Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.5.3. Összegzés

A szív- és érrendszeri betegek életminőségével kapcsolatban elmondható tehát, hogy mind a pszichés jóllét, mind a fizikai jóllét, mind az általános egészségi állapot tekintetében e betegek életminősége szignifikánsan rosszabb, mint a hasonló életkorú egészséges személyeké. Ugyanakkor elmondható, hogy a vizsgált begetségcsoportból az agyérbetegek, valamint az infarktuson átesett betegek fizikai állapota a legrosszabb. E betegek szerint betegségük negatív hatást gyakorolt nemcsak egészségükre, de munkájukra, anyagi helyzetükre, nemi életükre, önkifejezésükre is, és a nők hangsúlyozták vallásos életükre gyakorolt negatív hatását is. Figyelmünket tehát a megelőzés érdekében a kockázati tényezőkre érdemes fordtítani. A hagyományos rizikótényezők közül a dohányzás főként és a mozgáshiány csak férfiak esetében növelte a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát, az elhízottság mindkét nem esetében súlyos kockázati tényezőnek bizonyult. A pszihoszociális kockázati tényezők közül a vitális kimerültség növelte a legnagyobb mértékben a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakoriságát, de a depresszió, a szorongás, és a társas támogatottság hiánya is kockázati tényezőnek mutatkozott, nőknél, férfiaknál egyaránt. a munkastressz és a házastársi stressz kockázatnövelő szerepét a szív-és érrendszeri betegségek tekintetében pedig külön fejezetek elemzik.
Az életminőség elemzések tehát (az egészségi állapot önbecslése, a pszichikai-fizikai jóllét mutatóinak elemzése) igencsak fontos részét kell, hogy képezzék mind a prevenciós, terápiás és a rehabilitációs intervencióknak, hiszen az alacsony életminőség kockázati tényező lehet egy újabb kardiális eseménynek, vagy komplikációnak (Moller, 1996, Svardsudd, 1990).
Érdemes elgondolkoznunk Herpai Zsolt (2002) gondolatain is: „A költségráfordítások annál rentábilisabbak, minél korábbi prevencióra fordítjuk azokat. az egészségügyi szektor feladata a krónikus szív-és érrendszeri betegségek korai felismerése és a társadalmi szintű prevenció mielőbbi megvalósítása. Az oki terápiától a betegség reverzíbilis szakaszában várhatunk eredményt. A késve megvalósítható tüneti kezelés már csak a progresszió lassítására vagy a beteg tűrőképességének javítására elég.”
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave