)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-6. ábra. A több mint 20 éven át tartó dohányzás, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4688/#m1395amnea_4688 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4688/#m1395amnea_4688)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4688/#m1395amnea_4688)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-7. ábra. Az elhízottság, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4690/#m1395amnea_4690 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4690/#m1395amnea_4690)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4690/#m1395amnea_4690)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-8. ábra. A mozgásszegény életmód, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője (Nőknél nem találtunk szignifikáns összefüggést)

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4692/#m1395amnea_4692 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4692/#m1395amnea_4692)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4692/#m1395amnea_4692)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-9. ábra. A vitális kimerültség, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője

 

Elhízottság

Hasonlóan más epidemiológiai vizsgálathoz, a Hungarostudy 2002-ben szintén a testtömeg-indexet használtuk az obesitás mérésére, és a 30 fölötti testtömegindex-el rendelkező személyeket tekintettük elhízottnak. vizsgáltuk az obesitas összefüggését a szív és érrendszeri betegségekkel, a veszélyeztetett korcsoportban (45–64 éveseknél), szemben a normál testsúlyúakkal (testtömegindex 20–25), az eredményeket életkorra kontrolláltuk, és mindkét nemnél erős összefüggéseket találtunk.

Egy elhízott férfinak 9,4-szer nagyobb az esélye az infarktusra, és 2,5-ször nagyobb az esélye agyérbetegségre, mint normál testsúlyú férfitárásának. Egy elhízott nőnek pedig 9,4-szer nagyobb az esélye az infarktusra, és 3,8-szor nagyobb az esélye az agyérbetegségre, mint normál testsúlyú nőtársának. A magas vérnyomás megbetegedésre való esélyt férfiak esetében az obesitas 4,5-szörösére növeli, nőknél pedig 5,8-szorosára (6.5-7. ábra).

 

A mozgásszegény életmód

A „sport és életminőség” című fejezetben (Gémes → 4.1.3. fejezet) láthatjuk, hogy a rendszeres mozgás hiánya milyen kockázati tényezőt jelent a szív-és érrendszeri megbetegedések tekintetében.

Ebben a fejezetben a veszélyeztetett korcsoportot (45–64 évesek) elemeztük, és azt találtuk, hogy férfiaknál minden esetben növeli az egyes betegségek előfordulási valószínűségét. Egy mozgásszegény életmódot folytató férfinak 1,7-szer nagyobb az esélye a magas vérnyomásra, és 3,2-szer nagyobb az esélye az agyérbetegségre, mint rendszeresen sportoló férfitársának. a mozgásszegény életmód és a szív-és érrendszeri betegségek tekintetében nőknél nem találtunk szignifikáns összefüggéseket (6.5-8. ábra).

 

Alkoholfogyasztási gyakoriság

Az alkoholfogyasztás mértékét az Alkoholizmus Szűrő Skálával mértük.

Az alkoholfogyasztási gyakoriság és a szív-és érrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága között sem szignifikáns pozitív, sem szignifikáns negatív összefüggést nem találtunk.

 

A pszichoszociális rizikótényezők

(A krónikus munkahelyi és házastársi stressz összefüggését a szív- és érrendszeri betegségekkel könyvünk külön fejezetekben tárgyalja – lásd „A munkavállalók életminősége” (Jakab → 5.2.1.2.), „Házasság és életminőség” (Balog → 5.1.2.) című fejezetek.)

 

A társas támogatottság hiánya:

A társas támogatás mértékét a Társas Támogatás Kérdőívvel mértük (Caldwell és mtsai, 1987, Kopp és mtsai, 2000). A kérdőív jellemzőit lásd a Mellékletben.

A veszélyezetett korcsoport (45-64 évesek) adatait elemzve, azt találtuk, hogy az alacsony társas támogatottságú férfiaknak 5-ször nagyobb az esélyük az infarktusra (O. r. = 5,09 C.I., 95% = 1,01–25,63 p = 0,04), mint a jó társas kapcsolatokkal rendelkező férfitársának. az alacsony társas támogatottságú nőknek pedig 2-szer nagyobb az esélyük a magas vérnyomás betegségre (O. r. = 2,3 C.I.,95% = 1,05–5,06, p = 0,03), szemben azokkal a nőkkel, akik támogató társas kapcsolatokat mondhatnak magukénak.

 

A vitális kimerültség

A vitális kimerültséget a Rövidített Vitális Kimerültség Skálával mértük (a skála jellemzőit lásd a Mellékletben.) Azt vizsgáltuk, hogy akikre nagyon jellemző a vitális kimerültség (összpontszám nagyobb, mint 7) szemben azokkal, akikre egyáltalán nem jellemző, hányszor nagyobb eséllyel számoltak be az egyes szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulásáról. Az eredményeket kontrolláltuk az életkorra.

Azt találtuk, hogy mind nők, mind férfiak esetében a vitális kimerültség minden vizsgált szív-és érrendszeri betegség előfordulási esélyét többszörösen és szignifikáns mértékben növelte. Egy vitálisan kimerült férfinak 15-ször nagyobb az esélye agyérbetegségre, 7-szer nagyobb az esélye szívinfarktusra, mint hasonló életkorú, de nem kimerült férfi-társának. Egy vitálisan kimerült nőnek 26-szor nagyobb az esélye agyérbetegségre, 20-szor nagyobb az esélye az infarktusra, mint azonos életkorú, de vitálisan nem kimerült nőtársának (6.5-9. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4711/#m1395amnea_4711 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4711/#m1395amnea_4711)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4711/#m1395amnea_4711)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-10. ábra. Az enyhe depresszió, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4713/#m1395amnea_4713 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4713/#m1395amnea_4713)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4713/#m1395amnea_4713)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-11. ábra. A szorongás, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikótényezője

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4715/#m1395amnea_4715 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4715/#m1395amnea_4715)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4715/#m1395amnea_4715)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-12. ábra. Depresszió a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4717/#m1395amnea_4717 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4717/#m1395amnea_4717)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4717/#m1395amnea_4717)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-13. ábra. Szorongás a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban

 

Kiemelném, hogy az összes vizsgált kockázati tényező közül (beleértve a hagyományos és a pszichoszociális tényezőket is), a vitális kimerültség növelte legnagyobb mértékben a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának esélyét.

 

Depresszió

A depressziót a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük (jellmezőit lásd a Mellékletben). A depresszióval kapcsolatban azt vizsgáltuk, hogy az enyhe depressziós tünetek (a kérdőív pontértéke 10–18) megléte növeli-e a veszélyezetetett korcsoportba tartozó férfiak és nők szív-és érrendszeri megbetegedésének esélyét. Azt találtuk, hogy már az enyhe depresszió is komoly kockázati tényező. Férfiaknál, nőknél egyaránt többszörösére növeli (férfiaknál 8-szorosára, nőknél 3-szorosára) a szívinfarktus esélyét, valamint az agyérbetegség esélyét is (férfiaknál 5-szörösére, nőknél 4-szeresére). Ugyancsak többszörösére növelte a magas vérnyomás és az egyéb szív-és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát, férfiaknál, nőknél egyaránt (6.5-10. ábra).

 

Szorongás

A veszélyeztetett korcsoportot (45–64 évesek) vizsgálva a szorongás a depresszióhoz hasonlóan megnövelte a szív és érrendszeri megbetegedések előfordulásának esélyét.

Egy szorongó férfinak 9,5-ször nagyobb az esélye szív-infarktusra, és 11-szer nagyobb az esélye agyérbetegségre, mint azonos életkorú, de nem szorongó férfitársának. Egy szorongó nőnek szintén 9,5-szer nagyobb az esélye szívinfarktusra, és 9-szer nagyobb az esélye agyérbetegségre, mint azonos életkorú, de nem szorongó nőtársának (6.5-11. ábra)

 

A szív-és érrendszeri betegek életminősége A pszichés jóllét mutatói

A negatív érzelmek azért különösen nagy jelentőségűek, mivel nemcsak a szív-érrendszeri betegségek önálló rizikótényezői, hanem a már kialakult betegség kísérő tünetei is lehetnek (rontva a betegség lefolyását), és ugyanakkor a pszichés jóllét mutatói is, mely az életminőség egyik legfontosabb komponense. A Hungarostudy 2002 adatainak elemzéséből kiderült, hogy a depresszió, a szorongás és a vitális kimerültség átlagai mind a magas vérnyomással, mind az agy-érbetegséggel, mind az infarktussal, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegséggel kezelteknél magasabbak, mint a hasonló életkorú egészségeseknél. Számításainkban a szív-érrendszeri betegségek hagyományos rizikótényezőire (életkorra, szocio-ökonómiai státuszra, testtömeg-indexre, átdohányzott évek számára, alkoholfogyasztási gyakoriságra, és a sportolás gyakoriságára) kontrolláltuk az eredményeket (6.5-12. ábra - 6.5-14. ábra).

 

A fizikai jóllét mutatói

A Betegségteher Index, a munkaképesség csökkenése, és a fájdalom, mely korlátozza napi tevékenységében: három olyan mutató, mely a fizikai állapotot jellemzi.

A legmagasabb a Betegségteher Index az agyérbetegek, és a szív-infarktuson átesettek körében, nőknél, férfiaknál egyaránt. Az egyéb szív-érrendszeri betegek, valamint a magas vérnyomás betegek betegségteher-indexe alacsonyabb (6.5-15. ábra).

A Betegségteher Indexhez hasonlóan, a munkaképesség csökkenése az agyérbetegeknél, valamint a szívinfarktuson átesettek körében a legmagasabb. Itt szignifikáns nemi különbségeket is megfigyelhetünk: minden vizsgált betegség esetében férfiaknál magasabb a munkaképesség csökkenése, mint nőknél (6.5-16. ábra). A napi tevékenységet korlátozó fájdalom előfordulási gyakorisága szintén az agyérbetegeknél, valamint a szívinfarktuson átesettek között a legmagasabb. Kevesebb fájdalomról számoltak be az egyéb szív-és érrendszeri-, valamint a magas vérnyomásban szenvedő betegek.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4731/#m1395amnea_4731 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4731/#m1395amnea_4731)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4731/#m1395amnea_4731)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-14. ábra. Vitális kimerültség a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4733/#m1395amnea_4733 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4733/#m1395amnea_4733)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4733/#m1395amnea_4733)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-15. ábra. Betegségteher Index a szív és érrendszeri betegeknél, nemek szerinti bontásban

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4735/#m1395amnea_4735 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4735/#m1395amnea_4735)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4735/#m1395amnea_4735)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-16. ábra. Munkaképesség-csökkenés a szív és érrendszeri betegeknél, nemek szerinti bontásban

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4737/#m1395amnea_4737 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4737/#m1395amnea_4737)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4737/#m1395amnea_4737)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-17. ábra. A szív-infarktuson átesett betegek betegségteher átlagai, nemi különbségek

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4739/#m1395amnea_4739 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4739/#m1395amnea_4739)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4739/#m1395amnea_4739)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-18. ábra. Az egészségi állapot önbecslése a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_4741/#m1395amnea_4741 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_4741/#m1395amnea_4741)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_4741/#m1395amnea_4741)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6.5-19. ábra. A WHO Jóllét Index átlagai a szív és érrendszeri betegeknél, valamint azonos életkorú egészségeseknél, nemek szerinti bontásban

 

A szívinfarktuson átesett férfiak és nők szerint a betegség elsősorban egészségüket, munkájukat és anyagi helyzetüket befolyásolta negatívan. A nemi különbségeket is érdemes kiemelni: a betegség vallásos életre gyakorolt negatív hatása nőknél szignifikánsan magasabb, mint férfiaknál. Viszont ami a munkára, anyagi helyzetre, nemi életre, önkifejezésre gyakorolt negatív hatást illeti, ez férfiak esetében szignifikánsan magasabb, mint nőknél. A magas vérnyomás betegségben, agyérbetegségben valamint egyéb szív-és érrendszeri betegségben szenvedő férfiak (a szívinfarktuson átesett férfiakhoz hasonlóan) ugyancsak arról számoltak be, hogy betegségük elsősorban munkájukat, anyagi helyzetüket, nemi életüket és önkifejezésüket befolyásolta negatívan. a nők még a vallásos életükre gyakorolt negatív hatást emelik ki (6.5-17. ábra).

 

Az egészségi állapot önbecslése

Az életminőség harmadik komponense az egészségi állapot önértékelése, valamint az általános jóllét mutatója (WHO Általános Jóllét Index összpontszáma).

A szív-és érrendszeri betegek általánosan szignifikánsan rosszabbnak értékelik saját egészségi állapotukat, mint a hasonló korú egészségesek. Az általános jóllét mutatójuk átlagértéke szignifikánsan alacsonyabb akkor is, ha a szív-érrendszeri betegségek hagyományos rizikótényezőire (életkorra, szocio-ökonómiai státuszra, testtömeg-indexre, átdohányzott évek számára, alkoholfogyasztási gyakoriságra, és a sportolás gyakoriságára) kontrolláltuk az eredményeket.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//