Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Bloom JR, Fobair P. Psychosocial outcomes of Cancer: A Comparative Analysis of Hodgkin’s Disease and Testicular Cancer. J Clin. Oncology, 11, 5:979–988, 1993.
Hegedűs K, Riskó Á, Mészáros E. A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota. LAM, 14, 11:786–793, 2004.
Holland JC. Lesson in Psycho-Oncology. J. of BUON, 7:187–194, 2002.
Joly F, Henry-Amar M. Late Psychosocial Sequelae in Hodgkin’s Disease Survivors: A French Population-Based Case-Control Study. J Clin Oncol, 14, 9:2444–2453, 1996.
Kahán Zs, Kovács Zs. A daganatos beteg életminősége. In: Onkopszichológia a gyakorlatban. Szerk.: Horti J, Riskó Á. (megj. alatt).
Keogh F, O’Riordan J. Psychosocial adaptation of patients and families following BMT: a prospective, longitudinal study. BMT, 22:905–911, 1998.
Kornblith AB, Anderson J. Hodgkin Disease Survivors at Increased Risk for Problems in Psychosocial Adaptation. Cancer, 70, 8:2214–2224, 1992.
Leigh SA, Williams JE. Survivorship. Cancer, Suppl. 1710–1713, 1998.
Little M, Sayers EJ. On surviving Cancer. J Royal Soc Med, 93:501–503, 2000.
Micheli A, Gatta G. Studying survival of cancer patients in different populations: its potential and role. Tumori, 83:3–8, 1997.
Puukko LRM, Hirvonen E. Sexuality of young women surviving leukaemia. Arch Dis Childhood, 76:197–202, 1997.
Razavi D, Delvaux N, et alii. Screening for Psychiatric Disorders in a Lymphoma Out-patient Population. Eur J cancer, 28/A, 11:1869–1872, 1992.
Riskó Á, Molnár Zs, Rosta A, Schneider T, Várady E, Deák B, Csernák B. The Quality of Life of Hungarian Survivors suffering from malignant lymphoma. Poszter, ESPO 11, Heidelberg, 2001.
Riskó Á, Várady E. Onkopszichológia. In: Onkológia – a géntől a betegágyig. Szerk.: Kopper L, Jeney A. Medicina, Budapest, 2002.
Riskó Á. A test, a lélek és a daganat. Bevezetés az onkopszichológiába. Animula, Budapest, 1999.
Riskó Á. Az onkopszichológia szakmai irányelvei. Psychiat Hung, 13:455–468, 1998.
Sutherland GM, Fyles G, et alii. Quality of life following bone marrow trasplantation: a comparison of patients reports with population norms. Bone Marrow Transplantation, 19:1129–1136, 1997.
Tross S, Holland JC. Psychological Sequelae in Cancer Survivors. In: Handbook of Psycho-Oncology. Eds: Holland JC, Rowland JH. 101-116, Oxford Univ Press, New York, Oxford.
Vaughn DJ, Meadows AT. Cancer Survivorship Research: The Best is Yet to Come. J. Clin. Oncol, 20, 4:888–890, 2002.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave