Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


6.7.6. Összegzés

Összefoglalva a fentieket, elmondható, hogy míg ezelőtt 30-40 évvel a daganatos betegségeket sikeresen túlélő betegeknél a kezelések negatív fizikai hatásai jelentették az életminőség kedvezőtlen összetevőit, addig napjainkban egyes problematikus pszichoszociális tényezők (idült érzelmi disztressz, negatív önértékelés, szexuális problémák, stb.) kerültek az életminőség kutatások középpontjába. Ahhoz, hogy a sikeresen és tartósan túlélők ne csak rosszindulatú daganatos betegségükből gyógyuljanak meg, hanem lelkileg is újjászülessenek, hogy megfelelő életminőségben folytathassák életüket, klinikai tapasztalataink alapján (Riskó, 1998, Riskó,Várady, 2002) a következő tényezők figyelembevétele és megoldásának segítése szükséges:
  • A daganatos betegeknek körülbelül a fele „elég jól” megbirkózik a betegség és a kezelés okozta kihívásokkal, egynegyedük ugyanebben az időszakban kiemelt figyelmet és gondozást igényel (gyermekek, serdülők, terhes nők, fiatal szülők, öregek, volt állami gondozottak, hátrányos társadalmi helyzetű egyének stb.) az onkológiai kezelőcsoport tagjaitól. A daganatos betegek további 25%-a, a premorbid – diagnosztizált, vagy diagnosztizálatlan – pszichológiai/pszichiátriai tünetei/betegsége miatt klinikai szakpszichológus és/vagy pszichiáter szakszerű segítségét igényli, optimális esetben már az onkológiai diagnózis megállapításától kezdve. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az onkológiai team-eket klinikai szakpszichológusokkal és/vagy pszichoterápiát is alkalmazó pszichiáterekkel tovább kell bővíteni.
  • Már számos közleményben foglalkoztunk az onkológia területén dolgozó szakemberek megfelelő életminőségének veszélyeztetettségével, lelki kiégésének fokozott kockázatával (Holland, 2002, Riskó, 1998). A pszichoszociális tünetek prevenciójaként elkezdődött a korszerű onkopszichológiai ismeretek bevezetése a graduális és posztgraduális egészségügyi képzésbe (Riskó, 1999, Sutherland, 1997). a fentieken túl, szükséges lenne a komoly munkaszervezési problémák (intenzív, állandó mentális-, érzelmi és fizikai túlterhelés, pszichológiai szempontból sem megfelelő munkakörülmények stb.) feltárására és mielőbbi megoldására.
 
Klinikai tapasztalataink, a nemzetközi és a saját kutatásaink alapján hangsúlyozni kívánjuk, hogy a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők optimális életminőségének elősegítése a multidiszciplináris onkológiai team szakembereinek feladatai közé tartozik. Az is világossá vált, hogy a betegek, a hozzátartozók és a szakemberek életminősége, különösen a pszichoszociális tényezők területe dinamikus kölcsönhatásban van egymással. A holisztikus gondolkodás alapján mindhárom csoport életminőségének javítása, majd fenntartása egyidejű feladatunk.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave