Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.6.2. Transzplantált betegek életminősége

Több nemzetközi vizsgálat igazolta, hogy a vesepótló kezelések közül a transzplantáció biztosítja a legjobb életminőséget. A fent említett metaanalízis szerint a transzplantált betegek szignifikánsan jobb pontot értek el a pszichoszocialis jóllét domén esetében, illetve szignifikánsan alacsonyabb emocionális disztresszről számoltak be, mint hemodializált társaik. Fujisawa és mtsai (2000) az SF-36 kérdőív segítségével mérték fel transzplantált és hemodializált betegeik életminőségét. Eredményeik szerint a transzplantált betegek jobb életminőséggel rendelkeztek több (fizikai funkció, fájdalom, szociális funkció, általános egészség) életminőség domén esetében, mint transzplantációs várólistán nem szereplő hemodializált társaik. Ezzel ellentétben viszont, az általános egészség domént kivéve a többi doménben a transzplantált betegek életminősége nem volt jobb, mint transzplantációs várólistán szereplő hemodializált társaiké.
 
Demográfiai tényezők
Amint utaltunk rá, dializált betegek esetében az életkor és az életminőség összefüggése nem egyértelmű. Transzplantált betegek körében a vizsgálatok száma igen csekély, mivel a transzplantáción átesett betegek kis része időskorú, így a kérdés további vizsgálatokat igényel. Felmerül továbbá a kérdés, hogy az idős vesepótló kezelésben részesülő betegek esetében a transzplantáció nyújt-e előnyöket, de sem etikai, sem szakmai okok nem indokolják, hogy az idősebb betegek transzplantációjáról lemondjunk. Az életkoron kívül a betegek neme és etnikuma is befolyásolja a transzplantált betegek életminőségét. Johnson és mtsai (1998) vizsgálata szerint az afro-amerikaiak, illetve a nők esetében kisebb életminőség-nyereség várható vesetranszplantáció esetében. Rebollo és mtsai vizsgálata (2000) szintén alátámasztja a nemnek az életminőséget befolyásoló szerepét ebben a betegcsoportban.
 
Pszichés, szociális tényezők
A veseelégtelen betegekről eddig megismert adatok alapján feltételezhető, hogy a depresszió jelenléte negatívan befolyásolhatja a transzplantált betegek életminőségét. Egy jelenleg is tartó vizsgálat szerint a transzplantált betegek körében gyakoriak a depressziós tünetek, melyek azonban szignifikáns mértékben javulnak a pszichoterápia után (Baines és mtsai, 2002). további, az életminőséget ebben a betegcsoportban is meghatározó tényező a betegek iskolázottsága (Rebollo és mtsai, 2000).
 
Kezeléssel kapcsolatos tényezők
Cukorbetegséghez társuló vesekárosodásban (nefropatiában) szenvedő betegek esetében a kombinált vese-hasnyálmirigy transzplantáció jobb életminőséget eredményez, mint a vesetranszplantáció önmagában. Egyes adatok arra utalnak, hogy az életminőség nyereség csak a cukorbetegséggel (diabetessel) összefüggő életminőség javulásra vonatkozik, és nem az életminőség általános javulására. További fontos tényező a transzplantált betegek vesefunkciója.
Fujisawa és mtsai (2000) által végzett regressziós analízis eredménye szerint, a transzplantált betegek életminőségének több alskálája („domain”) esetében is a szérum kreatinin szint független prediktornak bizonyult. a betegek immunszuppresszív kezelése is befolyással lehet a transzplantált betegek életminőségére, azonban a nagyobb, a kérdést részletesebben vizsgáló tanulmányok hiányoznak. A cyclosporin mellett napjainkban egyre elterjedtebb a tacrolimus alapú immunnszuppresszió a vesetranszplantált betegek esetében.
Rebollo és mtsai fent említett vizsgálata (2000) szerint a transzplantált betegek életminőségét három, korábban még nem említett tényező is befolyásolja: a társbetegségek (komorbiditás) száma, a transzplantáció óta eltelt idő, és a szérum hemoglobin értéke.
Érdekes, a témához kapcsolódó kérdés továbbá, hogy az élő donorral történt transzplantáció után, hogyan változik a donorok életminősége. Johnson és mtsai (1999) közel ezer donort vizsgáltak, és eredményeik szerint a vizsgálatban részt vevő betegek nagy része az átlagnépességnél is jobb életminőségnek örvendhettek. Mindössze 4%-uk gondolta úgy, hogy rossz döntés volt a donáció, 4%-uk számolt be nagyfokú stressz, és további 8%-uk kismértékű stressz fennállásáról. A recipiens egy éven belüli halála, valamint a nem elsőfokú rokonnak adományozott szerv a rossz pszichoszociális helyzet független prediktorának bizonyultt.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave